A pedagógusportfólió

A portfólió nem más, mint egy dokumentumgyűjtemény. Egyáltalán nem a pedagógiában kezdték el használni: egy régen bevált eszköz arra, hogy valaki bemutassa pályafutásának a lényeges állomásait, és most ugyanezt a célt fogja szolgálni a minősítési rendszerben is. Tehát nem maga a portfólió, hanem a benne lévő dokumentumok lesznek lényegesek. Nem a portfóliót értékeljük, hanem a portfólióban szereplő információk alapján értékelünk. A hangsúlyt a forma helyett a tartalomra helyezzük.

A régebbi értékelési eszközökkel szemben milyen előnyei vannak?

Egyrészt a pedagógus saját maga állítja össze, annak tudatában, hogy mit várnak el tőle. Adott követelményekhez kell a múltjából azokat a tényeket és dokumentumokat összegyűjtenie, amelyekkel igazolni tudja, hogy a követelményeknek megfelel. Nagyon fontos, hogy a portfóliót igazán mindenki saját maga tudja összeállítani, mert ő ismeri a saját munkáját, és ő tudja kiválasztani, mit tart fontosnak.

Sokan aggódnak, hogy éppen ebből az előnyből hátrány is lehet. Mi történik azzal a pedagógussal, aki kiváló szakember, de esetleg kevésbé tudja és szeretné „fényezni” magát, tehát nem megy bele az önmarketingbe?

A portfólió az önértékelésről szól, ugyanakkor a napi rohanásban segít végiggondolni: hol tartok, mit kellene csinálnom? Nem az kell, hogy valaki ötven oldalon keresztül magát „fényezze”, hanem dokumentumokon keresztül igazolja, hogy mit csinált. Milyen eredményei voltak a tanítványainak? Milyen versenyt nyertek a gyerekei? Milyen erdei iskolát szervezett? Ezek tények. De ettől függetlenül természetes, hogy mindenki a legjobb arcát próbálja mutatni – ezt eleve beleszámítja az ember. Az izgalmas az egészben az, hogy tudja-e a pedagógus, hogyan kell szépítenie a saját magáról alkotott képet. Tudja-e, hogy a jó pedagógusról milyen elképzelések vannak? Ha tudja, és ehhez megpróbál igazodni, már az is egy tanulási folyamat.

Másrészt, sok olyan egyéb információhordozó lesz az értékelésben, amely a portfólió realitását igazolja. Valamint az is nagyon fontos szempont az értékelésnél, hogy a pedagógus mennyire van tisztában a problémákkal, és ezekre milyen megoldási stratégiákat talál. Fontos látni, hogy az énképe mennyire reális. Tudja-e, hogyan kell továbbfejlődnie? Melyik területen erős, melyiken gyengébb? Tehát az értékelésben annak lesz óriási súlya, hogy milyen a pedagógus gondolkodása, problémaérzékenysége, az információfeldolgozás minősége, a döntéshozatali mechanizmusai, hogyan tud reflektálni, hogyan tudja értékelni és elemezni azt, amit csinált.

Milyen dokumentumokat kell a portfóliónak tartalmaznia?

Egy központi kategóriarendszer, a nyolc pedagóguskompetencia elvárásainak kell megfelelni, illetve meglétüket dokumentumokkal igazolni. Ezeket a közös kritériumokat veszik figyelembe a tanfelügyeleti, a szaktanácsadói és a minősítő rendszerben, amikor a pedagógus munkáját értékelik. Ez a nyolc alapkompetencia 2006 óta törvény által, rendeletileg meghatározott. Ez kisebb változtatásokon esett át, és gazdagodott is, most a 2013-ban elkészített képzési és kimeneti követelményekben szerepel. (A feltöltendő dokumentumok körét a 326/2013-as kormányrendelet határozza meg, a részletes követelményeket az Oktatási Hivatal dolgozza ki. – A szerk.)

1. ábra: E-portfólió feltöltése (Tóth Mária előadása)

Mekkora lehet maximum egy portfólió?

Nem a portfólió, hanem az egyes dokumentumok oldalszáma meghatározott. Például egy oldal a szakmai önéletrajz, szintén egy oldal a pedagógus iskolájának és környezetének bemutatása. Nem kell attól tartani, hogy a pedagógus nem tud elég anyagot feltölteni, inkább az fordulhat elő, hogy kevés lesz a felhasználható terület. De az elkövetkező év próbaidőszak, így, ha szükséges, a rendszer korrigálható, bővülhet és változhat. Szeretnénk, hogy képi és hanganyagot is fel lehessen majd tölteni a későbbiekben.

