A kínai nem a világ legnehezebben elsajátítható nyelve

Szöveg: Füzes János, c. egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Hagyományos Kínai Orvoslás Konfuciusz Intézete,
továbbá F. Schmidt Ilona, Betlehem József

Az első írásjegyek ecsettel készülnek

A kínai nyelv oktatása Pécsett

2015-ben a Kínai Népköztársaság Nyelvoktatási Tanácsa (Hanban), a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara, valamint partneregyeteme, a tangshani North China University of Science and Technology, mindkét ország kormányzatának támogatásával, a világon hetedikként létrehozta a Hagyományos Kínai Orvoslás Konfuciusz Intézetét Pécsett. A szándék: a lehetőség megteremtése a hagyományos kínai orvoslás egyetemi oktatásához, valamint a kínai nyelv tanítása és az évezredes kínai kultúra széles körű bemutatása, népszerűsítése. A Hanban a nyelvtanításhoz egy-, illetve kétéves időtartamú megbízatásokkal küld tanárokat, fiatal önkénteseket.

Pécsen az 1980-as években az Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziuma vállalkozott arra, hogy a Kínai Népköztársaság Nagykövetsége támogatásával kéttannyelvű osztályt indít. Sajnos két év után az érdeklődés hiánya, és egyéb adminisztratív okok miatt a kínai nyelvtanítás az iskolában megszűnt. A kínai nyelvtanítás fejlődésének legtermékenyebb időszaka éppen erre az időszakra tehető. A nyelv iránti érdeklődés és fogadókészség növekedésének hatására a különböző nyelvtanulási stratégiák kidolgozása, továbbfejlesztése aktiválódott (Kozjek-Gulyás, 2013). A kínai kormány számára a hatvanas évektől vált világossá, hogy az ország egyik legértékesebb és egyre keresettebbé váló, kiáramló kulturális tőkéje a kínai nyelv, a mandarin. Kína ötezer éves, világszerte elismert és csodált kulturális hagyatéka, továbbá jelenének ámulatba ejtő fejlődése világszerte motiválta a nyelvtanulási szándékot.

A nyelvtanulás iránti motiváció erősítése címmel az Európai Unió munkacsoportja 2005-ben ajánlással fordult a tagországokhoz. „A versenyképesség növelésében fontos szerepet kaphat a harmadik országbeli – így pl. az arab, kínai, hindi, japán vagy az orosz – nyelvek oktatásának professzionális szintre emelése.” (European Commission, 2012)

Az Egyesült Államokban például már 1979-ben kormányzati szintű tervezet és javaslat készült az általános iskolai idegen nyelvi programok – köztük a kínai – sikeres fejlesztéséért és bővítéséért. (Rhodes, 2014) A British Council egy 2017-ben született tanulmánya pedig arról számol be, hogy a felmérések szerint a mandarin kínai nyelv a spanyol után a második, amely a jövőben az oktatás középpontjában kell, hogy álljon. (Tinsley és Board, 2017)

Kézműves foglalkozás után: lampionokat készítettünk

Pécsett a 2013/2014-es tanévben először a Leőwey Klára Gimnázium a budapesti Konfuciusz Intézettel együttműködve kezdte (szakköri jelleggel), majd a 2014/2015-ös tanévben a Bánki Donát Utcai Általános Iskola is elindította a kínai nyelvoktatást. Mindkét oktatási intézmény Kínából érkezett anyanyelvi tanárokat foglalkoztat. A 2018/2019-es tanévtől kezdődően a Leőwey Klára Gimnázium és a Bánki Donát Utcai Általános Iskola a pécsi Konfuciusz Intézettel kötött partnerkapcsolati megállapodás keretében folytatja jelenleg is a kínai nyelv oktatását.

Intézetünk már az alapítás évében megkezdte a kínai nyelvtanítás szervezését, amely azonban nem várt nehézségekbe ütközött, cáfolva a kínai nyelv hangoztatott és közhiedelmű népszerűségét. Az általános iskolák felkeresése a tanulócsoportok megalakításának szándékával kezdetben sikertelennek bizonyult, a 150 ezer lakosú Pécs 7–13 éves korú tanulói, pontosabban szüleik, érdektelennek bizonyultak a (bármennyire is vonzónak ígérkező) lehetőség hallatán.

