Mostani lapszámunk tematikájának összeállításakor meglepett, milyen kevés szó esik a különleges bánásmódot igénylő tanulók iskolai nehézségeiről, szükségleteiről és az iskola támogató szerepéről. A lapszámban éppen ezért részletesen foglalkozunk az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak szánt taneszközeivel, melyekről a kiadványok szerzőivel, szerkesztőivel beszélgettünk. Ezek módszertanukban is a mai kornak megfelelő gyógypedagógiai elvek mentén segítik a tanulókat világunk megismerésében.
Az Erasmus+ program elindulásakor az Európai Unió többek között célul tűzte ki a fiatalok európai demokratikus szerepvállalásának ösztönzését, az iskolai lemorzsolódás csökkentését és az EU partnerországaival való együttműködés és mobilitás előmozdítását. Ennek eredményeként számos pedagógus kapott lehetőséget, hogy rövidebb ideig vendégeskedhessen valamely tagállamban – lapszámukban az ő élménybeszámolóikból adunk közre néhányat.
Bemutatjuk a roma szakkollégiumokat, azon belül is a pécsi Wlislocki Henrik Szakkollégiumot, ahonnan három hallgató mesél élményeiről, arról, mit is jelent „szakkolisnak” lenni. Az általános iskolás diákok internethasználatáról is olvashatnak egy érdekes írást, ehhez egy neves fővárosi gimnázium tanára végzett felmérést diákjai között, az eredmények magukért beszélnek. Együttműködésünknek megfelelően továbbra is szemezgettünk a TanTrend oktatási hírportál cikkei közül, a hónap témájához csatlakozva többek között Hargitai Katalin gyógypedagógussal, tankönyvszerzővel olvashatnak interjút, amelyből megtudhatjuk, mikor kell a pedagógiai szakszolgálathoz fordulni, és miért fontos a korai fejlesztés.
Bízom benne, hogy ezúttal is olyan pedagógiával, oktatással kapcsolatos cikkeket, véleményeket olvashatnak, melyek gondolatébresztőként hatnak, és tartalmas időtöltést nyújtanak a hűvösebb őszi-téli estéken.
