A Heves megyében sajátos nevelési igényűnek minősített, percepció alapján cigánynak tekinthető iskolaköteles gyermekek száma – 2024

A Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.214/2020/10. számú II. fokú ítéletével (I. fok az Egri Törvényszék 12.P.20.166/2014/96. számú ítélete) arra kötelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy  „2021. január 1. napjától kezdődően öt éven keresztül minden naptári évben vizsgálja meg a Heves megyében sajátos nevelési igényűnek minősített, percepció alapján cigánynak tekinthető iskolaköteles gyermekek számát, az adott naptári évben elvégzett vizsgálat eredményét és a jogsértés megszüntetése érdekében meghozott intézkedéseit pedig a következő naptári év március 31. napjáig tegye közzé a honlapján.”

Állítás: „1993-ban a speciális oktatásban a gyermekeknek legalább a 42%-a roma származású volt.” (D)

Válasz: Jelenleg a sajátos nevelési igényű tanulóknak 23%-a roma származású (a 2418 sajátos nevelési igényű tanulóból becsülten 553 tanuló).

Megjegyzés: az elmúlt év mérésével megegyező adat.

Állítás: „A Hazai térségfejlesztő Rt. … 2003 decemberében Stratégiai Programot készített a Heves megyei cigány társadalom fejlődéséért, amelyben kitért arra, hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére olyan roma gyermekek is kisegítő iskolákba, osztályokba kerültek, akikről szakmailag megnyugtató módon nem bizonyosodott be, hogy értelmi fogyatékosok. Emiatt a vizsgálattal érintett időszakban a megyében működő speciális iskolákban 80%, a speciális osztályokban 98% volt a romák aránya.” (D)

Válasz: Jelenleg az enyhe értelmi fogyatékos tanulók 40%-a roma származású (az 596 enyhe értelmi fogyatékos tanulóból becsülten 237 tanuló).

Megjegyzés: az elmúlt év méréséhez képest 2 %-kal magasabb adat, mely eltérés nem szignifikáns.

Állítás: „Az Európa Tanács emberi jogi biztosa azonban 2006-ban megállapította, hogy a roma gyermekek 20%‑át továbbra is speciális osztályokba irányítják, ezzel szemben a többségi gyermekeknek mindössze 2%‑át.” (EJEB)

Válasz: Jelenleg a roma tanulók 12%-a, a „többségi” tanulók 4 %-a sajátos nevelési igényű (becsült adatok).

Megjegyzés: Mindkét csoport esetében az elmúlt évhez képest 1 %-kal magasabb adat, amely jellemzően a pszichés fejlődési zavar adataira vezethető vissza. Az 1 % eltérés nem szignifikáns.

A jelzett 12 %, illetve 4 % becsült adathoz még az alábbiakat kell megjeleníteni. A 2021. évi és a 2022. évi adatelemzéskor a 2011. évi népszámlálás Heves vármegyei 6–23 éves kohorsz adatait vettük alapul a becslésen alapuló eredményeinknél. A 2011. évi népszámláláskor a Heves vármegyei 6–23 éves teljes kohorszban 7365-en vallották magukat roma nemzetiségűnek.

A 2023. évi és 2024. évi adatelemzéskor már a 2022. évi népszámlálás adatait vettük alapul a becslésen alapuló eredményeinknél. 2022-ben a népszámláláskor már csak 4439-en vallották magukat roma nemzetiségűnek (az előző 7365 fő helyett) a 6–23 éves kohorszban Heves vármegyében, mely nem reális, a roma lakosság közel 40 %-kal való csökkenése nem alátámasztott. Ez az erőteljesen alacsonyabb népszámlálási adat a roma nemzetiségi önbevallás problémáira vezethető vissza, amely a sajátos nevelési igényű roma és nem roma tanulókra vonatkozó becslésünket is torzítja.

Budapest, 2025. március 12.