Minden portfólió, amely minősítésre kerül, e-portfólió?

Igen. 160 ezer nyomtatott portfólió óriási papírtömeget jelentene, ráadásul az e-portfólió előnye a védettség: a pedagógus megkapja a kódját, és az anyagait a saját online felületére tölti fel. Ezt nem kell kiadnia a kezéből, és csak egy meghatározott kör nézhet bele. Ha nyilvánosságra akarja hozni, és lehetővé tenni, hogy a szülők vagy a kollégák lássák, természetesen megteheti, de ez a saját döntése lesz.

Mikortól lesznek elérhetőek a tájékoztató anyagok és az e-portfóliós felület?

November végén, december elején nyílik meg az e-portfóliós felület, hiszen azoknak a pedagógusoknak, akik automatikusan második fokozatba lépnek, azt ígértük, hogy április végéig tölthetik fel a portfóliót. Ezzel párhuzamosan nyilvánosságra kerül a minősítési rendszert magyarázó Útmutató is. Ez tartalmazza a pedagógus, az igazgató, a minősítő feladatait. Benne van, hogyan kell a portfóliót összeállítani, milyen dokumentumok kerülhetnek bele. Összegyűjtöttük, hogy egy kompetenciát általában mivel lehet igazolni, és fordított helyzetben is felsoroljuk, hogy egy dokumentumtípusból milyen kompetenciákra lehet következtetni.

2. ábra: Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (Tóth Mária előadása)

A fenti szabályozások pontosan kikre vonatkoznak?

Minden pedagógus-munkakörben dolgozó kollégára érvényesek, a kollégiumi nevelőktől kezdve a szakszolgálatban és a gyermekvédelemben dolgozókig. A tájékoztatóban az általános követelményeken kívül kifejtjük a speciális eseteket, dolgozunk a művésztanárok anyagain is. Külön füzetek készülnek az óvodapedagógusoknak, a tanítók esetében az általános leírást szakos példákkal egészítjük ki. Lesznek sablonok, minták, értékelési szempontok. Ez nagy segítség, de hangsúlyozom, ezek csak példák. Ha a pedagógus egészen máshogy csinálja, az is jó lehet. A lényeg, hogy a saját módszerét a maga módján igazolni tudja.

A portfólióban azokat a tényeket és dokumentumokat kell összegyűjteni, amelyekkel igazolni tudja a pedagógus, hogy a követelményeknek megfelel.

2014. április végéig ki adhatja be a portfóliót?

Mindenki, aki legalább tizennégy év munkaviszonnyal rendelkezik és szakvizsgája van. Ha beadják, automatikusan és ideiglenesen Pedagógus II. kategóriába kerülnek a következő év januárjától. Azonban, ennek véglegesítéséhez a teljes minősítésen való részvétel szükséges. Ezek a kollégák már a Mesterpedagógus fokozat feltételeit kezdik teljesíteni, ami azért fontos, mert rendelet írja elő, hogy aki minősít, annak egy fokozattal a minősített felett kell állnia.

Előfordulhat, hogy közülük az értékelés során valakit visszaminősítenek?

Nem tartom valószínűnek. A rendszer maximum azokat szűri ki, akik a pályára abszolút alkalmatlanok. Abban az esetben, ha a pedagógus bármelyik kompetenciájára elégtelent kap, valóban visszaminősíthetik – ekkor meg kell ismételnie a minősítést. A minősítés egyszer ismételhető, összesen tehát kétszer lehet próbálkozni. A kötelező fokozat, tehát a Pedagógus I. és II. ingyenes, a minősítés ismétlése, valamint a Mestertanár és a Kutatótanár önköltséges.

Mi történik április 30-ig, illetve utána?