Miért is választaná egy általános iskolás korú gyermek a kötelező nyelvek mellé a kínait? A nagy gonddal összeállított, közösségi médiában is meghirdetett és az iskolai faliújságokra kifüggesztett népszerűsítő szórólapjaink, de még a szülői értekezleteken történt osztályfőnöki tájékoztatás is eleinte csak nagyon csekély eredménnyel járt.

A Köztársaság téri Általános Iskola és a Pécsi Belvárosi Általános Iskola Pécs belvárosában helyezkedik el és a nyelvtanulók hetven százaléka ezekből a tanintézetekből érkezik. Az iskolavezetők szerint a korábban tanított idegen nyelvek egyike sem okozott hasonló nehézséget. A nyelvválasztás esetében a szülői döntés jelentősen befolyásoló tényező. A kínai nyelvtanulás tekintetében mi is tapasztaltuk, hogy az iskolázottság, a szociokulturális háttér, az iskola és a lakóhely földrajzi elhelyezkedése, a tanulói képességek fejlettsége és a tanulók teljesítménye meghatározó. (Csapó, 2001) Az eltérő szociokulturális háttérrel magyarázott teljesítménykülönbségeket az iskola nem képes kompenzálni. (Csapó, 2007; Sebestyén, 2013).

Első lépés: a szülők motiválása

Intézetünk a törekvésünket megkülönböztetett figyelemmel támogató iskolák vezetőinek javaslatára és közreműködésével a szülők egyenkénti meggyőzését tűzte ki célul. Nehezítette „toborzó” munkánk sikerét a szülők sztereotípiákon alapuló véleménye, valamint a lassan szerveződő csoport várható életkori sokszínűsége. Az éppen hogy csak írni tudó kisiskolás és a középiskola-választás előtt álló tanulók (7–13 év) már várták az iskolán kívüli nyelvoktatás megkezdését. Intézetünk kezdetben csak szakköri jellegű nyelvtanításra vállalkozhatott, az életkor szerinti bontásra azonban már nem.

A szülői tartózkodás legnyomósabb érve, hogy a kínai a világ legnehezebb nyelve, és szinte megtanulhatatlan. Ugyanakkor elismeréssel szóltak Kína öt évezredes civilizációjáról, a legújabb világrendben elfoglalt, meghatározó szerepéről, a kínai nyelv fontosságáról, de saját „tévhitüket” hangoztatva, azon túllépni nem tudtak. Meggyőzési „hadjáratunk” érvei között szerepelt még a pszichológusok által is megerősített tapasztalat, hogy gyermekkorban könnyebben és gyorsabban sajátítható el a kínai nyelv, mert a tanulók kifejezetten sikerrel utánozzák és képzik a nyelvben használatos, a megszokottól eltérő hangokat, tónusokat, kiejtésük ezáltal akcentusmentesebb lesz (Arredondo, Xiao-Su Hu, Satterfield és Kovelman, 2016).

A kínai nyelv nehézségeivel kapcsolatosan magunknak is feltettük a kérdést: valóban a kínai a világ legnehezebben elsajátítható nyelve? Hittünk benne, hogy motivált, élményeken alapuló érzékenyítő nyelvtanulással és -tanítással leküzdhetők a nehézségek. A borúlátást igazolta, hogy a magyarok a kínai nyelvet egyértelműen érdekes és nehéz nyelvnek gondolják (Medián: Szénay, 2005). A kínai nyelv tanulása valóban az átlagosnál több türelmet, kitartást és elszántságot követel. A nehezebben elsajátítható elemek, mint például az írásjegyek, azok kötelező vonássorrendjének megtanulása, a tónusok felismerésnek sikere mellett fontos a kínai kultúra megismerése, az ebből keletkező pozitív attitűdök felhasználása. A kínai nyelv tanulása emberpróbáló feladat, amit e tanulmány egyik szerzőjének saját tapasztalata is bizonyíthat.

