A Kelet-Mecsek Mozaik projekt rövid bemutatása

Nyisztor Judit vagyok, a Bólyi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítója. Az általam kidolgozott projektet a 2021/2022-es tanévben vezettem be saját osztályomban, az akkori 4.a osztályban. Összetételét tekintve meglehetősen változatos képet mutatott az osztályközösség, ugyanis sajátos nevelési igényű, beilleszkedési-, tanulási-, és magatartási nehézség diagnózisú, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, érzelmileg súlyosan elhanyagolt, mozaikcsaládban vagy egyszülős családban nevelkedő, egzisztenciális bizonytalanságban élő, családok átmeneti otthonában élő gyermekek alkották az osztályt. A 17 fős osztályból 6-an éltek rendezett családi körülmények között. Ráadásul három év alatt én voltam a harmadik osztályfőnökük. A tanulói sokféleség, a neveltetésből adódó különbségek, a szociális éretlenség, a szociokulturális háttér különbözősége, a figyelem, a koncentráció és a feladattartás gyengesége, az együttműködési készség alacsony nívója, a fluktuációból adódó állandóan változó osztályközösség, mind-mind akadályozó tényezői voltak a tanítási-tanulási folyamat hagyományos tervezésének. Mindezek együttesen indokolták a Kelet-Mecsek Mozaik projekt bevezetését.

Korábban a hagyományos módszerek alkalmazása nem hozta meg a várt eredményeket, így más, célravezető módszerek igénye merült fel bennem. (Itt már szándékosan térek át a jelen idő használatára, ugyanis a projektsorozat folytatódik tovább, nem állt meg az elmúlt tanévben.)

A Kelet-Mecsek Mozaik projekt megvalósítása során sok esetben természeti környezetbe ágyazódik a tanítási-tanulási folyamat. A Kelet-Mecsek ismert kirándulóhelyeinek, jelentősebb túraútvonalainak, településeinek bejárásával megismerkedünk a környék természeti, növénytani, állattani, víztani, kőzettani, történeti, kultúrtörténeti, vallástörténeti, tájképi értékeivel. (Az életkori sajátosságok figyelembevételével.) A természeti környezetben történt közvetlen tapasztalatszerzést követően osztálytermi körülmények között dolgozzuk fel a megszerzett ismereteket. Mivel iskolánkban kiemelt fontosságú a német nemzetiségi nyelvoktatás, a német nemzeti kultúra megismerése és a hagyományok ápolása, így ez is a projekt részét képezi. Az projekt a tantárgyak közti koncentráció lehetőségét is magában hordozza. A tantárgyi integráción túl az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának kiterjesztése, illetve a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése is célként jelenik meg. A tudástartalmak bővítésén túl például kreatív és gasztronómiai programok, játékok, sport színesítik a tanítást. A multiszenzoros tapasztalatszerzés megkönnyíti a megismerési folyamatot, valamint az ismeretelsajátítást, főleg a tanulási nehézségekkel küzdőknek, egyben lehetőséget teremt a kiemelten tehetséges diákok tehetséggondozására is.

Fontos cél a fenntarthatóságra nevelés. Minél korábban ráirányítjuk gyermekeink figyelmét a természet szeretetére, megismerésére, annál valószínűbb, hogy környezetüket óvó, felelős felnőttekké válnak. A szemléletformálás már itt, alsó tagozatban el kell, hogy kezdődjön!

A projektpedagógia elméletének és módszertanának integratív szemléletű alkalmazása várhatóan hatékonyabbá, eredményesebbé teszi a tanulást. Ezen kívül élménypedagógiai elemeket, storyline módszert és kooperatív technikákat is alkalmazok a tervezési tevékenységem során, elősegítve ezzel a szociális kompetenciák fejlesztését, amelyek az előző osztályomban prioritást élveztek. Pedagógiai szempontból az említett projekt módszertani megújulást és széles körű interdiszciplináris szemléletet feltételez.

A projekt lebonyolításához szükséges a megfelelő személyi feltételek biztosítása. Egyrészt azon kollégáim segítségére számítok, akik kompetensek a projekthez kapcsolódó témákban, például földrajz, biológia, történelem, testnevelés szakos nevelők, másrészt a gyermekkíséret biztosításában a pedagógiai asszisztensek munkája is elengedhetetlen.