Novemberig az intézményvezetők egyeztetnek az átsorolásra várók személyéről, majd a jelentkezést követően a pedagógus megkapja a kódját, és fél éven keresztül gazdálkodik a felülettel. A minősítési rendszerbe azonban csak az kerülhet bele, aki az e-portfóliót április 30-ig lezárja. A vizsgálat élesben 2015-ben indul meg. A mostani időszak a kipróbálás éve lesz, húszezres portfólió tömegen vizsgáljuk, jó-e a rendszer. Ebbe nemcsak az automatikus Pedagógus II., hanem másik három projekt is beletartozik. Vizsgáljuk a gyakornokok képzését, a mentorok segítését és a Pedagógus I.-be kerülést, a Mesterpedagógus kategóriába kerülés körülményeit, illetve a Kutatótanár szintet. A minősítési rendszer 2014 decemberére fog teljes fegyverzetben állni. Ettől kezdve a költségvetés minden februárban ki fogja mondani, hogy az adott évben hány minősítés valósulhat meg. Minden évben május 31-ig megtudják a kollégák, hogy a jelentkezők közül ki kerül a következő évben minősítésre. Miután megtörténnek a minősítések, az átsorolt pedagógusok a következő év január elsejétől az új kategóriába kerülnek.

A későbbiekben milyen szempontok alapján választják ki a jelentkezők közül, hogy ki kerül sorra?

Ez egy problematikus kérdés, hiszen az öt év alatt mindenkinek át kell esnie a minősítésen. Elsők között fognak sorra kerülni a gyakornoki éveket befejező és a 14 éve pályán lévő kollégák. Számít a pályán eltöltött évek száma, hogy mennyire van közel a nyugdíjhoz, a területi és szakterületi arányos elosztás.

Kik értékelnek?

Egy háromtagú bizottság, amelynek tagja az igazgató, valamint két szakértő, akik közül az egyik szakos pedagógus. A Pedagógus I.-nél szerepet kap egy pedagógusképző intézmény oktatója is. Az értékelők akkreditált tanfelügyeleti, iskolaértékelési és minősítő szakértői továbbképzésen esnek át. A harmadik réteg a szaktanácsadók csoportja. Nekik mindent ugyanúgy kell tudni, mint a másik két csoportnak, csak ők minősítés helyett támogatnak, ötleteket adnak – ez egy nagyon szép pedagógiai funkció. Az első fázisban a képzők képzése történik meg, ami kb. 100 főt jelent. Ők később szélesebb körben folytatják a felkészítő munkát. A képzésben lesz saját élményű tanulás, egymás előtt kell megvédeni a saját portfóliót, és értékelni egymás portfólióját. Kiemelten fontosnak tartjuk a minőségbiztosítást, hogy a későbbiekben tőlük és az értékeltektől is visszajelzést kapjunk.

3. ábra: Szakértői feladatok (Tóth Mária előadása)

Nem a portfóliót értékeljük, hanem a portfólióban szereplő információk alapján értékelünk.

4. ábra Előmenetel (Tóth Mária előadása) 

Melyek az értékelés szempontjai?

A minősítők kompetenciánként átlagosan tíz indikátort értékelnek egy négyfokú skálán. Ezt átszámítják egy osztályzatra, így minden vizsgált területnél kialakul egy összesített jegy. Az információk különböző súllyal szerepelnek: a legfontosabb 50%-kal a portfólió, beleértve a portfólió megbeszélését, megvédését is. A portfólió átnézése után a felmerülő kérdéseket a minősítők elküldik a pedagógusnak, aki a portfólió rövid bemutatásakor ezekre választ ad, a kérdéses részeket kifejtheti. Ugyanígy fontos az óra előtti és utáni megbeszélés, nem csupán a szakóra. Az óralátogatás(ok) és megbeszélésük 20%, illetve a pedagógusra vonatkozó intézményi önértékelés adatai, a tanfelügyelői óralátogatás és az összegző értékelés teszik ki a fennmaradó 30%-ot. A leosztályozott kompetenciákból végső soron maximum 40 pont érhető el.

Utána a differenciált elvárásrendszer értelmében a pedagógusnak 60%-ot kell teljesítenie a Pedagógus I., 75%-ot a Pedagógus II., 85%-ot a Mesterpedagógus és a Kutatótanár kategóriába kerüléshez. De az utóbbi két esetben már más, az életpályamodellben megfogalmazott kritériumoknak is meg kell felelnie.

A tájékoztatás novembertől hol lesz elérhető?

A www.oktatas.hu oldalon lesz megtalálható minden információ. A tájékoztatót, amely egyaránt szól a pedagógusoknak és a minősítőknek, az intézmények letölthetik, de otthonról is olvasható és hozzáférhető. 

5. ábra: Súlyozás / összegző értékelés (Tóth Mária előadása)