A kulcs: megtanulni tanulni

Szöveg: a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet munkatársai: Bondzsér Zita, Gonda Judit, Marosi Beatrix, Varga Ferenc

„Alkossa meg a gyermek a tudást, ne készen kapja! A kész tudás szükségtelenné teszi, hogy végigjárja és megtanulja a tudás megszerzésének útját. Minél többféle utat járhat végig a gyermek, annál valószínűbb, hogy megtalálja, milyen területen, hogyan tud a leghatékonyabb lenni” – írja Gyarmathy Éva (A tehetség, ELTE Eötvös Kiadó, 203. oldal)

A tudás megszerzésének útjait írásunkban különböző szakterületek irányából világítjuk meg azzal a céllal, hogy segítsük az egyes területeken a pedagógusokat a hétköznapi rutinon túlmutató feladataik megoldásában. A több évtizede diplomázott tanárok képzési tematikájában még nem szerepeltek sem a tanulási nehézségek, amelyeket ma a szakértői bizottságok diagnosztizálnak, sem a tehetséges gyermek tanításának kérdése. Pedig ma mindkét csoportba tartozó diákok a köznevelési törvény szerint „különleges figyelmet igényelnek”. A pedagógiai szakmai szolgáltató Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet (MFFPI) munkatársai adnak a témára vonatkozó áttekintést.

A tanulás tudatos fejlesztése

Marosi Beatrix pedagógiai szakértő korábban olyan intézményben tanított, amelynek helyi tantervében szerepelt a tanulásmódszertan tantárgy. Abba a szakközépiskolába, illetve szakiskolába elsősorban olyan diákok jártak, akiknek szociokulturális környezete nem támogatta az ideális képességfejlődésüket. A tanulási problémák egy részére megoldást jelentett a tanulás tanításának iskolai szintű alkalmazása.

Az iskola sikeressége nagyban függ attól, mennyire tudja felkelteni a tanulási kedvet, erősíteni a diákok önbizalmát és önbecsülését – mondja Marosi Beatrix. Az elmúlt évek vizsgálatai rámutattak, a támogató családi háttérrel rendelkező jó képességű tanulók sokkal motiváltabbak, bíznak magukban és tudnak hatékonyan tanulni, szemben a kevéssé vagy egyáltalán nem támogató családi háttérrel rendelkező gyengébbekkel vagy képességeikben korlátozottabbakkal. A nevelési-oktatási intézmények feladata ezért elsősorban az, hogy ez utóbbi tanulókat tegye képessé az önálló tanulásra.

Az önálló tanulás fejlesztésének módszereiben közös, hogy szerepet játszik bennük a tanulók aktivitása, az indirekt és a direkt tanulásfejlesztés és a tanulási tanácsadás. A tanulók aktivitására épülő tanulásfejlesztő módszerek: a kooperatív tanulásszervezés, projektoktatás, egyéni differenciálás, kritikai gondolkodás fejlesztése, drámapedagógiás gyakorlatok, szituációs játékok, vita.

A tanulásfejlesztésnek vannak indirekt és direkt eszközei. Az utóbbi a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás, a szókincs, az olvasás, az írás és a logika mint a tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése, és a megfelelő tanulási környezet kialakítása. A közvetlen tanulásfejlesztés összetevői közé tartozik a hatékony tanulási szokások, a megfelelő tanulás iránti attitűd és a motiváció, valamint az életkornak megfelelő tanulási technikák megismertetése.

A tanulási tanácsadásnak személyre szabottnak kell lennie azért, hogy a tanulóban kialakuljon az önszabályzó tanulás igénye.

„A tanulás a tanuló ember aktív tevékenysége. Az eszményi állapot az önszabályozott tanulás, amely a tanuló kezdeményezésére jön létre, a saját cél elérésére irányítja a tanulási képességeket.” (Hatékony tanulás, szerk. Nahalka István, 2006)

Mindezek a módszerek a múltban hiányoztak a pedagógusképzés folyamatából, de továbbképzéseken elsajátíthatók, mindössze csak az attitűd szükséges hozzá, hogy a pedagógus higgye, mindez a gyermekek javára válik.

Kiemelkedők és könnyen lemaradók

Az elméleti pedagógia évek óta hangsúlyosan foglalkozik az adaptív oktatással, az inklúzió szükségszerűségével, de még a friss diplomás pedagógusokat sem készítik fel a sajátos nevelési igényű, illetve tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal való foglalkozásra – hívja fel a figyelmet a terület szakértője, Gonda Judit pedagógiai szakértő.

A tehetséges gyermekek egy része sajátos nevelési igényű, beilleszkedési és/vagy tanulási nehézséggel küzd. Számos módszertani lépés létezik (gondolattérkép, tanulók által készített prezentációk, tablók, interdiszciplináris megközelítés), amely könnyebbé teszi a számukra – és a többiek számára is – a tanulást.

Befolyásoló tényezők a technikai eszközök megléte (internet, digitális tábla, eszközök a kísérletezéshez) csakúgy, mint az, hogy a fejlesztőpedagógus, illetve utazó gyógypedagógus a tanácsaival folyamatában tudja-e segíteni a szaktanárt.

