Olvasási idő: 
17 perc
Author

A Komplex 3+T módszer mindenkinek

Sport, művészet és kutatás a tudatosság jegyében

Bevezetés

A módszer a sport, a művészetek és a kutatás három pillérén nyugszik és az agy két féltekéjének összehangolt működését, valamint a tehetség kibontakozásához szükséges képességek fejlődését kívánja elősegíteni. A sportmozgásokkal a neurológiai harmóniát, a művészetek bevonásával az értelem és az érzelem területét, a sporttudomány terén végzett kutatásokkal pedig a rendszerben való gondolkodás képességének fejlesztését célozza meg. Mindezekhez pedig a tudatosság (T) elve kapcsolódik. 

Miért született meg a módszer?
„A szakközépiskolában eltöltött két és fél évtized alatt számos jó képességekkel rendelkező diákkal találkoztam. Ezeket a kiváló képességeket különböző területeken lehetett megfigyelni, de csak nagyon ritkán nyilvánultak meg kiemelkedő művészi alkotás, szakmai innováció vagy éppen sporteredmény formájában.

A pedagógusi pályán eltöltött évek során szerzett tapasztalataimat idővel egy rendszerbe foglaltam össze, amely tehetséggondozói tanári munkámat volt hivatott segíteni. Tulajdonképpen azokat a hiányosságokat szerettem volna pótolni, amelyek iskolánk profiljából szükségszerűen adódnak, és véleményem szerint nélkülözhetetlenek a képességek és a tehetség kibontakozásához.”

A módszer eredményessége
A módszer két és fél évtizedes alkalmazása során az érintett diákok számos kiemelkedő sport-, művészeti, kutatási és tanulmányi eredményt értek el.

A módszer sikere
Az EMMI 2013-ban „Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért” díjjal jutalmazta Orbán Sándort a Komplex 3+T tehetséggondozó módszer kidolgozásáért, valamint a módszer alkalmazása által elért eredmények alapján.

2016 októberében beválasztották abba a csapatba, amely hazánkat képviseli jövőre az innovatív oktatási projekteket felvonultató „Science on Stage Europe” nemzetközi megmérettetésen.

Orbán Sándor
Testnevelő tanár, szakedző, négy danos karatemester. 13 éves korában kezdett versenyezni, Európa- és világkupák helyezettje. 1990 óta a Neumann János Számítástechnikai Szakgimnázium tanára.

A tudatosság elvét első ízben a diáksport keretein belül a karatesportkör edzésein alkalmaztam. Ennek érdekében az anatómia, fiziológia, biomechanika és a táplálkozástan tanítását iktattam be a sportköri munkába. Következő lépésként a testnevelésórákon is bevezettem a tudatosság elvének alkalmazását, elkülönítve erre a célra egy-egy elméleti órát, amelyen az éppen aktuális sportmozgást elemeztük ki a funkcionális anatómia szempontjából, valamint rámutatva a szervezetben zajló fiziológiai folyamatokra és pozitív hatásokra.

A művészetek, elsősorban a vizuális művészetek, abból a megfontolásból kerültek a programba, hogy bizonyos képességeket leginkább a kézírás (folyóírás), illetve az egyvonalas rajzolás fejleszt. Manapság az olvasás visszaszorulásával, a televízió és az internet hatására kész képeket kapunk, nem fejlődik a képzetalkotásunk és az elemző logikai gondolkodásunk sem. Ráadásul a gépi írás és a nyomtatott írás komoly hátránya, hogy alkalmazásuk során kimarad az előre gondolkodást igénylő, fejlesztő folyóírás. E tények ismeretében épült be osztályfőnöki óráimba a kézzel írott mesék, novellák és egyvonalas (azaz a toll felemelése nélküli) rajzok gyakorlata, valamint a festészet.

