A hétköznapok megértéséhez látnunk kell az összefüggéseket

Ön mit gondol, miért fontos tisztában lennünk   az állampolgári ismeretekkel?

Az egyetemi tanulmányaimnak a 1980-as és ’90-es  évek fordulóján történelem és német szakon  egyáltalán nem volt része semmilyen hasonló képzés,  így a középiskolai tanítási gyakorlatom során kezdtem rádöbbenni, mennyire érdekli a diákokat az aktuális világ társadalmi-politikai-gazdasági vetületeinek megismerése. 25 évvel ezelőtt Európa-klubot vezettem be az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban, majd elvégeztem az ELTE Jogi Karán a Jogról közérthetően című programot, s évekig tanítottam töri fakultáció keretében ennek a gyakorlatias tananyagát, de jártam versenyezni a diákokkal a Civitas Alapítvány és más intézmények EU-s vetélkedőire. Évek óta pedig az Országos Középiskolai Problémamegoldó Versenyen (OKPV) indítok csapatokat, s dolgozom a verseny döntőjének zsűrijében. Megtapasztaltam, hogy ezek a témák és az a lehetőség, hogy a diákjaim belekerülhetnek konkrét gyakorlati vitahelyzetekbe, véleményt alkothatnak fontos társadalmi kérdésekről, eljátszhatják a helyzeteket, s ezáltal még jobban át is érezhetik a szereplők, a döntéshozók nehéz helyzetét, maguk pedig hihetetlen tudásra tesznek szert az adott témákban, nemcsak felvillanyozza őket, de sokat is tanulnak, s meghatározó lett sokuknál a pályaválasztásban is. Az új NAT kapcsán kifejezetten megörültem, hogy állampolgári ismeretek néven a 8. évfolyamon kötelező lett a tantárgy, a 12. évfolyamon pedig a gimnáziumokban kell és lehet tanítani.

Tőlünk Nyugatra, de még sok közép-európai országban is teljesen természetes, hogy éveken keresztül készítik fel a diákokat arra, hogy ne csak szaktantárgyakat, hanem a hétköznapi élet politikai, gazdasági, társadalmi környezetét is megismerjék. Az állampolgári ismeretek tárgy idehaza a kisebb egységektől, a családtól, a településtől a nagyobbakig halad, majd eljut a nemzetig, az államig, az Európai Unióig, sőt globális kérdésekig is.

Korábban a történelemtanáraink jelentős része még az 1945 utáni témáktól is megijedt, s igyekezett nem eljutni idáig a történelemórákon. Egy ideje viszont stabilan része a jelenismeret az érettségi követelményeknek, és ha felelősen akarjuk felkészíteni a diákjainkat, akkor kötelező a mai magyar és egyetemes társadalmi, politikai témák megismertetése is. Azt sajnálom, hogy a legutóbbi Nemzeti Alaptantervben (NAT) a gazdasági ismeretek jelentős része kikerült a történelem követelményei közül, de örültem, hogy az Állampolgári ismeretek tankönyvbe több fejezetnél is be tudjuk csempészni a praktikus és alapvető gazdasági ismeretek izgalmas és fontos témáit.

Hogyan kell elképzelni tananyagfejlesztőként a munkáját az Állampolgári ismeretek tankönyvek esetében?

Bár tudatosan jelentkeztem a feladatra, végül magam is megijedtem, amikor hirtelen megkaptam a megbízást, s elindult a munka, mert úgy gondoltam, hogy – új tantárgyról lévén szó – csapatban fogunk dolgozni, s lesz idő jól végiggondolt koncepció kidolgozására. Végül a munkát csak annyiban osztottuk meg, hogy én írtam a 8.-os tankönyvet, aminek Boronkai Szabolcs volt a lektora, aki a 12.-es tankönyvet készítette – annak viszont én voltam a lektora. Bár a témák nagyjából 80 százalékban fedték egymást, egészen eltérő koncepciót alkottunk a korosztálynak megfelelő sajátosságokkal, így azt gondolom, hogy a gimnazisták számára elég kihívást és sok új anyagot fog rejteni a 12.-es könyv is, ahol már sokkal több a tényanyag, de sok-sok fejlesztő- és vitafeladattal, illetve kreatív lehetőséggel fognak találkozni a diákok.

Milyen célokat fogalmazott meg a kiadvány elkészítésekor?

Bízom benne, hogy lesz elegendő kínálat és igény ennek az új tantárgynak a tanítására; igyekeztem úgy megalkotni a könyvet, hogy automatikusan vezesse a tanár kezét a sok-sok kreatív lehetőség felé. Elsődleges volt számomra, hogy a könyv különösebb tanári képzés nélkül is azt sugározza, hogy ebben a korosztályban elsődlegesen ne sűrű és bonyolult szaknyelvű, nyelvezetű tananyaggal untassuk a diákokat, hanem hogy a sok változatos és önálló munkára sarkalló feladat és kérdés szinte beszippantsa a tanárt és a diákot egyaránt, ezért az egyes leckék rövidek, általában kétoldalasak, ahol sokszor érezhetjük azt, hogy egy-egy témánál még szívesen elidőznénk. Viszont annyi lecke van a tankönyvben, ahány tanóra az év folyamán.

