„A képzésválasztás fontos és nehéz döntés”

A beadott felvételi jelentkezések alapján melyek idén a legnépszerűbb egyetemi szakok? Érzékelhető-e változás a korábbi évekhez képest, egyes szakok keresettségében?

A legnépszerűbb szakok listája évek óta stabilnak mondható, csak 1-2 szak helyezése változik a különböző években. Az elsőhelyes jelentkezések alapján a 2020. évi általános felvételi eljárásban a legnépszerűbb szakok a gazdálkodási és menedzsment (4324 jelentkezéssel), a pszichológia (3688 jelentkezéssel), a mérnökinformatikus (2782 jelentkezéssel), valamint a kereskedelem és marketing (2763 jelentkezéssel) alapképzések voltak. Az osztatlan képzéseket idén is a jogászképzés vezeti (3959 jelentkezéssel), bár a 2019. évi általános eljáráshoz képest a jelentkezési létszámok összességében 18 százalékkal csökkentek, a legnépszerűbb képzések közül a jogász osztatlan és a pszichológia alapképzések még növelni is tudták a népszerűségüket (23, illetve 19 százalékkal).

Az elsőhelyes jelentkezések alapján az idén a legnépszerűbb alapképzési szakok a következők:

Amennyiben a jelentkezési adatokat eggyel magasabb szinten, képzési területenként vizsgáljuk, a legnépszerűbbek a korábbi évekhez hasonlóan a gazdaságtudományok alapképzései maradtak, amelyek mögé az idei évi általános eljárásban a bölcsészettudomány alapképzései zárkóztak fel a második helyre, 5 százalékkal megnövelve elsőhelyes jelentkezői létszámukat.

Fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos képzési területeken (vagy bizonyos képzési területek meghatározott szakjain) bármely tárgyból tett emelt szintű érettségivel teljesítheti a jelentkező a felvételi követelményt, azonban más képzési területeken (vagy szakokon) meghatározott tárgyból fogadható el az emelt szintű érettségi.

A műszaki képzési terület vonatkozásában például megjegyzendő, hogy az elmúlt években itt a pontszámításhoz nem kellett emelt érettségi, most viszont szükséges, és a belépési követelmény is csak a meghatározott tárgyakból tett emelt szintű érettségivel teljesíthető.

A legnépszerűbb képzési területek a jelentkezők körében a következők:

Az elmúlt időszakban több egyetem is összeolvadt, és a közeljövőben is átkerülnek más egyetemekhez bizonyos karok. A jelentkezési számokból mi szűrhető le, a felvételizőket az egyetem földrajzi helye vagy inkább a presztízse befolyásolja jobban?

A kérdésre általános válasz nem adható. Budapest dominanciája itt is évek óta változatlan, a vidéki intézmények közül pedig a tudományegyetemek jelentenek kiemelt vonzerőt. Ami a földrajzi vonatkozásokat illeti, a 2020. évi általános eljárásban a jelentkezők 36 százaléka jelölt meg első helyen olyan képzést, amely a lakóhelyével azonos megyében folyik. A budapesti intézményeket nem számítva az említett arány 42 százalékos. A földrajzi tényezők tehát kiváltképp a vidéki intézmények körében erősebbek, és ebben a korábbi évek adataihoz képest sincs érdemi változás.

A Budapesti Corvinus Egyetem új finanszírozási modellre állt át a múlt évben, így alapvetően költségtérítéses, illetve (az ösztöndíjpályázat feltételei szerint) Corvinus-ösztöndíjas helyekre lehet jelentkezni. Érezhető változás a jelentkezők számában a már említett újítások miatt?

A jelentkezők, amennyiben megnézték a felvételi tájékoztatót, elmentek a nyílt napokra, természetesen tudomást szerezhettek a jogszabályi változásról, viszont formailag számukra változatlan módon jelentkezhettek a Budapesti Corvinus Egyetemre. A felvételi eljárás során Corvinus-ösztöndíjjal támogatott képzésre és önköltséges finanszírozás formájú képzésre jelentkezhet a jelentkező. A Corvinus-ösztöndíjat elnyert hallgató által fizetendő féléves díjat a Corvinus Egyetem átvállalja, a hallgatókkal a Corvinus-ösztöndíj feltételeire kiterjedő képzési szerződést köt. Az egyetem a központi felvételi eljáráson belül zajló folyamatokon kívüli külön ösztöndíjbírálatot nem folytat le, a pályázathoz a felvételi eljárásban kötelezően benyújtandó dokumentumokon túl egyéb dokumentumot nem kér.