A kínai nem a világ legnehezebb nyelve

Kína hivatalos nyelve a 20. század eleje óta a mandarin, jelenleg a világon a legtöbb, 1,5 milliárd ember beszéli anyanyelveként. A kínai nyelv elsajátításának nehézségeivel kapcsolatos megállapítások gyökere mindenekelőtt az írásjegyek látszólagos bonyolultságából fakad. A különböző nehézségi listák felsorolását mellőzve kijelenthetjük, hogy a kínai valóban nem könnyű, de nem elsajátíthatatlan. Szívesen idézzük William Milne vívódó gondolatait, amik a kínai nyelvvel történt ismerkedése során fogalmazódtak meg: „A kínai nyelv tanulásához vastest, réztüdő, tölgyfa fej, rugóacél kéz és sólyomszem kell, apostoli szívvel, angyali emlékezőképességgel és matuzsálemi élethosszal.” (Milne; Lehel Zoltán fordítása)

Tapasztalhattuk, hogy a nyelvtanulási motiváció sikerében, az önbizalom kialakításában megkülönböztetően fontos szerepet játszanak a szülők gyermeknevelési szokásai, a nyelvtanulót körülvevő miliő, a szülők, barátok véleménye (Csibi, 2006). Néhány alapvető feltételnek ezen túl is teljesülnie kell: a megfelelő tanár, a jó tanulási körülmények és a tanulási stratégiák sikeres használata ugyancsak nélkülözhetetlen. „A nyelvtanulási stratégiák nem jók vagy rosszak, hanem azokat a nyelvtanuló rosszul vagy jól választja ki vagy használja” (Csizér és Dörnyei, 2002). Egy stratégia akkor válhat sikeressé, ha azt egy adott stílusú ember személyiségéhez, életkorához és nyelvtanulási szándékához adekvátan választják és alkalmazzák (Habók, 2016). A 7–13 éves vegyes korosztály esetében még aligha lehet „stratégiaválasztásról” beszélni, sokkal inkább a nyelvet oktató tanár „stratégiája”, nyelvoktatói alkalmassága, motiváló képessége jöhet szóba. Valószínűleg örökérvényű axióma, hogy a sikerhez alapvetően három dolog kell: jó tanár, jó tankönyv és motivált tanuló. És persze még egy: a szorgalom.

Megalakultak az első csoportok

A kínai nyelv tanulását vállaló gyermekek szülei, megértve, vagy legalábbis ráérezve a ritka lehetőség egyedülállóságára, áldozatokat vállalva támogatták gyermekük kínai nyelvtanulását. Meggyőződéssel vallják, hogy a későbbiekben gyermekük karrierjének egyik kulcsa lehet a kínai nyelv.

2015-ben, a Pécsi Konfuciusz Intézet alapításának évében, 15 fővel megalakítottuk a kezdő kínai nyelvi csoportot a 7–13 éves korú tanulók számára. A második tanévben, megint csak sok-sok szülő személyes felkeresésének eredményeként, újabb tizenkét fős, vegyes korosztályú kezdő csoportot indítottunk, a harmadik évben pedig, a vártnál ugyan kisebb mértékben, de tovább növekedett tanulóink száma. A 2019/2020-as tanévben Pécs általános iskoláiból már öt csoportban, hatvanfős létszámmal folyik kínai nyelvoktatás, továbbra is vegyes korosztállyal. Egy érzékenyítő-kezdő, két kezdő, két középhaladó és egy kiemelten haladó, nyelvvizsgára felkészítő szintű csoport tanulja a kínait. Intézetünk a 2019/2020-as tanévtől kezdődően Komló városában kezdő-érzékenyítő szinten kihelyezett nyelvi foglalkozásokat indított 12 fővel.

Azokban az iskolákban értünk el sikereket, ahol az iskolavezetés fogadókésznek mutatkozott, és a gyermekek a kínai tanárok segítségével, játszóházak keretében ismerkedtek a teakészítés fortélyaival, az egyszerűbb csomózási és papírkivágási technikákkal, árnyjátékokkal és népszerű kínai mesefilmekkel. A gyermekek szórólapokat vihettek haza szüleiknek, az osztályfőnökök pedig szülői értekezleteken népszerűsítették tovább a kínai nyelvtanulás várható előnyeit.

Rendszeresen hirdettük ismeretterjesztő előadásainkat és a modern kínai filmgyártás legjavát bemutató filmnapokat. Hatására egyre többen látogatják napjainkban is a hagyományos kínai ünnepekhez (Holdújév, Sárkányhajó fesztivál, Őszközép ünnep, Nemzetközi Konfuciusz nap stb.) kapcsolódó rendezvényeinket, a földrésznyi nagyságú ország ötezer éves kultúrájával, történelmével foglalkozó előadásokat, melyeket több alkalommal is sokak számára vonzó kínai ételkóstolóval kötöttünk össze.

