Olvasási idő: 
11 perc
Author
Author
Author

A kültéri tanulás módszertana

Bemutatkozik a Bazalt Iskola

A CAN Architects építésziroda lakóépületek, középületek és ipari létesítmények tervezőjeként az építészeti tervezés teljes spektrumával foglalkozik, de munkásságukban a tanulás és a terek összefüggéseinek megértése, kibontása kiemelt szerepet játszik. Tanulási tereik közösségi tervezéssel készülnek: a leendő használók, diákok és tanárok ugyanúgy alkotótársaik a tervezési folyamat során, mint a komplex tanulási környezet felfejtéséhez szükséges szakértők, oktatásfejlesztők, pszichológusok, környezetpszichológusok − így szintetizálják azt a több mint egy évtizedes kutatást, melyet a témában végeztek. Az általuk tervezett iskolákban olyan téri innovációk jelennek meg, mint a Tanulási Táj vagy a Forgó Tanterem, mely elsőként a Szentpéterfai Horvát–Magyar Kétnyelvű Általános Iskola felsős tanulói számára biztosít dinamikus tanulási környezetet. Legfrissebb projektjük – a Bazalt Iskola – fókusza a kültéri tanulás, mely a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programmal partnerségben, annak részeként valósul meg.

INTEGRÁCIÓ

A természeti környezet tudatos érzékelése az attól való eltávolodás során egyre intenzívebb igényként merül fel a kortárs pedagógiákban, mely egybevág a lifelong learning célkitűzéseivel. Az erdei iskolák, a cserkészet, a tanösvények kísérletet tesznek arra, hogy visszakapcsolják a gyermekeket abba a környezetbe, amely az emberiség történelmének szinte teljes idejében a mindennapok közegét jelentette, azonban ezek kihatása az oktatási rendszer változására elenyésző. A Bazalt Iskola célkitűzése, hogy gyakorlata a közoktatás részévé váljon. Ennek nyomán egyszerre fejlődhet a tanulás módszertana és az iskola téri struktúrája egyaránt. Segítségével közös tudássá válik az eltérő tanulási környezetek használata és tértudatossága, mely képes megalapozni és tematizálni a későbbi iskolafejlesztések tervezési programját, az oktatás stratégiai céljainak meghatározásával együtt. A kültéri tanulás az egyre növekvő Bazalt Iskola-hálózatnak köszönhetően beépül a közoktatás rendszerébe, kitágítva a következő évtizedekben tanuló gyermekek lehetőségeit a világ pontosabb, mélyebb megismerésére.

A Bazalt Iskola az épített környezeti nevelés segítségével térképezi fel a Balaton-felvidék iskoláinak tanulási gyakorlatát, erősségeik, vagy épp hiányosságaik mentén foglalkozásokkal és helyteremtéssel, azokat a szabadban fejleszti tovább. A Bazalt Iskola projektmódszerrel dolgozik, célja egy közös alkotás, a Bazalt Tanterem létrehozása, és az itt zajló kültéri tanulási folyamatok beindítása.

A Bazalt Órák öt lépcsőben, jellemzően 120 perces tematikus foglalkozás alkalmával valósulnak meg: (1) Közös nyelv, (2) Felfedezés, (3) Demokratikus Iskola, (4) Építés és (5) Használattervezés. A foglalkozások felépítése korszerű tanulási helyzetekkel és az udvar használatával mozdítja ki a résztvevőket az iskola megszokott téri struktúrájából. A frontális helyzetek mellett előtérbe kerül a csapatmunka és a vitafórum alkalmazása, mely mozgással, alkotással, a fókusz áthelyezésével és az információcsere irányának megváltoztatásával vonja be és készteti cselekvésre a diákokat és tanáraikat.

KÖZÖS NYELV

A közös nyelv kialakítása a konstruktív párbeszéd létrejöttének előfeltétele – ahogy irodalomórán sem azért elemzünk verset, hogy megmondjuk, pontosan mit is gondolt a költő, hanem hogy nyelvi eszközt kapjunk az erről való gondolkodásban. A foglalkozás ehhez vezető első lépése a tanulás demokratikus köre, mely egy ősi törzsi játék, az Osani közösségteremtő és tanulási gyakorlatát veszi alapul. Az összetámasztott talpakkal körben ülők első térélménye a saját testükkel létrehozott közösségi tér, melyben minden résztvevő egyenlő fontosságú. Ez a bensőséges tér lehetőséget teremt a közösségi tervezés elindítására, a képviselet tudatosítására. Az iskola – ezáltal a tanulás – természettől való eltávolodásának, valamint az értelem és szellemi munka előtérbe kerülésével saját testünk képe, annak tudatossága elsikkad, pedig az emberi test az érzékelés háttérfeltétele, és az emberi teljesítmény alapvető eszköze. A tanulás folyamatának hangsúlyos lépése az emberi test középpontba állítása a humán geometria segítségével, amely a rajta keresztül bevezetett fogalmak organikus érthetőségét biztosítja.

Az eszközhasználat környezetünk birtokba vételének – és a foglalkozásnak – újabb állomása. Környezeti figyelmünket térérzékeléshez és gyors téralkotáshoz használt hosszú rudak segítségével fejlesztjük a kísérletező felfedezés ’trial and error’ metodikájával. Ez az építőjáték erősebb tudatosságot követel meg tőlünk, a munkavégzés közbeni fejlődésre ad lehetőséget a hibák elkövetésének vállalt kockázatával.