A 8. évfolyamosok részére szánt tankönyvben számos érdekességgel és színes tananyaggal találkozhatnak a könyv olvasói. Pontosan milyen elemekből, szakaszokból áll a tankönyv?

A könyv a családtól indul, majd továbblép a közvetlen környezetünkre, a településünkre, s utána tágítja a horizontot a nemzet, az állam és végül a globális kérdések felé. A kötet végén önálló fejezetet kaptak a gyakorlatias teendők – mindennapi ügyintézés címmel –, a nagyon aktuális fogyasztóvédelmi kérdések és egy rövidebb fejezetben bemutatjuk az ún. nagy ellátórendszereket (köznevelés, egészségügy, szociális szféra). Utóbbira éppen a következő év elejétől lesz szükségük a diákoknak, amikor az Iskolai Közösségi Szolgálat kötelező 50 órás tevékenységét megkezdik.

Milyen módszertant érdemes alkalmazni e tantárgy tanításakor? Mire kell koncentrálnia egy tanárnak, amikor az állampolgári ismereteket oktatja?

A könyv ad egy vonalvezetést, de szinte minden ponton választási lehetőségeket is felkínál, például rögtön a bemelegítő, felvezető feladat is két lehetőséget ad: vagy egy kép és a hozzá tartozó kérdések alapján indítunk, vagy pedig egy, a témára vonatkozó rövid alaptörvényi idézetet beszélhetünk át a megadott vagy egyéb spontán felmerülő kérdések megválaszolásával. Úgy éreztem, hogy a jogi és mindennapi működésünk legalapvetőbb szabályait, elveit tartalmazó alaptörvényt mindenkinek illene megismernie; így minden leckéhez kerestem olyan mondatot, szakaszt, ami nemcsak az adott témára vonatkozik, de jól megvitatható, s kiváló alap lehet egy beszélgetéshez, például, amikor a család témánál bekerült az a passzus, hogy „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni”, ez egy újdonságával revelációs erővel ható gondolat a még épp egészen fordított helyzetben élő és gondolkodó évfolyam számára; a beszélgetések során kiderül, hogy sok családban mindennapos gyakorlat, hogy időről-időre vagy épp tartósan rászoruló hozzátartozóról kell gondoskodni, s hogy az milyen nehézségekkel és szépségekkel jár.

Már három éve bevezettük a tárgyat, de számomra és a diákjaim számára most vált igazán izgalmas tananyaggá a tantárgy, hiszen elkészültek minden fejezethez, témához a kreatív feladatok, amelyeket hihetetlenül élveznek a diákok: akár otthoni, családi körben történő beszélgetéshez adok fel feladatot, ha családtörténeti kutatást kell végezni, vagy éppen amiben benne vagyunk az aktuális tananyag kapcsán: minden egyes diák keresett egy problémát a környezetében, s a probléma megoldási javaslatát tartalmazó levelet írt a saját polgármesterének; na, ez fogja őket tudatos és aktív állampolgárrá nevelni: ez a valódi célom.

Mi a helyzet a középiskolásoknak, pontosabban a 12. évfolyamosoknak készült tankönyvvel? Milyen fejlesztéseket eszközöltek azon a tankönyvön?

Ez a mű a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanára, Boronkai Szabolcs munkája. Szabolcs már régóta fejleszt hasonló témában tankönyveket, tananyagokat, ennek tapasztalatait tudta beépíteni a könyvbe. A 12.-es kötet jóval több ismeretanyagot tartalmaz, egyrészt, mert ez a korosztály már fel tudja dolgozni azokat, másrészt pedig ez több témában is segíti az érettségire való felkészülést. A könyv számtalan forrást – szöveg, kép, térkép, grafikon, diagram stb. – tartalmaz, amelyek fontos, izgalmas és érdekes vetületeit mutatják meg az adott témának, s serkentenek vitára, beszélgetésre, elemzésre. Szabolcs kötete sok projektfeladat mellett az érettségire való konkrét felkészülésben is segít, akár mintafeladatokkal is.

Hogyan látja, más tantárgyak tanításában is alkalmazható a tankönyv?

Azt gondolom, hogy minden tantárgynál, amely valamilyen formában foglalkozik az aktuális társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel, s ezáltal a diákokat az önálló felnőtt életre, a társadalomban való eligazodásra készíti fel, jól hasznosíthatják a tantárgy által szerzett ismereteket, készségeket.

Mennyire segíti a tanárok – leginkább a történelemtanárok – munkáját a kiadvány?

Ahogy korábban a Társadalomismeret tantárgy, úgy az Állampolgári ismeretek tantárgy jól tudja segíteni, kiegészíteni a történelem tantárgy oktatását. A Trefortban mint igazgató magamhoz vontam a tárgy oktatását nyolcadikban; így lehetőségem van felmenő rendszerben egy év alatt megismerni az iskolám összes diákját, de más esetben szerencsésnek tartanám, ha az aktuális osztályban tanító történelem- vagy a földrajztanárok tartanák a tárgyat, mert akkor kapnának egy hatalmas lehetőséget, hogy többet beszélgessenek, vitatkozzanak, több kreatív feladatot adjanak diákjaiknak egy olyan tárgy keretében, amiből nem feltétlenül kell majd mindenkinek érettségiznie vagy pontot érő jegyet szereznie.