Olvasási idő:
8 percA nemzeti köznevelési törvény
A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működése (42. §)
A törvényben új szabályként jelennek meg az alábbiak:
- Az Nkt. 42. § (1) bekezdésében rögzített szabály egyértelművé teszi, hogy a nevelőtestület tagjainak titoktartási kötelezettsége nem terjed ki a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaival történő, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre.
- Az Nkt. 42. § (3) bekezdésében rögzített szabály pedig egyértelművé tette a kompetenciahatárokat. Az új rendelkezés szerint a pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles eljárni. Ez azt jelenti, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzéssel kell élnie a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál a gyermek veszélyeztetettsége esetén, illetve hatósági eljárást kell kezdeményeznie a gyermek bántalmazása, elhanyagolása vagy egyéb súlyos, a gyermeket veszélyeztető ok fennállása esetén. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.
A pedagógusképesítési előírások változása (99. §)
Rendszeresen kerülnek az iskolák látókörébe olyan szakemberek, akik az adott tantárgy tartalmi követelményeit ismerik, arra felkészítést kaptak a felsőfokú tanulmányaik során, ám pedagógus szakképzettséggel nem rendelkeznek, vagy ha pedagógus szakképzettséggel rendelkeznek is, nem az adott tantárgy vonatkozásában, viszont kétségtelenül ahhoz kapcsolódó szakterületen. E személyek sok esetben a megfelelő pedagógus szakképzettség megszerzését is vállalnák, de a diploma megszerzéséig nem lehetett őket még átmenetileg sem alkalmazni az Nkt. szigorú rendelkezései alapján.
Ezeket a jelzéseket meghallva egy bizonyos szűk körben és feltételekhez kötötten, kismértékben lazított a jogalkotó a pedagógus-munkakör betöltésének követelményein.
Milyen munkakörökről és szakmai területekről van szó?
„(16) (…) a megfelelő pedagógus szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki
a) a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel,
b) felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány képzési területen szerzett szakképzettséggel,
c) alapfokú művészeti iskolában felsőoktatásban művészet képzési terület szakján szerzett művészeti tárgynak megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és előadóművész szakképzettséggel
rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.
(17) A tánc és dráma tantárgyat 9–12. évfolyamon taníthatja az is, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, valamint elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket a 98. § (14) bekezdés szerinti továbbképzésben vagy a tantárgy szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel is rendelkezik.
(18) Alapfokú művészeti iskolában az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel rendelkezik, és vállalja, hogy a 98. § (14) bekezdés szerint elsajátítja a tantárgy tanításának módszertanát. E bekezdésben foglaltak szerint legfeljebb egy alkalommal vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.”
A fenti rendelkezések a törvény kihirdetését követő 8. napon hatályba léptek, így a 2017/2018-as tanévben már alkalmazhatóak.
Enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók tanítása (47. §)
A módosítás lényegi eleme, hogy egyes tantárgyak esetében a pedagógus munkakör betöltéséhez nemcsak a gyógypedagógus végzettség és szakképzettség, hanem a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettség és szakképzettség is megfelelő lehet.
A módosítással érintett tantárgyak (rajz, testnevelés, technika, ének-zene, etika) kevésbé kötődnek a sajátos nevelési igényhez, fogyatékossághoz, ellenben általános művészeti, gyakorlati vagy erkölcsi értékeket hordoznak, így a szakszerű oktatás-nevelés megvalósítható vagy gyógypedagógus, vagy a megfelelő tantárgy szerinti szakos végzettséggel és szakképzettséggel.
A jövőben gyógypedagógus mellett a tantárgynak megfelelő szakos tanár is elláthatja:
- az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében a rajz, testnevelés, technika, ének-zene, etika, valamint az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyak,
- a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében a rajz, technika, ének-zene, etika, valamint az egyes kerettantervek által tartalmilag ezekkel egyenértékű tantárgyak
oktatását.
A módosítás így a gyógypedagógusok mellett a tantárgynak megfelelő szakos tanárok alkalmazását is lehetővé teszi az érintett tantárgyaknál, amely elengedhetetlen eszköz az inkluzív szemlélet mind szélesebb körben való elterjesztése érdekében. Fontos kiemelni, hogy ez csupán lehetőség és nem kötelezettség az intézmények számára.
Egységes óvoda-bölcsőde: +1 év (99/E. §)
A bölcsődei rendszer átalakulásával párhuzamosan az egységes óvoda-bölcsőde intézménytípus kivezetésre került volna 2017. szeptember 1-jével. (Ezt egy még 2015-ben megjelent törvény rendelte el.) Az új szabályozás értelmében azonban csak 2018. szeptember 1-jével szűnik meg a többcélú intézménytípus. Így az érintettek még egy év felkészülési időt kaptak intézményeik átszervezésére.
„99/E. § 2018. szeptember 1-jétől egységes óvoda-bölcsőde nem működhet. Az egységes óvoda-bölcsődében ellátott gyermekek 2018. szeptember 1-jétől – az életkoruknak megfelelően – óvodában vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében megszervezett gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben vagy ilyen feladatot ellátó többcélú intézményben láthatók el.”
Új definíciók (4. §)
A nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) ún. értelmező rendelkezései (4. §) két ponttal egészültek ki, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, valamint a külföldi iskolai kirándulás fogalmával.
Az új 4a. pontban meghatározott egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció egy a jogi szabályozásban használt, régóta ismert fogalom, melynek definiálása esetleges értelmezési dilemmákat oszlat el.
„4a. egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció: a szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározott fejlesztési területekre és a fejlesztéshez szükséges szakemberre vonatkozó javaslat figyelembevételével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egyéni szükségleteinek támogatására, az akadályok leküzdésére, új funkciók kialakítására és a környezeti feltételek optimalizálására irányuló kötelező foglalkozás (…)”
A külföldi iskolai kirándulás fogalmának meghatározására (15a. pont) lehetővé teszi a jövőben, hogy más ágazati jogszabályok (pl. közlekedésbiztonsági jogszabályok) még fokozottabb védelemben részesítsék ezeket az utazásokat, még szigorúbb, még magasabb szintű követelményeket támasszanak a definíciónak megfelelő utazások során használt közlekedési eszközzel és a járművezetővel szemben.
„15a. külföldi iskolai kirándulás: azonos nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló legalább hét tanuló részvételével, a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus vagy nevelő oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá nem tartozó állam területére irányuló térítésköteles kirándulás, (…)”