Kiemelkedő sikerként tartjuk számon az immár ötödik alkalommal a nyár elején megszervezett, kétszer egyhetes érzékenyítő nyelvi táborainkat. Az itt élményt szerzett gyermekek egy része az ősszel induló csoportjaink létszámát növelik. Már az első évben megszerveztük a hagyományos kínai táncot bemutató, autentikus ruhában fellépő gyermekcsoportot. Ezzel egy időben a kungfu harcművészet is része lett érzékenyítő programunknak, melynek keretében természetesen a fiúk is fellépési lehetőséget kaptak. Mindemellett a Kínáról készült híradások, beszámolók, a nyitott, a szülők által szabadon látogatható nyelvi foglalkozások, a hozzátartozók egymás közötti kommunikációja is folyamatosan szaporítja a jelentkezők számát.

Fellépés a Bőköz fesztiválon, az Ormánságban

语言课开始了 – Kezdődik a nyelvóra

A kíváncsiság izgalmával figyeltük az eseményeket, készen a beavatkozó együttműködésre. Vajon mi vonzza és tartja itt ezeket a tanulókat? Ők azok, akik az iskolában is átlagon felüli teljesítményt nyújtanak, rendszeresen sportolnak, és a kínain kívül esetenként még két-három más idegen nyelvvel ismerkednek, sokan közülük zenét is tanulnak. Reggel 7.30-tól 18 óráig az oktatás és a saját maguk szabta szigorú napirendben élnek. A belvárosiakon kívül még a város hat különböző általános iskolájából érkeznek, közülük többen akár negyven percet is utaznak.

Az első félév után, az érzékenyítő időszakot követően, kialakultak a kínai nyelvoktatás általunk eredményesnek remélt módszereinek pillérei. A tanulók sokrétű foglalkoztatására alapozva „Kínai iskolának” nevezzük a szakköri foglalkozásainkat. Nem nyelvtanfolyamról, hanem módszeres érdeklődésfelkeltésről és -fenntartásról beszélünk, melynek minden mozzanatát a legszélesebben értelmezett kínai kultúra, az ország és történelmének bemutatása szövi át, a motiváció tanulásra serkentő erejével.

A szülők elmondásaiból tudjuk, hogy a Kínai iskolát a gyermekek különös fontossággal tartják számon, és akár más program elé is helyezik, hiányzás alig van. Nincs kötelezettség, nincs számonkérés, igazi játszva tanulásról beszélhetünk. Csoportjaink alsós tanulói szinte semmit nem tudnak Kínáról. Mosolyognak, amikor egy-egy, számukra addig ismeretlen szokásról hallanak, rácsodálkoznak a kínai ruhákra, a miénkétől eltérő étkezési kultúrára és szokásokra, a pálcikahasználat is izgalmat, meglepetést okoz. Sárkányt ragasztunk, árnybábokat készítünk, papírkivágásokkal kísérletezünk, gyöngyöt fűzünk, kungfuzunk, táncolunk, kínai lábteniszt játszunk – no és pattogatott kukoricát, mogyorót eszegetünk evőpálcikával. A többes szám jelen esetben nem retorika, tényleg minden együtt történik.

A Kínai iskola indulása kezdetén a kínai tanárok stílusa az általuk ismert, a hagyományokhoz ragaszkodó és az anyaországban megszokott óravezetést tükrözte. Időigényes előkészítés és összehangolt együttműködés szükséges a kínai nyelvtanár és a nagy pedagógiai tapasztalattal rendelkező magyar, estenként mentori feladatokat is ellátó moderátor, tanár között. A magyar pedagógus a folytonosságot képviseli, ő az „osztályfőnök”, aki kezdetben szervezi, irányítja, később felügyeli a tanítás-tanulás folyamatát. Ő az, aki kisimítja a kulturális különbségekből adódó és eltérő módszertani, valamint egyéb félreértéseket, kontaktust tart a tanárok és a szülők között.

A kínai óra csupa jókedv és játék, apróbb ajándékokkal (füzet, toll, radír, stb.). Ez lenne a megtartó, serkentő motiváció? Igen, legalábbis annak egyik fontos eleme. A sokoldalú, az életkori sajátosságoknak megfelelő kulturális ismeretek átadása az esetek többségében felkelti az érdeklődést és hatásosnak bizonyul. A megszokottól eltérő módszernek a kínai tanárok között is híre megy. A vegyes korosztályú szakköri csoportjaink eredményessége attól is függ, hogy a nyelvtanár a siker reményében milyen hatékonysággal, egyéni módszerekkel képes motiválni a kínai nyelv nehézségeiben éppen elveszni készülő gyermekeket.