A kutatások a célból kerültek a programba, hogy a rendszerben való gondolkodásra késztessék a gyerekeket. Ez szoros összhangban áll a már említett tudatosság elvével is, hiszen az ilyen projektek során a diákok mérnek, következtetnek, elsajátítják a rendszerszerű gondolkodást, sporttudományi kutatásokat, fejlesztéseket alapoznak meg.


A tehetség érdekében

Hazánkban a nyolcvanas években megindult tehetséggondozás leggyakrabban a pszichometriai, mechanisztikus tehetséggondozói szemléletet követi. Ez a megközelítés abból a feltételezésből indul ki, hogy a tehetséges diákok hiányt szenvednek az oktatásban, és ezt kiemelésükkel, megfelelő csoportba helyezésükkel, az azonosított tehetségüket célzottan fejlesztő speciális oktatással kell kompenzálni. E szemléletnél a fejlesztés szükségszerűen csak az azonosítást követően kezdődik.

A Komplex 3+T módszernek viszont az a célja, hogy még az azonosítást megelőzően, a tehetség kibontakozásához szükséges szomatikus, affektív és kognitív képességeket komplex módon fejlessze.


Mit várhatunk az egyes területeken végzett fejlesztő munkától?

Sport. A különböző sportágak technikáinak párhuzamos alkalmazása egy mozdulatsorozaton belül fokozni fogja a kívánt fejlesztő hatást. Az így megtervezett gyakorlatok kivitelezése közben megnyilvánulnak és így a fejlesztés folyamatában azonosíthatók a kreativitás, valamint a kognitív szférához tartozó elemző, tervező és kivitelező képességek egyaránt. E képességek mindegyike a tehetségre jellemző vonások közé tartozik.

Művészetek. Az olvasás, az irodalmi művek elemzése, a kézzel, folyóírással írt kisebb irodalmi alkotások, valamint a rajz és festészet technikáinak gyakorlása, saját írásaik illusztrálása fejleszteni fogja az előre gondolkodás, a képzetalkotás, az összpontosítás és az elemző logikai gondolkodás képességét. Nem utolsósorban a művészetekhez kapcsolódó gyakorlatok felszínre fogják hozni a diákok kreativitását, mely képesség a tehetség egyik meghatározó jellemzője.

Kutatások. A kutatások során a diákoknál fejlődni fog a rendszerben való gondolkodás képessége, a kitartás és a kreativitás annak köszönhetően, hogy egy-egy kutatás során nélkülözhetetlen a különböző területeken szerzett kognitív tudás kreatív alkalmazása.

Együttesen. Az összetett sportmozgások, a kutatások és a művészetek gyakorlása hatással lesznek a diákok érzelmi és értelmi oldalára is. Az érzelmi szféra – az értelmi szférára kifejtett hatásán keresztül – fejleszteni fogja a tanulók tanulási képességeit, ennek fejlődésével párhuzamosan pedig vélhetően a tanulmányi átlaguk is javulni fog.

A kognitív szférához tartozó tanulási képesség azért releváns visszajelző a fejlesztő munka szempontjából, mert tényezőinek fejlesztése a komplex programot alkotó pillérek kiemelt célkitűzései közé tartozik. Az összetett sportmozgások kivitelezése, a sportversenyek magas elvárásainak való megfelelés, a kutatások megtervezése és lebonyolítása, valamint a művészetek gyakorlása egyaránt hatással van a diákok érzelmi és értelmi oldalára, melyek kölcsönhatásban vannak egymással. Az érzelmi szféra az értelmi szférára kifejtett hatásán keresztül befolyásolja a tanulók tanulási képességeit, hiszen kölcsönhatásuk markánsan befolyásolja a figyelmet, melynek alapvető szerepe van a tanulás folyamatában. A figyelem az a szűrő folyamat, amely szelektál az ingerek, információk között. A figyelem koncentrációja viszont az a képesség, hogy a figyelmünket egy tevékenységre, például a tanulásra összpontosítsuk. Az érzelmi (affektív) és élettani (fiziológiai) tényezők együttesen befolyásolják a figyelem szintjét. A figyelmet mint a tanulást befolyásoló alapvető tényezőt fejleszthetjük tehát affektív, kognitív és szomatikus irányból egyaránt. A Komplex 3+T program lényegét képezi a tehetség e három irányból való megközelítése, így érthető, hogy miért releváns visszajelző a tanulás terén elért eredmény.

