A pontokon túl

A pótjelentkezési időszak lezárulta után mit lehet elmondani az idei felsőoktatási felvételi eljárásról? Mely szakok bizonyultak a legnépszerűbbnek?

A pótfelvételi eljárás lezárultával befejeződtek a 2021. évi felvételi eljárások. A keresztféléves eljárásra 6.439, az általános eljárásra 101.881, a pótfelvételi eljárásra pedig 8.359 fő jelentkezett. Közülük a keresztféléves eljárásban 5.239 főt, az általános eljárásban 75.748 főt, a pótfelvételi eljárásban 6.114 főt vettek fel a felsőoktatási intézmények. Ez azt jelenti, hogy összesen 87.233 fiatal (és kevésbé fiatal) kezdheti meg 2021-ben a felsőoktatási tanulmányait. Fontos az is, hogy közülük 68.301 fő ösztöndíjas formában teheti ezt. Az eljárásokban a jelentkezők több mint 70 százalékát felvették, vagyis akik megfeleltek a felvételi követelményeknek, és a korábbi tanulmányaik során bizonyították alkalmasságukat a felsőoktatási tanulmányokra, jó eséllyel felvételt is nyertek.

A legnépszerűbb szakok idén is jellemzően a gazdaságtudomány képzési terület szakjai, az osztatlan jogászképzés, a pszichológia szak, valamint a pedagógusképzés szakjai.

Mi alapján határozzák meg a pontszámokat a felvételi kiértékelésekben?

A felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan mesterképzésre jelentkezők pontozása, jelentkezésének elbírálása egységes elvek alapján történik. Ennek során figyelembe kell venni a középiskolai tanulmányi eredményeiket: magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és természettudományos tantárgyak két év végi eredményét, valamint az érettségi vizsgán öt tantárgy (magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és egy szabadon választott tárgy) százalékos eredményének átlagát. Ezáltal maximum 200 ún. tanulmányi pont szerezhető.

A két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye alapján szintén maximum 200 felvételi (érettségi) pont szerezhető. A szükséges érettségi vizsgatárgyak egyes szakokon kötöttek, más szakokon meghatározott tárgyakból kell, illetve lehet választani. A szakok egy részére két vizsgatárgyat, másik részére egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni jelentkezési feltételként, illetve vannak olyan szakok, amelyekre jelenleg még emelt szintű érettségi vizsga nélkül is lehet jelentkezni. Ha a jelentkező számára kedvezőbb, akkor ezt a 200 pontot meg lehet kettőzni, és akkor nem számolnak tanulmányi pontot.

A fentieken túl maximum 100 ún. többletpontot is lehet szerezni. Ezek közül kötelező megadni a többletpontokat az emelt szintű érettségiért (ha abból számítják az érettségi pontokat), a bizonyított nyelvtudásért, és az előnyben részesítésért (hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermeknevelésért). A többletpontok másik részét akkor lehet megkapni, ha az érintett képzési területen oktatást folytató felsőoktatási intézmények úgy döntenek. Ezáltal többletpontot lehet kapni pl. sportteljesítményért, tanulmányi, innovációs és művészeti versenyekért, szakmai végzettségért is. A jelentkező összpontszámát több módszerrel is meg lehet állapítani, de alapvetően minden esetben a legkedvezőbbet alkalmazzuk. Bizonyos képzési területeken, szakokon alkalmassági vizsgát is szervezhetnek a felsőoktatási intézmények, amelyet nem pontoznak, csak „igen-nem” döntés születik.

Összefoglalva tehát a felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre és osztatlan mesterképzésre jelentkezőket 200+200+100 pontos rendszerben kell értékelni. Vannak azonban olyan jelentkezői csoportok, amelyeknél eltérő szabályok érvényesülnek, például a művészet, művészetközvetítés képzési terület szakjain, művészeti tanárképzés osztatlan szakjain, edző és szakoktató alapképzési szakokon. A felvételi összpontszámot ezekben az esetekben kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítjuk, többletpontok hozzáadása nélkül. A gyakorlati vizsgán összesen maximum 200 pont szerezhető.

Az osztatlan tanárszakokon az adott tanárszaknak megfelelő alapképzési szakok emelt szintű érettségi követelményeit kell alkalmazni azzal, hogy a jelentkező legfeljebb egy emelt szintű érettségi vizsga teljesítésére kötelezhető. Természetesen itt is vannak kivételek, ezért érdemes a felvételi tájékoztatót tanulmányozni.

A mesterképzésekre jelentkezőket a felsőoktatási intézmények saját szabályzatukban meghatározott módon rangsorolják. A jogszabályok két megkötést tartalmaznak: 100 pontos rendszert kell alkalmazni, és ezen belül legalább 1 és maximum 10 pontot lehet adni előnyben részesítés jogcímen.