FELFEDEZÉS

A megismerés következő szintje az iskola önképének és tanulási gyakorlatainak feltérképezésében rejlik, ahol a résztvevők strukturált foglalkozása csoportbontásban, párhuzamosan zajlik. A ráhangolódást segítő feladat a „Bazalt Barát”, ahol a résztvevőknek egy élettelen magmás kőzettel kell megbarátkozniuk. Ez egyrészt az első foglalkozás eszközhasználatának továbbírása, másrészt az ego kiterjesztése, melynek segítségével a résztvevők már nem korlátozzák elképzeléseiket saját vágyuk megvalósítására (hol érezné jól magát a barátunk?). Az iskolaudvarról alkotott mentális térkép készítésénél kirajzolódik a pedagógusok és a diákok tanulási/tanítási vágyainak képe, valamint ezek tudatos megélésének mértéke. Ezt egészíti ki a ’space diary’ preferencia vizsgálata, melyben építészeti és tájépítészeti előképek segítségével a tanulás és a játék tereinek kiválasztásán keresztül nyílik lehetőség párbeszédre, életkori sajátosságok és a tértudatosság mentén. A térképkészítés és az előképek vizsgálata során a foglalkozást vezető építész tervező csapat kiegészül pedagógus és oktatásfejlesztő szakemberekkel, akik a diákokkal és a tanárokkal közös nyelvet beszélnek. Az építészet tanulása pedig úgy kezdődik, hogy a foglalkozás során érintett problémákra, vágyakra a résztvevők egy tanteremmakett alkotásával válaszolnak. Az alkotások bemutatásának fontos összetevője az a mese, mely gazdagon egészíti ki és teszi teljessé az elképzelt tereket. A vizsgálatok lehetőséget biztosítanak az iskolák eltérő szociális, pedagógiai, valamint épített és természeti környezeti hátterükből adódó tanulási gyakorlataik feltérképezésére, mely révén a kültéri tanterem szükséges pedagógiai helyzetének meghatározása megtörténik.


DEMOKRATIKUS ISKOLA

A helyszínek akkor válnak a közösség számára személyes terekké, ha alakításuk minden fázisában a tagoknak részük van. Ezt az épített környezeti nevelés módszertana, valamint a demokratikus iskola irányába való elmozdulás biztosítja a projekt keretében, mely értékek összefüggésben vannak az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának alapelveivel. A Közös nyelv és a Felfedezés alapján az építésziroda téri-tanulási koncepcióterveket készít. A közösségi tervezés harmadik alkalmával a Bazalt Követek (szakértő pedagógusok és építészek) az első két találkozó elemzésére épülő reflektív, játékos beszélgetés mentén készítik elő a folyamat következő állomását, a tervek értékelését és a kiválasztás döntési mechanizmusát. Az iskola közössége megismeri a kidolgozott kültéri tanteremi alternatívákat, a leendő Bazalt Tantermeket, melyek különböző, de az iskola igényeire szabott tanulási helyzeteket képesek befogadni. A döntés demokratikus meghozatalára – az iskola vezetésével egyeztetett módon – egy hét áll rendelkezésre.

ÉPÍTÉS

Az építés a tanulás egy fontos módszere, ezért a Bazalt Tantermeket a tervező építészek, szakemberek és a gyermekek, tanárok együtt építik meg. A fizikai kihívást jelentő feladatokban természetessé válik a csapatmunka, hiszen egyedül nem vagyunk elég erősek, elég magasak és nem tudunk egyszerre több helyen lenni. Egymás támaszaivá válunk: úgy tudunk együtt dolgozni, hogy közben kommunikálunk, valamint egymásra és a környezetünkre is figyelünk. A foglalkozások elmaradhatatlan kellékei azok a tárgyak, melyek használata feszegeti képességeinket. Legyen szó óriási lepedőkről, 2,5 m hosszú tölgyfa botokról vagy raklapokról, melyekből rövid időn belül óriási dolgokat építhetünk. Ha ezt élményszerűen át tudják élni a résztvevők a foglalkozás közben, az órán ülve vissza lehet utalni, miként tudtak csapatmunkában játszi könnyedséggel dolgozni az építő-tervező feladatok során. Az építés a tanulással egyidős legősibb emberi tevekénységünk. Alkotásunk az ’Én’ kézzelfogható megnyilvánulása. Érzelmi kötődésünk és tulajdonérzetünk segíti az ilyen módon elkészített Bazalt Tantermek könnyebb integrációját, tanulási felületként való használatát. Ennek hatékonysága az 1:1 arányú térépítésben rejlik.


HASZNÁLATTERVEZÉS

A kültéri tantermek elkészültével a közösségi tervezés folyamata nem áll le. A Bazalt Tantár elkészítéséhez az iskolák feladata olyan kültéri óravázlatok készítése, mely mozgással, helyzetváltoztatással és a frontálistól eltérő tanulási helyzetekkel teszi élményszerűvé az órákat. A szabadban megvalósuló órák így képesek visszahatni a beltéri tanulási gyakorlatokra, az épített és természeti környezet tértudatos és értő hasz­ná­la­tára.