A pedagógiai intézetek ezen a téren is igyekeznek segíteni, az MFFPI munkatársai például a diszlexiás tanulók oktatása terén 20 éves tapasztalattal rendelkező Öveges József Szakközépiskolával együttműködve szerveznek szakmai műhelyfoglalkozás-sorozatokat a különleges bánásmódot igénylő gyerekek oktatásának gyakorlatáról.

A kiugró tehetségűek

„A tehetséggondozó versenyeken való részvétel célja, hogy az általános és középiskolás korosztályok átlagon felüli adottságokkal, képességekkel, kreativitással rendelkező tanulói számára kiemelkedési lehetőséget biztosítson, s így társadalmi szinten járuljon hozzá a minőségi, kreatív humán erőforrás fenntartásához és létrehozásához.” – hangsúlyozta Bondzsér Zita pedagógiai szakértő, az MFFPI verseny- és akkreditáció-koordinátora.

A magas színvonalat a versenyzők teljesítménye mellett a neves zsűritagok és a szakma kiválóságainak részvétele biztosítja. A Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Ludwig Múzeum mellett helyszínül igyekszünk bevonni más, neves kulturális intézményeket is. Az MFFPI 2011 óta a TÁMOP 3.4.4.B pályázat keretein belül tehetséggondozást segítő hálózatot épít hazai és nemzetközi szinten.

A tehetséggondozó, -feltáró és -kiválasztó programunkat, vagyis a versenyeink rendszerét egész tanévre megtervezzük, és a főváros valamennyi iskolájával a tanév kezdetéig a www.tehetseghalo.hu oldalon meg is ismertetjük, ahol az előző versenyévek feladatsorait, megoldókulcsait is nyilvánosságra hozzuk.

Versenyeinken a főváros 108 gimnáziumának, 154 szakközép- és szakiskolájának közel 5000 diákja vesz részt. Országos rendezésű versenyeinken szintén magas, közel 3 ezer fős a részvétel. A 2013/2014. tanévben ezen felül Pest megye minden általános és középiskolai tehetséggondozó versenyét az MFFPI szervezte.

Az intézményvezetők és a kollégák véleményeit figyelembe véve szakmai tanácskozásokat tartunk a felkészítő tanárokat, tanítókat segítve. Lapzártánk után, május 12-én zajlott az a kerekasztal-beszélgetés, melyre egyaránt hivatalosak voltak a minisztérium, a fenntartó, valamint az OFI munkatársai, a pedagógiai
szolgáltatók, versenykiírók és a házigazda iskolák képviselői, hogy tapasztalataikat megosztva növeljék a versenyek tehetséggondozó jellegét.

A személyiségformáló művészet

Az érzelmi nevelés, a kreativitás fejlesztése, a bemutatkozás lehetősége, a szociális érzékenység fokozása azok a közös csomópontok, amelyek megkülönböztetik a művészetek műveltségterületet a közismereti tantárgyaktól. Varga Ferenc a művészeti tárgyakért felelős pedagógiai szakértő szívesen idézi Michelangelót: „A rajzolás mindenfajta ábrázolás lelke és forrása, s minden tudomány gyökere. Aki olyan eredményeket ért el, hogy rajzolni tud, annak azt mondom, hogy a legértékesebb kincs birtokába jutott.” A közel fél évezrede leírt szavak máig érvényesek; hasonlóan nyilatkoznak a művészeti nevelés fontosságáról az oktatás eredményességére, a személyiség teljességére gyakorolt pozitív hatásáról neves hazai agykutatók (Hámori József, Freund Tamás).

A részletgazdag, megfigyelésen alapuló pontos ábrázolás a vizuális kultúra oktatásának alapvető eleme, az azon alapuló tanulmányrajzokon a tanulók a látvány, a szerkezet egyre mélyebb megértését bizonyíthatják. Mindeközben lehetővé válik a tanári kontroll, a visszacsatolás lehetősége, a tapintatos, személyre szabott, fejlesztő értékelés pedig segíti a helyes önértékelés kialakítását.

A művészeti területek sajátossága a bemutatkozás lehetősége. Közösségi elismertséget, bátorítást jelenthet az iskolai kórusban történő fellépés, a kiállításokon történő szereplés, egy dráma előadása. Ezek motiváló hatása bátorítást adhat a megmérettetések vállalásához, növelheti a tanulók identitásérzékét, fokozhatja teljesítőképességüket, pozitívan hathat a szülő és az iskola kapcsolatára, az iskolai teljesítmények családon belüli elfogadására.

* * *

Ebben a cikkben szerzőink különböző irányokból vizsgálták a tudás megszerzésének lehetőségét. A szakismeretek megújítása, a tehetséggondozás segítése, a vonatkozó jogszabályok és küldetéstudatunk szerint is a pedagógiai szakmai szolgáltatók feladata – mondja Rigóczki Csaba, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatója.

A pedagóguskompetenciák egyik indikátorára, a szolgáltató attitűdre hívja fel a figyelmet, hozzátéve, hogy mind a megyei, mind a fővárosi, mind a kerületi pedagógiai intézetek munkatársai jó szaktudással és kellő alázattal igyekeznek szolgáltatni. Szerepkörük az elmúlt években újra erősödik, és kellő bizalomépítés, jó tapasztalatok útján további erősödése várható.