Nyelvtanárok Kínából

A nyelvórák hetente egy alkalommal, kilencven percben, a fiatal kínai önkéntes tanárok közreműködésével zajlanak. Gondot okoz, hogy a tanárok általában úgy váltják egymást, hogy a távozók, illetve újonnan érkezők nem találkoznak egymással. Tankönyvet az első három évben nem használtunk, ennek következtében az oktatás folytonosságát illetően erős hiányosságok léptek fel.

A HSK nyelvvizsgát készítik elő a kínai tanárok

A 2019/2020-as tanévet öt csoporttal kezdtük, illetve a tudásszint-felmérések eredménye alapján csoportosítottuk a gyermekeket, akik az általuk választott elnevezéssel hódítják meg a kínai nyelv izgalmas világát. A Teknős csoportba az érzékenyítő-kezdők, a Panda és a Nyuszi csapatba a haladók, a Fehér lóba a középhaladók, míg a Zöld sárkány elnevezésűek a kiemelten haladókhoz tartoznak. Utóbbi az úgynevezett tehetséggondozó csoportunk, itt különösen figyelünk az egyéni, a tudásszintnek megfelelő foglalkoztatásokra. Ezek a gyermekek heten vannak, 11–14 évesek. A kínai nyelv elsajátítását tekintve továbbra is kiegyenlítődik a korosztályos eltérés. Tisztában vannak azzal, hogy megkülönböztetett figyelemben van részük, s ez láthatóan tartást, önbecsülést ad a személyiségüknek. Itt a tanulás élmény, és felcsillan a nyelvvizsga lehetősége is.

A módszerek csatája

Az órai tananyaggal kapcsolatos magyarázó szöveg – a magyar nyelvű tankönyv hiánya miatt – angolul hangzik el, és a moderátor tanár segítségét feltételezi, mert a gyermekeknek csak egy része tanul angolt, tudásszintjük pedig kevés a magyarázatok megértéséhez. Sok-sok szakmai megbeszélést, érzékenyítést követően a kínai tanárok módszerei fokozatosan közelítenek a magyar szokásokhoz – még hónapokig ragaszkodtak az otthoni, nálunk azonban szokatlanul kemény oktatási stílushoz, amely elsősorban a lexikális tudásra, a szóbeli felfogóképességre épül. Javaslatunkra intézetünk kínai könyvtárából előkerültek az órák anyagához illő videók, zenék, képkirakók, szókártyák, színes szemléltetőképek, melyek lassan felváltják az addig alkalmazott, zömében verbalitásra szorítkozó ismeretátadást. Ezzel új korszak kezdődik.

A nyelvtanárok – elvárások

Az intézetünkhöz érkező kínai tanárok tanítási gyakorlatáról alig vagy csak kevés információval rendelkezünk. Módszertani ismereteik, különösen ezzel a korosztállyal, minimálisak, s ez már az első órákon kiderült. Idegennyelv-tudásuk az angolra korlátozódik.

Milyen kívánalmak fogalmazódnak meg tehát egy kínai nyelvtanárral kapcsolatban? A legfontosabb, hogy rövid idő alatt sajátítsák el – a magyar munkatársak és a moderátor tanár segítségével – és használják az órákon előforduló legalapvetőbb magyar szavakat, utasításokat. Az adekvát motiváció érdekében legalább alapszinten rendelkezzenek valamilyen tradicionális kínai hangszerjáték-ismerettel, legyen gyakorlatuk például a könnyen elsajátítható kézműves mesterségekben, ismerjék a hagyományos papírkivágást, a csomózást, a fonást, a kalligráfiát. Az órák alatti bemutatók legyenek változatosak, motiváló értékűek, s ha lehet, akkor a gyermekek teljes érdeklődési spektrumát vegyék igénybe.

A tanítványok feltétel nélküli elfogadása, az empátia, a tolerancia, a tapintat, a bizalom, a hitelesség, motiváló képesség mind az elvárható tulajdonságok közé sorolható (ÁFSZ Humánerőforrás, 2008). A kínai tanárok valamennyien rendelkeznek ezekkel a tulajdonságokkal; a magyar gyermekek esetében alkalmazható tanítási-módszertani ismeretekkel azonban nem, vagy csak alig.