A három terület hatását az affektív, a kognitív és szomatikus képességek fejlődésére a tanulók művészeti pályázatokon, természettudományi diákkonferenciákon és sportversenyeken elért eredményein keresztül figyelhetjük meg, a tanulási képességeik fejlődését pedig a tanulmányi eredményeik és a tanulmányi versenyeken elért eredményeik alapján értékelhetjük.


Tananyag

1. Sportmozgások

1.1. Elméleti oktatás

A tudatosság elvéből kiindulva, a sportmozgások magas szintű elsajátítása azok lényegének megértését igényli mind a funkcionális anatómia, mind a sportélettan szempontjából (1. ábra). Ennek érdekében részletesen kidolgoztam és évfolyamokra bontottam a szükséges elméleti tananyagot. 1. ábra: Funkcionális anatómia

1.2. Gyakorlati oktatás

A Komplex 3+T módszer egyik kiindulópontja az, hogy az oktatás és nevelés folyamatának elsődleges célja megteremteni a tehetség fő tulajdonságainak kibontakozásához szükséges ingergazdag környezetet. Azért helyeztem a sportmozgások pillérének fókuszába egy távol-keleti küzdőrendszert, konkrétan a karatét, mert a távol-keleti önvédelmi küzdőrendszerek (harcművészetek) rendkívül széles skálán mozgó, igen összetett technikai repertoárja kiválóan alkalmas a legkülönbözőbb képességek fejlesztésére. Ezek a rendszerek nem kizárólag az emberi vázizomzat fizikai erejére támaszkodva lettek felépítve. Előtérbe kerülnek bennük a pszichés tulajdonságok, az anatómia, valamint a mozgásokat befolyásoló biomechanika törvényeinek ismerete és alkalmazása. Természetesen a mozgásokat kivitelező lokomotorikus rendszer, valamint a szervrendszerek (pl. szív-ér rendszer, légzőrendszer) állapotára és fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek.

A karateedzés rendszerének alapja az, hogy a motorikus képességek magas szintű fejlesztése nem öncélú, hanem a testedzés magában hordozza olyan tulajdonságok megerősítését és fejlesztését is, amelyek egyben a tehetség alapvető jellemzői is. Ilyen tulajdonság például a célorientált elszántság és a kitartás.

Az összetett karatetechnikák gyakorlásának központi idegrendszerre kifejtett fejlesztő hatása azon alapul, hogy az agy különböző részeinek összehangolt működése és irányítása által valósulnak meg a mozgásszervrendszer által kivitelezett mozgások.

A központi idegrendszer (KIR) szerepe a mozgások végrehajtásában a koordináció szervezésében mutatkozik meg. Az agy különböző részeinek együttes szerepe van a koordinált mozgás szervezésében:

  • az agy kérgi részei megtervezik, szervezik a mozgást;
  • az agytörzs szabályozza az izomtónust és testtartást;
  • a kisagy összehasonlítja a központ felőli parancsokat a periféria felől érkező információkkal, szükség esetén módosítja a testtartást, illetve a mozdulatot.