A projekt sikeres megvalósítása miatt fontos a külső kapcsolatok felkutatása és építése. A szakmaiság biztosítása érdekében régészt, írót, gombaszakellenőrt, fazekast, néptáncoktatót is bevonunk.

Iskolánk eszközellátottsága kiváló, IKT-eszközök, szemléltetőeszközök, applikációk jó minőségben és megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre. A Kelet-Mecsek Mozaik projekt keretén belül az itt élő nemzetiségek ételeit is elkészíthetjük, ugyanis iskolánk jól felszerelt tankonyhával rendelkezik. A tantermen kívüli oktatás a természetben zajlik majd, aminek nincs nagy eszközigénye. Az utazás az intézmény saját iskolabuszával megoldható.

Az általam bevezetett és folytatni kívánt projekt illeszkedik a Nemzeti Alaptantervhez (Nat). Az aktív tanulás fontosságával kapcsolatban az alábbiakat írja a Nat:

„Az aktív tanulás a tanulónak a tanulási tevékenységekben történő részvételét hangsúlyozza. A tanulási tevékenység legfőbb célja olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív alkalmazását. A tevékenységekre épülő tanulásszervezési formák segítik a tanulót a tanulási eredmények által kijelölt ismeretek megszerzésben, és ezen keresztül a kompetenciák fejlesztésében.” (Nat, 2020. 293. o.)

A tanulók tanulási tevékenységekben való aktív részvétele kulcsfontosságú, ezért ennek előmozdítása érdekében a pedagógusoknak mindvégig a tevékenységközpontú tanulásszervezési formákat kívánatos előnyben részesíteniük. A tanulás társas természetéből adódó előnyök, a differenciált egyéni munka adta lehetőségek kihasználása, valamint a párban vagy csoportban végzett kutatásalapú, felfedező, tevékeny és jól szervezett együttműködő tanulás támogatása szintén hozzájárul a korszerű tanulási környezet megteremtéséhez. (Nat, 2020. 294. o.)

A projekt várható következményei az ismeretek bővülése, a szűkebb környezet megismerése. A sajátos nevelési igényű tanulók lemorzsolódásának megelőzése a tapasztalati úton történő aktív tanulás lehetőségeinek a kiszélesítésével. A tehetséges tanulóknak jó kiindulópont ismereteik további bővítéséhez. A változatos kooperációt igénylő munkaformák alkalmazása során az együttműködési és kommunikációs készség fejlődése, amely várhatóan a szociális kompetencia fejlődését is előmozdítja. Mindezeken túl remélhetőleg rengeteg élménnyel gazdagodnak a tanulók.

A tervezett projekt megfelel a multiszenzorialitás, az örömalapú tanulás (Gyarmathy, 2019) a társakkal való aktív és közös cselekvésben megvalósuló tevékenységközpontú tanítás feltételeinek.

A Kelet-Mecsek Mozaik projekt több éven keresztül átívelő projektsorozat, itt ennek négy, már megvalósult alprojektjét osztom meg a kedves kollégákkal, vázlatos formában.

I. alprojekt: „Hegyek csúcsán, völgy ölében…” – Máré-vár (Várvölgy)

1. Tantermen kívüli feladatok

a)  Máré-vár meglátogatása:

• A „várkapitány” ismertetőjének meghallgatása a vár történetéről, építéséről; várkút megtekintése.
• A vár kiállításainak megtekintése: Vártörténeti részleg, Legendárium.
• Videófilm és drónfelvétel megtekintése.

b) Gyalogtúra a Várvölgy ismert túraútvonalán (piros sáv):

A túraútvonalon feladatok elvégzése csoportokban:

• Bemutatkozom…!
  Ki vagyok én? Mit mondtam magamról? A Várvölgy növényvilágának megismerése (előre kihelyezett ismertetők az adott növényekhez).
   
• Ki lakik itt? A Kelet-Mecsek állatvilágának megismerése (előre elhelyezett kártyák, „lábnyomok” segítségével).
   
• Ki járt itt? Kódolj! Az itt élő nagyvadak képei, lábnyomaik, illetve róluk szóló leírás „összeillesztésének” segítségével kódfejtés.
   