A furcsa hangzású kínai nevek elbizonytalaníthatják a tanulókat, ezért kivétel nélkül maguk választotta angol névvel mutatkoznak be (például: Lily, Maggie, Janet, Sherill, Helena, Linda, James stb.). Kínai nevükkel csak később ismerkedünk meg. Az önkéntes kínai „kistanárok” a magyar gyermekek viselkedési normáit és a nálunk alkalmazott nyelvtanítási, pedagógiai módszereket illetően tájékozatlanok, a helyi sajátosságokkal csak később ismerkednek meg. A szülők a nyelvvel kapcsolatos kezdeti fenntartásaik ellenére azonnal elfogadják a kínai tanárokat, az együttműködés részükről is zökkenőmentes. Eltérő szokásaik inkább vonzóak, távoli, kevéssé ismert, sok évezredes történeti múltjuk pedig kíváncsiságot indukál.

Kungfu edzés – akcióban

Közösségi média a nyelvtanulás szolgálatában

A kezdeti tankönyvhiány szülte az ötletet: a Köztársaság téri Általános Iskola az érzékenyítő-kezdő és a haladó csoport, illetve a szülők számára zárt Facebook-csoportot hozott létre. A közösségi médium közkedveltségét, a tanulók okostelefon- és számítógép-imádatát, lassan függőségét kihasználva, azonnal hozzáférhetőkké tettük az órán elhangzott, a kiejtést segítő hanganyagokat, a tanult dalokat, a pinyin (kínai fonetikus ábécé) átírású szövegeket. Az otthontanulásra és megoldásra szánt többletfeladatok, a versenyek, és egyáltalán az órák rendtartásához szükséges információk ugyancsak megtalálhatóak itt. Az oldal különösen alkalmas a hallottak pontos felidézésére, gyakorlására, egyben segítség azon szülőknek, akik figyelemmel kísérnék gyermekük nyelvi haladását.

Kell a tankönyv!

Kínai nyelvtanáraink az első három évben tankönyvet nem használtak. A más nyelveket is tanuló gyermekek ezt folyamatosan kifogásolták, a szülők is a gyermekek nyelvkönyvekhez szokott gyakorlatára hivatkoztak. A tankönyv hiánya jelentősen nehezítette az otthoni tanulást, az órán elhangzottak felfrissítését.

A 2018/2019-es tanévet egy sok-sok kompromisszummal kiválasztott, Kínában szerkesztett, de angol nyelvű tankönyvcsaláddal kezdtük, tudva, hogy ennek következtében továbbra is jelentős feladat hárul a moderátorokra. A használatban lévő, hozzáférhető, jó, idegen nyelvű kínai–angol nyelvkönyveknek magyar nyelvű fordítása jelenleg nincs. Az ELTE Modell Konfuciusz Intézete, a Hanban támogatásával, középiskolások és felnőttek számára készített könyveket Kínai nyelvkönyv magyaroknak címmel, tovább gyarapodó kötetekkel.

A tankönyv birtokában lehetőség nyílt olyan tanmenet összeállítására, amely figyelembe veszi az eltérő életkorú csoportok sajátosságait, és megfelel az intézetünkben tanított három szintnek, az érzékenyítő-kezdő, középhaladó, haladó csoportok elvásásainak. A tanmenet kidolgozását egy, a kínai nyelv tanításában jártas, Kínában hosszú időt eltöltött, magyar szakértővel készíttettük el. Az új tanmenet programjában a diákok a nyelv mellett kellő óraszámban ismerkedhetnek Kína földrajzával, történelmével, az ezer évekkel mérhető kínai kultúrával.

Nyelvvizsgák

Eredményeinek elismeréseként intézetünk a Hanban engedélyével jogot kapott arra, hogy az idei évtől kezdődően HSK, illetve YCT nyelvvizsgát szervezzen. (A HSK a Kínai Népköztársaság hivatalos kínai nyelvi vizsgája, amelyet a nem kínai anyanyelvű felnőttek számára dolgoztak ki. A YCT az ugyancsak nem kínai anyanyelvű, 15 év alatti tanulók nyelvvizsgája.) A Kínai iskola tanulói közül 2019 decemberében hat fő 13–15 éves korú gyermek a felnőtteknek kidolgozott HSK-1 szintű megmérettetésen sikerrel vett részt, másik hat tanuló pedig a februári YCT nyelvvizsgán adott számot tudásáról. Az intézetünk kiemelten haladó csoportjának szervezett HSK-1 nyelvvizsgán a csoport minden tagja részt vett. Ők voltak Kínai iskolánk első tanulói a 2015/2016-os tanévben.