A jelentkezők alkalmazkodtak az új helyzethez, ezt az is jelzi, hogy az elsőhelyes jelentkezők 89 százaléka az új, ösztöndíjas helyet jelölte meg. A jelentkezői létszám általános visszaesése ennél az intézménynél is érzékelhető, a visszaesés közel azonos mértékű az országos átlaggal.

A Corvinus esetében az elsőhelyes jelentkezői létszám visszaesése a mesterképzések esetében – szemben az alapképzésekkel – azonban meghaladja az országos átlagot.

A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet és a szóbeli érettségi elhagyása befolyásolhatja a felsőoktatási intézményekbe felvételizők pontszámát? Könnyebb lesz idén bejutni?

Ez a probléma nagyon összetett, a ponthatárok megállapítása után fogjuk látni, hogyan alakulnak a felvételi számok. A ponthatárok az adott szakon a jelentkezők számától, az általuk elért eredménytől és az intézmények kapacitásától is függ. A járvány okán az érettségi vizsgák megtartásának módjáról meghozott, kifejezetten átgondolt, a tanulók egészségét szem előtt tartó döntés lehetővé teszi ugyanakkor, hogy a százalékos érettségi eredményből a felvételi eljárásban pont legyen számítható.

Az idei felvételi eljárásban az alap és osztatlan ösztöndíjas képzésekre első helyen jelentkezők közül idén 55% érettségizik, ha csak a nappali munkarendet nézzük alap és osztatlan ösztöndíjas képzésen, az arány itt 65%. Az ösztöndíjas helyekért folytatott versenyben többségben vannak az idén érettségizők, a részidős képzésben viszont a korábban érettségizők vannak többségben. Az idén érettségizők kis számban célozzák meg első helyen a részidős képzést.

Meddig és hogyan lehet módosítani a jelentkezési sorrenden, vagy pótolni a hiányzó dokumentumokat?

Az E-felvételi rendszerben a saját tárhelyükre belépve a jelentkezők 2020. július 9-ig egy alkalommal módosíthatnak a jelentkezési sorrendjükön, és jelentkezési helyet is törölhetnek. Új jelentkezési hely azonban nem jelölhető meg. Július első hetére már meglesznek a köznevelés információs rendszerében az idén érettségizettek eredményei, mely alapján az e-felvételi felületén a jelentkezők látják a kalkulált pontszámaikat. Ennek alapján lehetőség van arra, hogy döntésükön módosítsanak, hiszen a jelentkezési helyek megjelölt sorrendje a mérvadó a besorolás során. Ha az első helyre elegendő a pontja, oda jut be a jelentkező, ha oda nem elegendő a pontszám, akkor a következő általa megjelölt helyre és így tovább.

Szintén július 9-e a hiányzó dokumentumok pótlásának határideje. A dokumentumokat szintén az E-felvételi rendszerben feltöltve várjuk. Vannak azonban olyan dokumentumok – például a 2006-tól érettségizők érettségi bizonyítványai vagy a 2003 után nyelvvizsgát szerzők nyelvvizsga-bizonyítványai –, melyeket az Oktatási Hivatal a közhiteles nyilvántartásokból vesz át és ellenőriz, ezeket nem kell benyújtani, feltölteni az E-felvételiben.

Diplomás Pályakövetési Rendszer

A veszélyhelyzet okán meghozott, a felvételi eljárással kapcsolatos kormányzati döntések érintik a pontszámítást, a nyelvvizsga igazolását, az alkalmassági, gyakorlati vizsgákat, valamint érintik a mesterképzésen tartandó felvételi vizsgákat. A változásokról a felsőoktatási felvételi tájékoztató intézményi meghirdetéseiben tájékoztatjuk a felvételizőket.

A legtöbb egyetemre legalább egy, de van, ahol két emelt szintű érettségi vizsga letételével lehet csak bekerülni. Ez gyakran azt is jelenti, hogy már 10. osztályban, tehát 15–16 évesen döntenie kell a tanulóknak, milyen szakma felé indulnának. Ön szerint nem túl korai ez? Mit javasolna a bizonytalanoknak?

Vitathatatlan, hogy fontos és nehéz döntés előtt állnak a fiatalok a fakultációválasztás során, azonban jellemzően a 10. évfolyamra körvonalazódik a tanuló érdeklődési köre.

Számos online platform, pályaorientációt segítő rendezvény, iskolai és iskolán kívüli kezdeményezés próbálja támogatni a fiatalokat ebben a komoly döntésben. Szeretném kiemelni a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) online interaktív felületén (www.diplomantul.hu) elérhető AAE pályaorientáció támogató modult, amely tényadatokkal válaszol a pályaválasztás előtt álló fiatalok legfontosabb kérdéseire: mit tudnak kezdeni a diplomájukkal (milyen munkát tudnak végezni), várhatóan lesz-e állásuk, mennyi idő alatt helyezkedhetnek el, mennyit kereshetnek egy adott képzési terület vagy szak végzettjeiként, hogyan nézhet ki a karrierpályájuk diplomásként. Az adatok képzési terület, képzés és intézmény szinten is szabadon elérhetők, szűrhetők, kereshetők.

