A meteorológus szakma sokkal izgalmasabb, mint gondolnánk

Mit jelent az, hogy meteorológia? Hogyan kapcsolódik a természettudományokhoz?

A meteorológia a Földet körülvevő légkörrel foglalkozik, azokkal a folyamatokkal, jelenségekkel, amelyek a légkörben végbemennek, vagyis az időjárással, az éghajlattal. A légkört legegyszerűbben úgy lehetne definiálni, hogy valamely égitestet körülölelő gázburok, amelynek több rétege is van. Elsősorban a legalsó réteget, a troposzférát vizsgáljuk, hiszen ott zajlik a legtöbb meteorológiai jelenség.

Az időjárás a légköri elemeknek a változása, illetve az ezeket meghatározó folyamatoknak az együttese, az éghajlat pedig mintegy keretet ad ezeknek a jelenségeknek. Persze vannak a határfelületek is, melyek a légkör állapotát meghatározzák: ilyen az óceán, a szárazföld, a bioszféra, melyek mind egy egységes rendszert alkotnak; ennek a rendszernek az elemeivel foglalkozik a meteorológia. Egyébként Arisztotelész ókori görög filozófus volt, aki megalkotta a meteorológia kifejezést, bár tágabban értelmezte, mint amit manapság jelent.

Milyen munkát végez pontosan egy meteorológus? Hogyan kell elképzelni a szakemberek hétköznapjait?

Nehéz megválaszolni ezt a kérdést, mert ez nagyon sokrétű munka; éppen úgy, mint ahogyan a légkör is nagyon változékony, ezért nem mondanám, hogy unalmas lenne. Az emberek legtöbbször a TV képernyője előtt, rádióban, interneten találkoznak egy meteorológussal, de ez a szakma sokkal szerteágazóbb. A meteorológus feladatköre a légkör feltárása, ami méréseket, megfigyeléseket jelent, valamint feladata az időjárás-előrejelzés is, melyen azt értjük, hogy megpróbálja a légkör jövőbeli állapotát meghatározni. Vannak, akik mérésekkel foglalkoznak, vagy akik előrejelző modelleket fejlesztenek, vannak, akik az eredményeket értelmezik. Olyan meteorológusok is vannak, akik a levegőminőséggel foglalkoznak, és persze vannak kutatók is. Van, aki 8 órában dolgozik, de olyan meteorológus is van, aki 24 órás szolgálatban végzi az időjárás megfigyelését, vagy a veszélyjelzést. A meteorológusok nagyon sokféle területen helyezkednek el; a meteorológiai szolgálatok mellett a hidrológia területén, vagy a repülés kiszolgálásánál, vagy ami mostanában igen aktuális: sok meteorológus dolgozik az energetika szakterületén, ahol a megújuló energiaforrásokkal − mint például a szél vagy a nap energiájának hasznosításával − foglalkoznak, mivel ezek is időjárásfüggők.

A meteorológusok idejének nagy része számítógépek előtt telik, hiszen legfőbb feladatuk a modellek fejlesztése, az eredmények értékelése, a kutatások, de van olyan ága is ennek a szakmának, amikor terepen zajlik a munka, hiszen a méréseket ott kell elvégezni. Bár a berendezések ma már legtöbbször automatizáltak, azért a személyes jelenlétre is szükség van. Bár a munka jelentős része irodában zajlik, mégis izgalmas, általában nincs két egyforma nap, s mindig alkalmazkodni kell az aktuális helyzethez.

Ha egy középiskolás diák úgy határoz, hogy meteorológus szeretne lenni, mely tantárgyakból kell jól teljesítenie?

Ez érdekes dolog, mert akik ide jönnek hozzánk – akár egyetemi diákok, akár érdeklődők –, azok általában a földrajz- vagy a természetismeretórákon hallottak a meteorológiáról, de a hétköznapi munkában, ennél a szakmánál inkább a matematika- és a fizikaismeretek nagyon fontosak, ami gyakran meglepi a diákokat. Emellett nagyon fontos még az informatika, hiszen itt programokat kell fejleszteni, és modellezésre van szükség. Persze, ha a földrajzban járatos valaki, az sem hátrány, hiszen ennek a tantárgynak az ismerete egyfajta szemléletmódot, világlátást ad, továbbá az is előny, ha valaki jól beszél magyarul, mert lehet, hogy a TV képernyője elé kerül időjárás-jelentőként vagy klímakutatóként, ahol hiteles, érthető tájékoztatást kell nyújtania.

Jelenleg Magyarországon mesterdiplomával válhat valaki meteorológussá. Milyen alapdiplomákat fogadnak el a mesterszakhoz?

Magyarországon egyedül az ELTE-n van mesterdiplomás meteorológus képzés, ezért nagy a felelősségünk abban, hogy a teljes spektrumot lefedjük, és ne csak egy speciális területét oktassuk a meteorológiának. A 2006-os bolognai rendszerre való áttérés óta az ELTE-n létrejött a földtudományi alapszak, amelyen belül megalapítottuk a meteorológiai specializációt; jelenleg ez a legegyenesebb út a meteorológus szakmához, de meteorológia specializáció létezik a fizika alapszakon és a környezettan alapszakon is. Mindkét szakról érkeznek hozzánk hallgatók, bár kevesen. Földtudományi alapszak meteorológia specializációval egyébként az ELTE-n kívül Debrecenben és a Szegeden is van. Most olyan meteorológus évfolyamunk is van, ahová öt különböző alapszakról érkeztek a hallgatók, tehát más szakokról is be lehet csatlakozni. Ha más szakról érkezik valaki, abban az esetben megvizsgáljuk az előtanulmányait, és ha szükséges, előírunk plusz tantárgyakat a hallgató számára.

