A környezeti nevelés lehetőségei az alsó tagozaton

A környezeti nevelés fogalmát sokan sokféleképpen definiálták már, számomra a legátfogóbb a Czippán–Mathias–Victor-féle megfogalmazás: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.”

Számos szakírás és véleményelemzés szerint csak az válik természetet szerető, értékelő, megóvó emberré, aki ismeri azt. Kisiskoláskorban fontos a szemléletformálás, hiszen ebben az életszakaszban alakítható legkönynyebben a gyermekek szokásrendszere, így kiemelkedő szerepe van az oktatásnak, valamint a felnőttek példamutatásának. Az életkori sajátosságaik alapján az ilyen korú gyerekek még mindig elsősorban a mesét és a játékot szeretik, ezért a környezeti nevelésnek is mesélősnek és játékosnak kell lennie. „Számukra most még nem a törvényszerűségek megállapítása s az odavezető oknyomozó vizsgálódás a cél (ez majd néhány év múlva lesz a sajátjuk), hanem maga a tevékenység mint jó játék.” (Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia, 2010. p.220.)

A pedagógus építhet a módszerek kiválasztásánál a gyermekek aktivitására, mozgékonyságára, kíváncsiságára, amely jellemzi még ezt a korosztályt. Az ismeretszerzés leghatékonyabb formája a multiszenzoros, azaz több érzékleti csatornán keresztül történő ismeretszerzés. Fogékonyak, lelkesedésük könnyen felkelthető. Fontos, hogy tanítsuk őket „megfigyelni."

A környezeti nevelés jellemzői:

• intézményes és nem-intézményes formában egyaránt fontos;
• problémaérzékenységre, kritikai és kreatív gondolkodásra nevel;
• fontos a kompetenciafejlesztés;
• az élőlények és a természeti erőforrások tiszteletére nevel;
• egy adott témát sokféleképpen megtanít, ezáltal többféle asszociációs lehetőséget teremt;
• játékok révén erősíti az érzelmi kötődést;
• interdiszciplináris;
• a környezeti nevelés alapvető jellemzője a komplexitás: benne az analizálás és a szintetizálás egyszerre van jelen, így egymást kiegészítve a holisztikus látásmód kialakítását segítik. (Malatinszky Ákos, 2009. p.8.)

A környezeti nevelést módszertani sokféleség jellemzi, amely lehetőséget teremt a nem hagyományos módszerek alkalmazására. Ez viszont elősegítheti a tanítástanulás folyamatának módszertani megújítását. A nem hagyományos módszerek közé sorolnám a projektmód - szert, amely bőséges szakirodalommal rendelkezik.

A projekt a pedagógiában egy olyan tanulási egység, amelyben az egyes tanulók vagy tanulócsoportok önállóan sajátítják el a tananyagot. A projektoktatás egy sajátos tanulásszervezési forma, aminek középpontjában egy kiválasztott téma, megoldandó probléma, illetve minden vele kapcsolatosan megoldható feladat áll. A választott témák mindig életszerűek, így a gyerekek kezdeményezésére, javaslatára is születhetnek. Kisiskoláskorban azonban inkább irányított a feladatvégzés, illetve az elvégzendő tevékenységek meghatározása. Jellegükből adódóan komplexek, sok aspektusuk van. A projektmódszer a tanulók érdeklődésén, a tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységén alapul. A feladat nem csupán a probléma megoldását jelenti, hanem közben olyan összefüggéseket tárnak fel, melyek az adott problémához a való életben szervesen kapcsolódnak. (Dombi, 2006.) A projektoktatás a szociális tanulás eszköze, ugyanis a közös feladat megoldása során gyakorolható a felelősségvállalás, az együttműködés, a kulturált vitatkozás, a konfliktusok kezelése vagy az érdekek egyeztetése. (Richnovskyné Mosonyi Katalin, 2020.)

A környezeti nevelés lehetőségei, avagy a Kelet-Mecsek Mozaik projekt és a mesevilág összefonódása

A projektmódszer kitűnő lehetőség a környezeti neve - lésre alsó tagozaton. A környezettudatos szemléletmód megalapozását már kisgyermekkorban el kell kezdeni, elsődlegesen a közvetlen környezet megismertetésével, aminek legcélravezetőbb módja a terepmunka. Az aktív tanulás lehetőségei kiszélesednek a multiszenzoros tapasztalatszerzés segítségével, amely megkönnyíti az ismeretelsajátítást, és nem utolsósorban örömet okoz a tanulóknak. Alsó tagozatos diákok esetében (itt második osztályos gyerekek), életkori sajátosságaikból adódóan, a hatékony ismeretszerzés másik módja a mesevilág „segítségül hívása."