Felhívnám a figyelmet továbbá a www.felvi.hu-n elérhető szakkeresőre és szakleírásokra, melyeket hasznos, ha a tanulók már a gimnázium idején nézegetnek. A szakleírásokban olvashatják, felmérhetik, hogy egy-egy felsőoktatási szakhoz milyen kompetenciák, készségek, attitűdök szükségesek.

Pár évvel ezelőtt jelentős változásokon ment keresztül a pedagógusképzés, újra osztatlan formában lehet tanulni. Mit mutatnak a számok, mennyire vonzó ma a tanári hivatás?

A pedagógusképzés sajnálatos módon szintén a jelentkezői létszámcsökkenés nagyobb vesztesei közé tartozik az idén. Míg a 2019. évi általános eljárásban 2518-an választották az osztatlan (kétszakos) tanári képzéseket, addig az idei évben mindössze 1897-en. A jelentkezői létszám csökkenése bonyolult folyamatok eredménye lehet. Szerepet játszhat benne a tanári pálya presztízsének változása, vagy a félelem attól, hogy a két tanári szak elvégzése együtt túl nehéz lenne. Fontos azonban hangsúlyozni azt is, hogy a bizonyos területek iránt érdeklődők válaszhatnak alapképzést is, és később – némi kerülővel –, ők is tanári pályára mehetnek.

Az osztatlan tanárképzésekre jelentkezők körében a csökkenő tendencia azonban nem újkeletű, így nem is magyarázható egyetlen év visszaesésével: a 2017-es általános eljárásban még 3040 volt az említett elsőhelyes jelentkezői létszám.

Más a helyzet a pedagógusképzés alapszakjainál. Ott idén jelent meg követelményként az emelt szintű érettségi. Ezen a területen az országos átlagnál nagyobb a jelentkezők számának a visszaesése.

Hónapokon keresztül úgy tudtuk, hogy legalább középfokú nyelvvizsgára lesz szükségük 2020-tól a felsőoktatásba felvételizőknek. Bár végül ez nem lett jelentkezési követelmény, mekkora lökést adott a nyelvtanuláshoz? Érzékelhetően növekedett idén a nyelvvizsgáért többletpontokat kapó fiatalok száma?

Erre a kérdésre ebben a pillanatban még nem tudunk pontos választ adni. A korábbi évek adatai: a 2018. évi általános felvételi eljárásban több mint 31 ezer jelentkező kapott B2 komplex nyelvvizsgáért (beleértve a nyelvvizsgát jelentő emelt szintű érettségiket is), és közel 10 ezer jelentkező C1 komplex nyelvvizsgáért többletpontot. Tavaly a számok némileg emelkedtek, 32.445 fő kapott B2-ért, 10.657 fő C1-ért többletpontot.

Azonban ha tágabban értelmezem a kérdést, az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának hivatalos statisztikai adatai szerint az elmúlt években évről évre jelentősen emelkedett a sikeres nyelvvizsgák száma. 2017-ben összesen 74.592 sikeres nyelvvizsga (ennek 74%-a angol nyelvből, 25%-a német nyelvből), 2018-ban 79.524 sikeres nyelvvizsga (ennek 76%-a angol nyelvből, 22%-a német nyelvből), 2019-ben 82.366 sikeres nyelvvizsga (ennek 77%-a angol nyelvből, 20%-a német nyelvből) született.

Fontos, hogy a járványügyi helyzetre való tekintettel hozott döntés értelmében az idén résznyelvvizsgákért is lehet többletpontot kapni. Tehát ha a jelentkező a 2019/2020-as tanévben megkezdte, de a veszélyhelyzet miatt nem tudta befejezni a komplex nyelvvizsgáját, akkor a nyelvvizsga-bizonyítványát a részvizsga eredményéből kell kiállítani és ugyanúgy jár a többletpont, mint a komplex nyelvvizsgáért (B2 – középfokú – bizonyítványért 28 pont, C1 – felsőfokú – bizonyítványért 40 pont).

Megjegyzendő, hogy az arra alkalmas nyelvvizsga-központok online is tarthatnak vizsgákat – első körben angol és német nyelvből érhető el ez a lehetőség. Így aki még az idei tanévben online tudja teljesíteni akár az írásbeli, akár a szóbeli résznyelvvizsgát, az idei általános felsőoktatási felvételi eljárásban megkapja az érte járó többletpontokat.