• Forrásvízvizsgálat (a turistaútvonalon lévő 6 forrás vizsgálata).
   
• Mi nem való az erdőbe? (Előre kihelyezett, oda nem illő tárgyak felfedezése.)
   
• Erdei kincsek gyűjtése: levelek, fakéreg, gallyak, kavicsok, termések (későbbi felhasználásra).

2. Tantermi feladatok:

1. Tablet segítségével rákeresés a vár történetére, képek keresése.
    
2. Feladatlap kitöltése a vár történetéről szerzett információk felhasználásával.
    
3. A Máré-vár legendájának megismerése − szövegértő feladatlap megoldása ezzel kapcsolatosan.
    
4. Saját mese megalkotása, avagy a 4.a meséje a Máré-várról.
    
5. Gasztronómiai feladat: hamuban sült pogácsa készítése.
    
6. Kreatív feladat: a vár makettjének elkészítése gyurmából.

II. alprojekt: „Erdő mélyén, falu szélén…”
– Óbánya−Óbányai-völgy−Kisújbánya

1. Tantermen kívüli feladatok

a)  Óbánya

• Faluséta: sváb építészet megfigyelése
   
• Német Nemzetiségi Tájház meglátogatása: sváb népviselet, óbányai fazekasság története, üveggyártás emlékei, régmúlt használati tárgyai, a falu helytörténeti gyűjteményének megtekintése. (Heim Péterné kalauzol minket.)
   
• Római Katolikus Templom megtekintése: helyi hitélet múltja és jelene, templom védőszentje. Ima a templomban. (Heim Péterné kalauzol bennünket.)

b) Óbányai-völgy:

• Fokozottan védett természetvédelmi terület jelentése.
   
• Az Óbányai-völgy természeti szépségeinek felfedezése: a táj felszínének feltérképezése, növény- és állatvilágának megfigyelése (különös tekintettel a védett gímpáfrányra, a bükkerdő jellegzetességeinek megfigyelésére − fényviszonyok, aljnövényzet).
   
• Pisztrángos-tó megtekintése, valamint a benne lévő pisztrángok megfigyelése, megismerése.
   
• Bodzás-forrás megtekintése; vízvizsgálat (víztisztaság, szaga, íze).
   
• Csepegő-szikla megtekintése, nevének eredete.
   
• Ferde-vízesés megtekintése – rövid ismertető a kialakulásáról.
   
• Péceli Endre emlékkövének megtekintése. Ki volt ő?
   
• A látvány megörökítése fotózással (telefont hozhatnak a gyerekek erre a célra.
   
• Gyalogtúrák alkalmával tájékozódási gyakorlatok (turistajelzések, térkép segítségével)
   
• Kéktúra – Rockenbauer Pál.

c)  Kisújbánya

• Kisújbánya története, lakosságának alakulása
• Béke-forrás
• Ipartörténeti emlék: járgányos cséplőgép megtekintése. Mire használták?
• Szent Márton-templom megtekintése

d) Cigány-hegyi kilátó

• Séta a Cigány-hegyi kilátóhoz, a mecseki panoráma megtekintése (Zengő, Hármas-hegy, Misina-TV torony)
• Visszaúton: JÁTÉK az óbányai futballpályán

2. Tantermi feladatok:

1. Szövegértési feladatlap kitöltése: Óbányai-völgy, túra a Keleti-Mecsek legromantikusabb völgyében.
    
2. Nyelvtan: a túra során előkerülő személynevek, földrajzi nevek helyesírásának áttekintése, helyesírási szójegyzék összeállítása, gyakorlása másolással, tollbamondással.
    