Érzékeltek-e változást az egyetemek sorrendjében abból kifolyólag, hogy több intézmény is modellváltáson esett át?

A jelentkezők visszaigazolták a magyar felsőoktatás folyamatban lévő átalakítását, amit jelez az is, hogy a modellváltásban érintett intézményekbe az általános eljárásban 47.158 főt, a pótfelvételi eljárásban pedig 3.805 főt tudtunk felvenni. A legnépszerűbb, legtöbb hallgatót felvett intézmények az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem voltak.

Hogyan alakult a 2021-es felvételi eljárás során a tanárképzésekre jelentkezők száma? Ezen belül mely szaktárgyak voltak a népszerűbbek: a bölcsész vagy a természettudományi szakterületű tanári képzések?

A kétszakos, osztatlan tanárképzésre jelentkezők többsége azonos területbe tartozó tanári szakokra (bölcsész-bölcsész, TTK-TTK) jelentkeznek. A legnépszerűbb tanárszakoknak a magyar, a történelem, az angol, a matematika, a testnevelés bizonyultak.

Ha egy jelentkező nem éri el a felsőoktatási felvételi eljárás során a minimum ponthatárt, abban az esetben van más lehetősége jelentkezni a felsőoktatásba?

Mindenkinek lehetősége van arra, hogy ha valamilyen tantárgyból nem sikerült jól az érettségije, a következő vizsgaidőszakban – akár többször is – jelentkezzen javító, illetve szintemelő vizsgára. Ha ezt követően újra jelentkezik felsőoktatási intézménybe, akkor természetesen a jobb eredményéből számítjuk a pontszámát. Arra is lehetősége van, hogy a sikertelen felvételit követően – egy másik eljárás keretében – esetleg módosítsa a jelentkezési szándékát valaki, és olyan szakra jelentkezzen, ahol az összpontszámát más érettségi vizsgatárgyakból számítják, és azokkal elérheti a ponthatárt.

Vannak valamilyen tendenciózus hibák, amelyekre a felvételizőknek mindenképp oda kell figyelniük a felvételi eljárás során? Hogyan lehet ezeket megelőzni?

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezőket a felvételi informatikai rendszere segíti, jellemzően csak kiválasztani lehet a kívánt adatokat, illetve részletes súgó is található a rendszerben. Ennek ellenére a több mint 100 ezer jelentkező között mindig van olyan, aki egyes adatok megadásánál téveszt, illetve nem mellékeli (tölti fel a rendszerbe) a szükséges dokumentumokat. Ezekben az esetekben – ellenőrzést követően – hiánypótlást küldünk a jelentkezőknek. Jellemző hiba az, hogy ha a jelentkezőnek, vagy édesanyjának két keresztneve van, abból csak az egyiket írja be. Ez a különböző egyéb dokumentumok (érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga-bizonyítvány stb.) beazonosításakor problémát okozhat.

Az idei felvételi eljárásba lehetett beleszólása a koronavírus-járványnak? Megmutatkozott ez például a jelentkezők számában?

Idén mintegy 11 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, ami azt jelenti, hogy a fiatalok alkalmazkodtak a körülményekhez, és bíznak abban, hogy jelenléti oktatásban, de ha a helyzet úgy kívánja, digitális oktatásban is sikerrel tudnak tanulni a felsőoktatási intézményekben. A jelentkezők jellemzően bíznak abban, hogy a nehezebb körülmények ellenére is sikeresen tudnak tanulni, így ez nem hatott negatívan a jelentkezők számára.

2024-től megváltoznak az érettségi vizsga követelményei. Ennek milyen kihatása lesz/lehet a felsőoktatási felvételire?

Jelenleg a felsőoktatási felvételi eljárás során az érettségi eredményeket vesszük figyelembe. Az érettségi követelmények változása a köznevelés számára jelent nagy feladatot, a felvételi pontszámítást nem befolyásolja, hogy az érettségi eredmény milyen feltételek között született.

Az előző évek statisztikái alapján mire számítanak a 2022-es évben várható jelentkezések számánál?

Az elmúlt évek adatai és a demográfiai adatok alapján nem számítunk jelentős változásra a jelentkezők számában. Az átalakuló felsőoktatás remélhetőleg még nagyobb vonzerőt jelent majd a fiatalok körében. Jelentősen könnyebb bejutni a felsőoktatásban az új típusú technikumokban végzetteknek, illetve a szakirány szerinti OKJ-végzetteknek, ami remélhetőleg a jelentkezők számában is meg fog jelenni.