A környezeti nevelés kiváló színtere lehet a Kelet-Mecsek Mozaik projekt, amelyről korábban már írtam e lap hasábjain is (A szerző korábban megjelent cik - két itt olvashatják: https://folyoiratok.oh.gov.hu/ uj-kozneveles/a-kelet-mecsek-mozaik-projektrovid-bemutatasa). Ez egy, a természeti környezetbe építhető, komplex, többcsatornás információátadást és -feldolgozást célzó projekt, ahol a tudás megszerzése részben tantermen kívül, részben tantermi keretek között zajlik. A projekt kidolgozásának céljai sokfé - lék lehetnek: elsődlegesen a közvetlen környezetünk megismerése, a fenntarthatóságra nevelés, a környe - zettudatos személetmód alakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az együttműködési képesség kialakítása és az élményszerzés. Ugyanakkor hiány - pótló szerepet tölt be, hiszen második osztályban nincs környezetismeret tantárgy.

Októberben, az Erdők hete alkalmából A Kincset rejtő Mecsekerdő című projektet szerveztük meg és bonyolítottuk le a Bólyi Általános Iskola 2. a osztályában, ami egy héten át tartó rendezvénysorozat volt. A projekthéten rengeteg új ismeretet szereztek a tanulók az erdő élővilágáról: fákról, erdei nagy- és apróvadakról, madarakról, gombákról, növényekről, illetve természetvédelmi kérdésekről. A tantervi anyagtól nem tértünk el, olvasásórákon szövegértő feladatlapot oldottak meg a gyerekek az erdei állatokkal kapcsolatban, illetve a hangos olvasást is gyakorolták. Matematikából és nyelvtanból a tanmenet szerinti tananyagot dolgoztam át erdei témává, azzal kapcsolatban állítottam össze feladatlapot. Énekórán erdővel kapcsolatos dalokat énekeltünk, „fát vágtunk” ritmushangszerek segítségével, ritmusgyakorlatokat hangoztattunk és erdővel kapcsolatos volt a zenehallgatás anyaga is. Németórán is erdei témakörben kaptak feladatokat, Wordwall alkalmazásával.

Táncórán körtáncot táncoltak az Erdő, erdő, erdő… című dalra. Testnevelésórán erdei állatos utánzójárásokat végeztek, erdővel kapcsolatba hozható fogójátékokat játszottak a gyerekek. (Fészekfogó, Mókusok, ki a házból…, Állatos fogó erdei állatokkal.) Kreatív feladatként a keleti v. mecseki zergevirágot készítettük el, amely a Kelet-Mecsek fokozottan védett növénye. Rajzórán az őszi erdőt festettük meg. Sőt a pozitív pedagógiát belecsempészve, boldogságórán hálafát készítettünk, ahol a levelekbe írhatták vagy rajzolhatták be a diákok, hogy miért hálásak. Projektjeim elmaradhatatlan része a gasztroprogram, melynek keretében egyszer őzgerinc süteményt készítettünk.

Táncórán körtáncot táncoltak az Erdő, erdő, erdő… című dalra. Testnevelésórán erdei állatos utánzójárásokat végeztek, erdővel kapcsolatba hozható fogójátékokat játszottak a gyerekek. (Fészekfogó, Mókusok, ki a házból…, Állatos fogó erdei állatokkal.) Kreatív feladatként a keleti v. mecseki zergevirágot készítettük el, amely a Kelet-Mecsek fokozottan védett növénye. Rajzórán az őszi erdőt festettük meg. Sőt a pozitív pedagógiát belecsempészve, boldogságórán hálafát készítettünk, ahol a levelekbe írhatták vagy rajzolhatták be a diákok, hogy miért hálásak. Projektjeim elmaradhatatlan része a gasztroprogram, melynek keretében egyszer őzgerinc süteményt készítettünk.