Hazánkban mennyire népszerű ez a szakma ma­napság?

Az érdeklődés nagyon nagy mindaddig, amíg nem derül ki, hogy matematika- és fizikaismeretekre is szükség van ezen a pályán. Sokszor látunk olyan csillogó szemű diákokat, akiket nagyon érdekelnek mondjuk a tornádók; viszont, amikor megpróbáljuk leírni a tornádót mint komplexebb rendszert, akkor esetleg elmegy a kedvük a szakmától. Bár érdeklődők mindig vannak, sajnos mégis azt látjuk, hogy a természettudományos szakokra való jelentkezések száma jelentősen csökkent az elmúlt években. Ennek az oka az is, hogy ha valaki mondjuk nagyon jó fizikából, akkor az lehet, hogy inkább fizikusnak fog tanulni. Én mindenkit bátorítok erre a szakmára, mert ez egy izgalmas és keresett szakma, itt nincs két egyforma nap, és hazánkban is egyre nagyobb szükség van meteorológusokra.

Vannak olyan országos vagy nemzetközi versenyek, melyeken érdemes részt vennie annak, aki meteorológus szeretne lenni?

Van egy olyan vetélkedőnk, ami ugyan nem országos verseny, de érdekes kihívás. Néhány kolléga és hallgató itt a Meteorológiai Tanszéken több éve megrendezi az Előrejelzési Vetélkedőt, amely a gyakorlatban abból áll, hogy fél éven keresztül, minden héten egy adott napon a rákövetkező napra készítenek a jelentkezők időjárási előrejelzést. Megadott adatok alapján próbálják megmondani az érdeklődők, hogy milyen lesz az időjárás egy-egy magyarországi városban, majd utána ezeket a beérkezett adatokat kielemzik, amiből szintén sokat lehet tanulni. Erre bárki jelentkezhet, teljesen kezdők is bekapcsolódhatnak. Ez a vetélkedő az alábbi honlapon érhető el: theforecastchallenge.com

Szintén nem verseny, de fontos megemlíteni a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. MET-ÉSZ oldalát (https://www.met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/megfigyeles/metesz), amelyen bárki regisztrálhat, majd méréseket, megfigyeléseket végezhet és rögzíthet. Ez azért nagyon jó, mert amellett, hogy akár már kisgyermekkorban méréseket végezhet valaki, mellette egy közösségnek is a tagja lehet. Versenynek mondható és igazi hungarikumnak számít az Országos Tudományos és Diákköri Konferencia, melyen meteorológiai szekció is szokott lenni. Ezt az országos rendezvényt megelőzi a helyi megmérettetés, ez itt nálunk a Meteorológus Tudományos Diákkör nevet viseli, melyen tartottak már előadást középiskolás diákok is a kutatómunkájukról. Ők később a hallgatóink is lettek. Ha ilyen érdeklődők érkeznek hozzánk, akkor általában belső konzulenst is szoktunk biztosítani számukra, hogy a kutatásukat az egyetemen is folytatni tudják. Bármilyen témakörben, ami a meteorológiához kapcsolódik, szívesen segítünk. Ha valaki tényleg érdeklődik e terület iránt, nagyon szépen fel tudja építeni akár már középiskolától a szakmai útját. Itt említeném meg, hogy a mesterdiplomára még épül egy doktori képzés is azoknak, akik a tudomány szintjén szeretnék a meteorológiát művelni. Jelenleg 26 PhD-hallgatónk van a tanszéken, ami igen magas szám.

Mit emelne ki a szakma szépségeiből és nehézsé­geiből?

A szakma szépsége és egyben a nehézsége is a nagyon intenzív és nagyon változatos közeg, amit vizsgálunk. Ahogy korábban említettem, itt tényleg nincs két egyforma nap, persze vannak hasonló időjárási helyzetek, de mégis mindegyik más. Ezeknek a helyzeteknek a leírása nem egyszerű feladat, hiszen ezeket nagyon komoly matematikai, fizikai és informatikai háttérrel tudjuk csak elemezni.

A komplexitás mellett a munka szépsége az is, hogy egy jó időjárási előrejelzéssel vagy veszélyjelzéssel akár emberi életeket és anyagi tulajdont is meg tudunk menteni azáltal, hogy fel tudjuk készíteni a szektorokat, a lakosságot egy veszélyes időjárási helyzetre. Emellett rendszeresen látjuk a természet erejét, a természet nagyságát akár egy webkamerán keresztül, amely például a Prédikálószékről megmutatja, hogyan hömpölyög a köd a Dunakanyarban. Ezeket a folyamatokat megérteni, leírni tudni, előre megjósolni mind a szakma szépségét jelentik. Külön szépsége és nehézsége is itt Magyarországon a meteorológus szakmának a földrajzi elhelyezkedésünk; a Szaharában mindenki jó meteorológus lenne, de itt a Kárpát-medencében sokkal összetettebb és változékonyabb folyamatokat vizsgálunk. Az biztos, hogy aki ezt a szakmát választja, nem fogja unalmasan tölteni a hétköznapjait.