Dr. Gyarmathy Éva véleménye szerint a táblás stratégiai játékok, pl. a sakk alkalmazása a tehetséggondozás egyik fontos fejlesztőeszköze. A karate sok tekintetben hasonlít a sakkhoz. A sportolónak fel kell mérnie az adott helyzetet, ki kell ismernie az ellenfelet, és meg kell jósolnia a lehetséges lépéseit, szükség esetén pedig változtatnia kell az eredeti elgondolásán – és mindezt versenyhelyzetben (stressz), minimális gondolkodási idővel, magas pulzusszám mellett. Edzőként tudatosan készítem fel erre a gyerekeket úgy, hogy olyan erő- és állóképességet fejlesztő gyakorlatokat végeztetek velük, amelyek egyben a mozgáskoordináció fejlesztését is célozzák. Például egy olyan gyakorlat kivitelezése során, ahol elsődleges cél a kar, a váll és a mellkas izomzatának erősítése, edzőpartnerek által mozgatott tárgyakat kell érinteniük. A gyakorlat közben tehát gyorsan fel kell mérniük a tárgy térben való elhelyezkedését és a feladatnak megfelelően cselekedni, reagálni. Egy-egy ilyen, a koordinációt, az egyensúlyt, a dinamikus erőt, a gyors helyzetelemzést és a megfelelő reakció kiválasztását egy időben igénylő (fejlesztő) gyakorlat végrehajtását nem lehet félig-meddig odafigyelve, automatikusan végezni. Tudatosan, folyamatosan „dolgoztatjuk” tehát a központi idegrendszert.

A Komplex 3+T módszer egyik fejlesztőeszköze a különböző sportágak technikáinak párhuzamos alkalmazása egy mozdulatsorozaton belül. A kívánt fejlesztő hatás fokozásának érdekében a pozitív transzferre épülő párhuzamos gyakorlással az egyes küzdőtechnikákat úgy kell alkalmazni, hogy közvetlenül a kivitelezés előtt csatoltan végre kell hajtani egy, a talajtorna repertoárjába tartozó akrobatikus elemet, majd azonnal reagálni egy folyamatosan változó küzdőhelyzetre. Ez azt jelenti, hogy egy adott technika biomechanikailag pontos kivitelezése után, ami a kognitív képességeket veszi igénybe, a KIR-nek egy olyan, a mindennapi mozdulatoktól eltérő gyors és összetett mozdulat kivitelezését kell irányítania, amely magas szintű koordinációs és egyensúlyi képességeket igényel, majd közvetlenül ezután felmérni és elemezni az adott váratlan feladatot, és kreatív megoldással reagálni (2. ábra). Mindezt legfeljebb 2-3 másodperc leforgása alatt. Ebben a pár másodpercben tehát megnyilvánulnak a kognitív szférához tartozó elemző, tervező és kivitelező képességek és a kreativitás egyaránt. Az ilyen, sok szempontból összetett pszichomotorikus mozdulatsor magas szintű kivitelezése hosszan tartó, elszánt gyakorlást igényel: foglalkozásonként több, magas ismétlésszámú sorozat végrehajtását (cooping). Gyakorlással erősíthetjük a felsorolt tulajdonságokat, melyek mindegyike a tehetségre jellemző vonások közé tartozik.

A karatetechnikák be vannak építve a tanmenetbe, viszont az alkalmazandó csatolt akrobatikus elemek nem képezik a tanmenet részét. A csatolt akrobatikus elemeket egy-egy diák képességeihez és fejlődéséhez igazodva, egyénre szabottan kell alkalmazni. Az elsajátítandó technikák és fejlesztendő képességek szintén évfolyamra vannak lebontva.

2. ábra: Koordináció, kreativitás


2. Művészetek

Dr. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus véleménye szerint napjainkban az érzelmi nevelés egyre inkább háttérbe szorul, pedig az életben való boldoguláshoz az értelmi intelligencia (IQ) helyett sokkal inkább az érzelmi intelligenciára (EQ) van szükség. A művészeti nevelésre tehát többek közt azért van szükség, mert az érzelmi nevelést célozza meg.

A művészetek alkalmazása – a sportmozgások területétől eltérően – a programban nincs szigorúan évfolyamokhoz rendelve. Az alkalmazott technikák alapjainak elsajátítását követően gyakorlásukat minden évfolyamon alkalmazzuk, lehetőleg párhuzamosan. 