A projekt a Kelet-Mecsek egyik gyönyörű helyén zárult, a Magyaregregy határán lévő Máré-várnál, és a közvetlen környezetében lévő erdőben, ahol túraversennyel indult a program. A projekthét során szerzett ismereteket kellett felhasználniuk a tanulóknak. Négy csapatban dolgoztak, mindegyik élén egy felnőttel. Itt maximálisan kihasználtam a mesevilág adta lehetőségeket. A túraverseny neve a Mesemíves kerestetik volt. A Mesemíves Császár Levente Kelet-Mecsekben élő és alkotó meseíró, akinek 25 kötete jelent már meg. Ő tűnt el az erdőben, akit meg kellett keresniük a csapatoknak, és a túraverseny feladatainak megoldása mindig közelebb vitte őket hozzá. Sétálólapokat kaptak a csoportok, amelyek a feladatokat tartalmazták. A feladatokat Császár Levente mesehősei adták: volt titkosírás, növénykeresés, erdei állatokról tanult ismeretek: lábnyomok, képeik, jellemzőik összeválogatása, felragasztása a sétálólapokra, kódfejtés, amely segítségével egy kulcs kódját kapták megfejtésül, ami a kincsesládát nyitotta; abban kincsek voltak, a meseíró könyveivel. Mind a kulcsot, mind a kincsesládát meg kellett keresniük a csapatoknak az erdőben.

Volt természetvédelemmel kapcsolatos állomás, és lakhelyüket kereső plüssállatokkal is találkozhattak a gyerekek. A verseny során többféle dologra is figyelniük kellett a tanulóknak, hiszen kincseket is kerestek, amelyek a meseíró mesekönyveinek címét tartalmaz - ták. Ezek az útvonalon voltak elrejtve. A túraútvonal végigjárása után a végcél a Máré-vár volt, ahol az „Ércnyelő sárkány” fogságában megtaláltuk a meseírót. A vár felső része az ún. Legendárium, amely szintén Levente meséiből készült. Itt író-olvasó találkozón vettek részt a gyerekek, ahol a szerző mutatta be a Legendári - umot. Ezután megtekintettük a várat, meghallgattuk a vár mondáját, illetve egy kisfilmet néztünk meg a vár történetéről.

Elfogultság nélkül mondhatom, hogy egy nagyon jól sikerült projekthetet tudhatunk magunk mögött. Nagy élvezettel végezték a tanítványaim a kiadott feladatokat. A projektzáró erdei kiránduláson a „túraverseny” keretein belül számos dolgot közvetlenül megtapasztalhattak a gyerekek abból, amit a tantermi ismeretszerzés során tanultak. Hihetetlen nagy várakozással keresték az erdőben elrejtett feladatokat és a meseírót. Segítő kollégáim elmondásai alapján és saját tapasztalatom szerint is a tanulók olyan tulajdonságait is megismerhettük, amelyek eddig, a tanórai keretek között rejtve maradtak. Néhányan kiváló megfigyelőképességükről, jó szervezőképességükről, kimagaslóan jó logikus gondolkodásukról, gyakorlatiasságukról tettek tanúbizonyságot, valamint olyanok is voltak, akik rutinosak voltak a süteménykészítésben. Külön öröm volt számomra, hogy a magatartási problémákkal küzdő gyerekek is fegyelmezettek, érdeklődők voltak.

Minden kedves kollégának ajánlom, hogy bátran vágjon bele hasonlóan nagy projektekbe is. Igaz ugyan, hogy nem kis munka az összeállítása, megszervezése, lebonyolítása, és a személyi, illetve az anyagi erőforrások előteremtése, de a gyerekek csillogó tekintete mindenért kárpótol!

Felhasznált irodalom

Czippán Katalin − Mathias Anna − Victor András (szerk., 2004): Segédlet az iskolák környezeti nevelé - si programjának elkészítéséhez. Oktatási Minisztéri ­ um, Budapest. p. 6., pp. 21−22, p. 40.

Dombi Mária Adrienn (2006): A projektmódszer al ­ kalmazása a természettudományok oktatásában. In: Módszertani közlemények, (46) 2. pp. 55−58.

Malatinszky Ákos (2009): Környezeti nevelés. Egye ­ temi jegyzet. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő. 8. p.

Richnovskyné Mosonyi Katalin: A projektoktatás meg - szervezése és bevezetése az iskolában. Fekete István Általános Iskola és Óvoda, Győr, 2020.

Vásárhelyi Judit (szerk., 2010): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Magyar Környezeti Nevelési Egye ­ sület, Budapest. 220 p.