A nyelvoktatásunkban részt vevő gyermekek iskolái a kínai nyelvtanulást az év végi bizonyítványban hivatalos bejegyzéssel ismerik el: „A kínai nyelv előírt szintű követelményeit a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Konfuciusz Intézetében vendégtanulóként teljesítette.”

Kérdőíves felmérés

A nyelvtanárok tudják, hogy a diákok eredményes idegennyelv-tanulása a szülők, de leginkább a tanulók motivációjától, a tanulásba fektetett erőfeszítések mértékétől, az adott kultúra megszerettetésétől függ. Nem véletlen, hogy a nyelvtanulási motiváció vizsgálata hagyományosan a nyelvpedagógiai kutatások egyik fontos területe. (Csizér, 2007).

A Konfuciusz Intézet az öt éve folyó nyelvoktatási tevékenység értékelése érdekében kérdőíves módszerrel is gyűjtött információkat a szülők és gyermekeik kínai nyelv tanításával kapcsolatos véleményéről. A 40 kiküldött kérdőív 87,5%-a érkezett vissza, amely 35 maradéktalanul kitöltött űrlapot jelent (15 fő a haladó, 20 fő a kezdő csoportban). Reméltük, hogy olyan összefüggésekre derülhet fény, melyek továbbgondolása segíthet azoknak a nehézségeknek a megoldásában, melyek az eddig tanult idegen nyelvek esetében nem, vagy csak periférikusan jelentkeztek.

Az első kérdés a szülői motiváltságra irányult. A válaszok szerint a kínai nyelvtanulás szorgalmazását az intézetünkben nyelvet tanuló gyermekek szüleinek többsége esetében pragmatikus, gazdasági hátterű tényező, a várható versenyképes életpálya lehetősége sarkallta (1. ábra).

1. ábra: Szülők motivációja gyermekük kínai iskolába történő beíratása előtt (N= 35)

Az általános iskolában kötelező egy, illetve két nyelv tanulása mellett különösen nagy áldozatvállalásnak tűnik a kínai harmadikként történő felvétele. A szülői döntés befolyása látszik abban a válaszban, mely 85,7%-kal jelzi a gyerekek kedvét a kínai nyelvtanulás lehetőségét illetően, és 14,3% azok aránya, akik „csak” elfogadták a szülői szándékot (2. ábra).

2. ábra: A beíratás fogadtatása, a gyermekek véleménye (N= 35)

Összefüggés figyelhető meg a szülők iskolai végzettsége (71,4% egyetemet, főiskolát végzett) és a kínai nyelv választása között (3. ábra).

3. ábra: A szülők legmagasabb iskolai végzettsége (N=35)

Hasonlóan jelentős tényező a szülők idegennyelv-ismerete, 88,6% (4. ábra). Figyelemre méltó az a szülői „szándék”, mely szerint 57,1%-uk alkalomadtán vállalná, hogy elkezdi a kínai nyelv tanulását.

4. ábra: Szülők idegennyelv-ismerete (N=35)

Az iskolában választható más nyelvek közül az angol dominanciája figyelhető meg (5. ábra). Ennek ellenére a kínai tanárok rendszeres, angol nyelven történő, óra alatti szöveg- és nyelvtani magyarázata nincs arányban a gyermekek még szegényes nyelvismeretével.

5. ábra: A tanulók körében a kínai nyelven kívül tanult idegen nyelvek (N=35)

6. ábra: A máshol tanult idegen nyelvhez hasonlítva a gyermeknek milyen a kínai nyelvhez való viszonya?

A szülők kínai tanárokkal kapcsolatos minősítése eltér a gyermekekétől, a szülők 46,6%-a ítéli kiválónak az együttműködést; a tanulók véleménye ennél jóval pozitívabb: 73,3% (7. és 8. ábra). A Kínai iskolában folyó oktatási munkát a szülők közül 66,7 % érzi kiválónak, és közepesnél senki sem tartja gyengébbnek. Valószínű, hogy a szülők kevésbé pozitív megítélése a kínai tanárokkal történt rövidebb együtt töltött idővel magyarázható.