3. Óbányai-völgy meséjének közös megalkotása
    
4. Matematikai feladatlap: szöveges feladatok hosszúságméréssel kapcsolatosan, átváltások.
    
5. Kreatív feladat: pisztráng készítése papírmozaikból (krepp-papírból)

III. alprojekt: Kárász, a Mecsek „kapuja”

1. Tantermen kívüli feladatok

a)  Német táncház Wéber-Heil Adrienn vezetésével

• A Der Spielmann c. táncot tanította be a 4.a osztály tanulóinak.
• ​​​​​​​Helyszín: Rónai István Közösségi Ház, Kárász

b) Író-olvasó találkozó Burghardt Klárával

Burghardt Klára a Kelet-Mecsek egyetlen német írója, illetve költője. Életműve rendkívül gazdag. Az író-olvasó találkozón az írónő magyar és német nyelven beszélt gyerekkoráról, műveiről, arról, hogyan lett író, majd Das Häuschen und das Mäuschen című gyermekkönyvéből olvasott fel verseket, lefordította őket, illetve a versek megszületésének körülményeiről mesélt. Klára közvetlen stílusával, humorával, érdekes történeteivel folyamatosan fenntartotta a hallgatóság figyelmét.
Helyszín: Rónai István Közösségi Ház, Kárász

c)  Mezei Ottó fazekasmester meglátogatása
Helyszín: Mezei Ottó fazekasműhelye, otthona.

• Mezei Ottó fazekasmester meglátogatása.
   
• Mezei Ottó rövid előadása a mesterségről (felhasznált anyagok, eszközök, korongozás bemutatása).
   
• Saját 600 (!) darabból álló kerámiagyűjteményének bemutatása.
   
• Német Nemzetiségi Szoba megtekintése, régi használati és dísztárgyakhoz kapcsolódó történetek meghallgatása.
   
• Kreatív program: ismerkedés az agyaggal, korongozás − tálka készítése.
   
• Sváb népviseletgyűjtemény megtekintése.
   
• Mezei Ottó szövéssel is foglalkozik. Szövőszékkel való szövés bemutatása.

2. Tantermi feladatok

a)  Fazekassággal, népviseletekkel kapcsolatosan hallottak átbeszélése.

b) Kiállítás: népviseletekből, kerámiákból, valamint elkészített munkáinkból. (A kiállítás anyagát Mezei Ottó bocsátotta rendelkezésünkre.)

c)  Gasztroprogram: wasserspatzen sütése az iskola tankonyhájában. (Ez egy tipikus sváb sütemény.)

IV. alprojekt: Püspökszentlászló, avagy „ékszerdoboz” az erdőrengeteg szívében

1. Tantermen kívüli feldatok

Csoportokban dolgoztak a gyerekek. Minden csoport kapott egy Sétálólapot, azon feladatok, útmutatások találhatók a kitöltésre vonatkozóan. Végig kellett járniuk az arborétumot és a falu egy részét. A Sétálólapokon lévő kérdéseket csak akkor tudták megválaszolni, ha figyelmesen haladtak. A válaszok, feladatmegoldások a faluban elhelyezett táblákon, képeken, emlékműveken találhatók meg. (Például: Ki volt a kert őre?, Hány kilométer innen a Zengő-hegy?, stb.)

A Sétálólapon található feladatok:

a)  Szövegértés feladatlap: Püspökszentlászló története, Szent László legendája.

b) Püspökszentlászlói arborétum megtekintése: Nővényleltár készítése. A Kelet-Mecsek védett növényeinek, állatainak „megkeresése”. (Itt előre kihelyezett képek, valamint az arborétumban kihelyezett táblák segítették a gyerekek munkáját.)

c)  Feladatok az arborétum fajaira vonatkozóan (pl: kéreglenyomat készítése zsírkrétával, gyűjtőmunka).

d) Szent László-szobor, templom megtekintése: történetével, méretével, oldalán lévő római számokkal kapcsolatosan matematikai (számolási) feladatok.

e) Ének-zene: madarakról, fákról szóló dalok gyűjtése, bemutatása a kísérő nevelőknek.

f)  Mit súgnak a fák? Öleld meg − mit érzel?

2. Tantermi feladatok

A megszerzett ismeretekkel kapcsolatos feladatlapok kitöltésének ellenőrzése, hiánypótlás: szövegértés, matematika, természetismeret.

A Kelet-Mecsek Mozaik projekt folytatódik ebben a tanévben is. Mivel most 1. osztályban lettem osztályfőnök, más módon történik a megvalósítás. Az életkori sajátosságokból adódóan inkább a mesék világába merülve, azokba ismereteket csempészve, játékosan ismerkedünk a Kelet-Mecsekkel, a storyline módszer alkalmazásával. Ez azonban még a tervezés fázisában van.