2.1. Irodalom

A diákok kézzel írt esszék, mesék, novellák megalkotását kapják feladatként. Ezek a feladatok amellett, hogy gyakran megmutatják egy-egy diák addig szunnyadó tehetségét, gyakoroltatják a diákokkal a folyóírást, az előre gondolkodást és ritmustartást. A képzetalkotás és elemző logikai gondolkodás is szükségszerűen fejlődik, hiszen ahhoz, hogy egy jó írás megszülessen, olvasniuk kell, hogy ihletet merítsenek az olvasott művekből. Ezenkívül olyan feladatokat is adjunk, hogy egy kortárs író jelenkorban játszódó írását „konvertálják át” népmesévé, és fordítva, úgy, hogy egy másik történelmi korba áthelyezve is megmaradjon az írás vezérgondolata. Ez sok olvasással (képzetalkotás képessége) és összehasonlító elemzéssel jár. Az önálló munka mellett gyakran kapjanak csapatfeladatokat, amikor közösen hoznak létre egy alkotást (3. ábra). Ez több szempontból is hasznos, mivel a szövegértés, a szövegalkotás és a képzetalkotás fejlesztése mellett a cél olyan kompetenciák fejlesztése is, mint a szociális intelligencia és a kommunikáció. 

3. ábra: Irodalom és rajz

2.2. Rajz és festészet

A gyakorlás célja:

  • alapvető rajzkészségek kifejlesztése, technikák kreatív felhasználása
  • különböző művészeti területek megismerése
  • kritikus hozzáállás, megfigyelés
  • képek, festmények értelmezése, eltérő látásmódok befogadása, önálló véleményformálás
  • megfigyelőképesség, egy-egy téma sajátosságainak kiemelése
  • kreativitás: az adott technika jellegzetességeinek, tulajdonságainak felismerése, felhasználása
  • egyéni színérzékelés, ízlés és saját vélemény formálása, esztétikumra törekvés.

A kép megalkotása előtt az egyik legfontosabb döntés az, hogy milyen módon rakjuk össze a különböző részeket, a kompozíció alapeleme befolyásolja a technika megválasztását is (előre tervezés).

Alkalmazott technikák és azok fejlesztő hatása:

  • ceruza: olcsó, egyszerű, lehet impresszionista vagy részletekben gazdag kép, illusztráció, vonalrajz (kreativitás, összpontosítás, esztétikum, előre gondolkodás és ritmustartás)
     
  • grafika: fények és tónusok, háromdimenziós formák, a térlátás fejlesztése, tanulmányozás a kivitelezés előtt
     
  • akvarell: a színek összemosása, a véletlenek kihasználása, a festék sokoldalúsága nagy egyéni szabadságot ad
     
  • olajfestészet: sok lehetőséget tartalmazó eljárás, lassan száradó anyag, így többször át lehet egy képet dolgozni, textúra és színek megismerése.

Ahogy az irodalom esetében, úgy itt is az önálló munka mellett gyakran kapják teamfeladatként egy közös kép megtervezését és megalkotását.

3. Kutatások, rendszerben való gondolkodás

A kutatások – amelyek a rendszerben való gondolkodást hivatottak fejleszteni – megkövetelik a diákoktól a megszerzett ismeretek széles körű, kreatív alkalmazásának a képességét, kitartást a munkavégzésben, továbbá a teammunkához szükséges szociális kompetenciákat, mint amilyenek az alkalmazkodás és az együttműködés. A diákoknak lehetőségük van egyéni munkára, saját ötleteik megvalósítására, de egy-egy ötlet megvalósítására alkothatnak csoportot is.

                           

Ajánlás

A módszer hasznosulási lehetőségét abban látom, hogy alkalmazható az általános iskolától a középiskoláig, és a mechanisztikus szemlélettel párhuzamosan is ki tudja fejteni hatását. Véleményem szerint a módszer akkor lenne a leghatékonyabb, ha egy tantestület programjává válna, és kiterjedne az iskola minden tanulójára. Ebben az esetben nagyobb esély lenne az átütő tehetségek azonosítására is.