7. ábra: A szülők minősítik a kínai tanárokat (N=15)

8. ábra: A tanulók minősítik a kínai tanárokat (N=15)

A tanulók többsége kifejezetten előnyösnek tartja, hogy kínaiaktól tanulhatják a nyelvet. Az iskolában tanult más nyelveknél hasonló kívánalom nem merült fel. A tanulók mindössze 40%-a foglalkozik otthon rendszeresen a kínai nyelvvel. A megállapítás összefüggést mutat azzal, hogy hosszabb ideig nem használtak tankönyvet, tehát az órán kívüli tanulásnak, gyakorlásnak, ismétlésnek nem volt meg a feltétele. Ennek tükrében aligha meglepő, hogy a szülők 100%-a egyetért a tankönyvek bevezetésével. Jelentősen növelte a bizalmat a Kínai iskola sajátossága: a szülők számára az órák látogathatók. Kezdeményezésünkkel a szülők több mint 90%-a egyetértett.

A szervezett szabadidős programjaink között élen jár a kínai ünnepségeken való részvétel. Népszerűek a kézműves foglalkozások, és a tánc, a kungfu is a kedvencek között kapott helyet (9. ábra).

9. ábra: A szabadidős programok népszerűsége a tanulók körében (N=35)

A korábban megismert szülői véleményektől eltérően a tanulók részéről soha nem hangzik el, hogy a nyelv megtanulhatatlan. Nehézségek természetesen jelentkeznek: az írásjegyek felismerése jelent gondot (66,7%), a megértés és a tónuskülönbségek csak másodlagosak (10. ábra). Az írásjegyek – a vonássorrendek kötelező betartásával együtt is – meglepetésünkre alig jelentenek problémát. Valószínű, hogy csak egyelőre, mert a tanulás e szakaszában inkább csak játékos ecsethasználat történik.

10. ábra: Nehézségek a kínai nyelvtanulásban a tanulók véleménye szerint (N=15)

A jövőt illetően a szülők egyöntetű (100%), megfontolt, hosszú távú szándéka, hogy a kínai nyelv legyen része a gyermek továbbtanulásának középiskolai és egyetemi szinten is. A megkérdezett tanulók a foglalkozásokat, az intézet eredeti küldetésének megfelelően, nem hagyományos nyelvtanfolyamnak tekintik, hanem úgy vélik, további lehetőség a kínai történelem és kultúra megismerésére.

Összegzés: az érzékenyítéstől a nyelvvizsgáig

A motiváció a nyelvtanulás motorja. Ezen múlik, hogy a gyermek elkezdi-e az adott nyelv elsajátítását, de a motivációban rejlik a befektetett energia intenzitása is. A tanult nyelvvel kapcsolatos, kulturális értékekkel történő, iskolán kívüli találkozások legalább annyira fontosak, mert erősíthetik a tanuló nyelvvel való élménykapcsolatát. Hatvan kínaiul tanuló magyar gyermek, és a távoli ország kultúrájára egyre fogékonyabb, elégedett szülők igazolják vállalkozásunk eddigi sikerét, intézetünk eredményes küldetését. Jelenleg hat csoportban, összesen hatvanfős létszámmal, vegyes korosztállyal, nem felmenő rendszerben, szakköri jelleggel úgynevezett érzékenyítő-kezdő, kezdő, középhaladó és kiemelten haladó, azaz nyelvvizsgára felkészítő szintű szakköreinkben folyik nyelvoktatás. Jelenlétünk Pécs kulturális életében rendszeres. Részesei vagyunk a város és a megye különböző oktatási intézményei programjainak, népviseletekbe öltözött táncosaink és kungfu-csoportjaink a rendezvények meghívottjai.

Nagyobb gondot kell fordítanunk arra, hogy kínai nyelvtanáraink, megérkezésüket követően, megismerkedhessenek a magyar pedagógiai alapelvekkel, tanítási módszerekkel és szokásokkal. A tanítás eredményességét segítené a tantermi, az óravezetéshez nélkülözhetetlen magyar szavak, kifejezések elsajátítása. Reménykedünk abban is, hogy az egyre növekvő tanulói létszám intézetünk számára rövidesen lehetővé teszi az életkort figyelembe vevő csoportok létrehozását.

A szerzők köszönettel tartoznak Kerner Ágnes, Köves Kitti munkatársaknak a nyelvoktatás sikeres indítása érdekében végzett munkájukért.