A digitális változásokra folyamatosan reagálnia kell az Oktatási Hivatalnak

Milyen digitális fejlesztések történtek az Oktatási Hivatalban az elmúlt években?

A Digitális Tananyagfejlesztési Osztályon két fontos portálrendszer fejlesztése történt meg az elmúlt években, és zajlik folyamatosan: az egyik a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP), a másik pedig a Tankönyvkatalógus.

A Tankönyvkatalóguson keresztül elérhetőek a tankönyvjegyzéken lévő és – az utóbbi idők fejlesztése nyomán – a nem jegyzékes kiadványok is, amelyek leginkább offline módon szolgálják a tanárok és a diákok munkáját. A portálon megtalálhatóak a tankönyvjegyzéken lévő tankönyvek, munkafüzetek, illetve a hozzájuk kapcsolódó mellékletek, hangzóanyagok vagy forrásállományok, illetve a digitális kultúrában a forráskódok, a képek vagy az adatbázisok kiindulóállapotát tartalmazó állományok. Valamint elérhetőek a tankönyvek adatlapjai is, amelyek egyrészről a rendelést hivatottak segíteni, másrészről pedig magukról a kiadványokról érhetők el többletinformációk. Ezen túl még egy fejlesztése történt a felületnek, ahol nemcsak a kiadványok, hanem a hozzájuk kapcsolódó – egykoron fejlesztett, de nem akkreditált – feladatlapok, megoldókulcsok szintén megtalálhatóak. Gyakorlatilag tehát a portálon a teljes tankönyvjegyzéki portfólió, valamint egyéb kiadványok is szerepelnek, ami több mint 1400 címet jelent.

Hogyan épül fel a Nemzeti Köznevelési Portál oldala? Milyen koncepció szerint dolgozták azt ki?

Nagyon sokat építettünk arra, amit az NKP első verziója tudott. Az itt dolgozó ügyfélszolgálati munkacsoporthoz – akik az ügyfélszolgálatot és az üzemeltetést látják el – beérkező sok-sok kérés, megkeresés és egyéb információk alapján, külsős szakértők, valamint felhasználók tesztelési eredményeiből alkottuk meg a koncepciónkat, hogy min kell javítanunk − vagy éppenséggel mit kell elhagynunk. Fontos volt folyamatosan reagálnunk azokra a megjelenésekre, eseményekre vagy igényekre, amelyek befolyásolták a portál felépítését. Egyrészt a Digitális Oktatási Stratégia határozta meg a gondolkodásmódunkat, másrészt az egyéb oktatásirányításban működő szakrendszerek szolgáltatásai (pl. KRÉTA, KIR).

Hogyan történik egy tankönyv „okos­tan­köny­vesítése”? Milyen különbség jellemzi az okos­tan­köny­veket a hagyományos tankönyvekhez képest?

Komikus, de azt lehet mondani, hogy semmi különbség nincs, ugyanakkor ég és föld a kettő közötti eltérés. Ez egyfajta digitális transzformáció, ami használja egy tankönyv összes szöveges és képi elemét – hiszen az akkreditált tananyag teljes lefedését meg kell valósítani: erről elmondhatom, hogy ezt teljes mértékben megvalósítottuk.

A hagyományos tankönyvek esetében úgy tekintünk az anyagra, mint egy lineáris gondolkodási módszerre, amibe egy ponton becsatlakozunk, és azon keresztül jutunk el a célig. A digitális térben viszont azt gondoljuk, hogy a hagyományos struktúrával szemben sokkal szerteágazóbbak a lehetőségek. A legegyszerűbb, amivel ezt ábrázolni tudnám, az maga a linkelés: ha egy hagyományos tankönyvben találunk egy tankönyvi elemet, annak a kihivatkozott forrását nehezebben leljük fel; vagy nem könnyű egy másik évfolyamra előre- vagy visszahivatkozni. Tehát vannak tudáselemek a hagyományos tankönyvek esetében, amelyeket nehezen tudnánk prezentálni. Ezzel szemben a digitális térben sokkal egyértelműbb és könnyebb megoldási lehetőségeink vannak. Természetesen az online tér segítséget ad ahhoz is, hogy különféle technológiai megoldások mentén jussunk el egy-egy tananyaghoz: az egyszerűbb szövegszerkesztéstől a komplexebb keresőmotorok bevonásával, egészen a mesterséges intelligencia felhasználásáig számos opciót használhatunk az okostankönyvek fejlesztésében. A mesterséges intelligenciát egyébként nagyon sok mindenben fel lehetne használni az oktatásban. Akár a tanteremben, akár a tanulás folyamatában vagy az oktatásirányításban. Praktikus volna abban, hogy olyan segítséget nyújtson a pedagógusoknak, amely a fejlődésükben segítené őket, ugyanígy pedig a diákok számára is sok segítséget biztosítana, például személyre szabhatnák a saját tanulási szisztémáikat.

A hagyományos és az okostankönyvek feladatmegjelenítése szinte minden esetben különbözőséget mutat. A nyomtatott kiadványokban egyszerű, írásban megjelentetett feladatok kaptak helyet, amelyeket a pedagógus valamilyen osztálydinamika vagy módszertan szerint végez el a diákokkal. Viszont az okostankönyvek praktikusak lehetnek olyan esetekben, ha nyílt végű vagy zárt végű feladatokat konstruálunk. Zárt végű feladat segítségével a rendszer rögtön kiértékeli a feladatot, amint azt megoldják, a nyílt végű esetében a tanár értékeli a feladatmegoldást. Ezek a feladatok súlyozhatók, differenciálhatók, ezzel pedig támogathatjuk az önálló, személyre szabottabb tanulást is.

Az okostankönyvek ugyanakkor lehetőséget adnak arra is, hogy valamilyen tevékenykedtető feladatot végezzenek a diákok, amivel a digitális kompetenciájuk is fejlődhet. Általános tévhit az, hogy ha a gyerek nagyon jól tudja „simogatni” a telefonját, az azt jelenti, hogy magas a digitális kompetenciája. A hasonló tévhitek eloszlatásának érdekében különféle feladatokat ágyaztunk be adekvátan az adott tankönyvi tartalomba, túlmutatva a nyomtatott tankönyv lineáris felépítésén. Ezzel pedig nem azt mondom, hogy a nyomtatott, hagyományos tankönyvi struktúra rossz; a diák számára a két tankönyv együttesen lesz a leghatékonyabb a tudás megszerzéséhez. Nagyon fontos, hogy a digitális portfóliónkat folyamatosan növeljük: nemcsak tananyagot szolgáltatunk, hanem ingyen technológiai hátteret is biztosítunk.

Hogyan használhatja egy pedagógus az NKP-t? Különféle feladatokat a tanárok is készíthetnek, vagy csakis az Oktatási Hivatal munkatársai tehetik ezt meg?

Nemcsak pedagógusok készíthetnek feladatokat, hanem a regisztrált felhasználók is belépés után. A regisztrációt követően egy személyes profil jön létre mindenkinek, ahol a felhasználók saját tudástárat építhetnek maguknak, lemásolhatnak tartalmakat, valamint új feladatokat is készíthetnek. A felhasználó szabadon használhatja a tartalmakat, egyfajta digitális óravázlatot hozhat magának létre – így akár egy tanuló is könnyedén elevickélhet a különböző tartalmak között. A feladatkészítéshez semmiféle komolyabb informatikai ismeretre nincsen szükség: hasonló feladatkészítő felület áll rendelkezésére a készítőknek, mint például a LearningApps vagy a Quizlet alkalmazások esetében. Körülbelül harmincféle feladatmotorunk van, amelyek között egyaránt van nyílt és zárt végű feladatmotor. Egyébként ezt a felületet használjuk mi is a hivatalos tartalomszerkesztés során, természetesen annyi különbséggel, hogy ránk komolyabb szabályozás vonatkozik. Hiszen a feladatkészítő felhasználók feladatai nem nagy publikum előtt jelennek meg; megosztani NKP-s felhasználókkal, esetleg tanulócsoportokkal lehetséges. Fontos, hogy természetesen nem bonyolult a portál működése, viszont a Pedagógiai Oktatási Központok (POK) nagyban segítik a pedagógusokat abban, hogy a digitális ismereteiket folyamatosan bővítsék, így az NKP használatát is megtanulhatják a tanárok különféle képzések során.

Az NKP széles körben való bemutatkozása a tantermen kívüli, digitális munkarend során történt meg. Mit tud elmondani erről az időszakról?

Az NKP már több projektszakaszt megélt portál. Az egyik projekt során egy európai uniós projektfinanszírozás keretében készült el az első verziója. Később egy saját fejlesztésű, elosztott rendszert is magába foglaló, stabilabb architektúrára álltunk át. A koronavírus-járvány időszaka alatt publikus lett a portál ezen verziója, mely a kinézetét, szolgáltatásait és tartalmát is megújító projektmérföldkőhöz kapcsolódott.

Publikussá tétele – öröm az ürömben – szerencsés volt, hiszen éppen a tantermen kívüli, digitális munkarendre való átállásban játszott nagy szerepet a tanárok és a tanulók életében. Nagy számban kezdték el látogatni a portált, mi pedig folyamatosan bővítettük a digitálistankönyv-megjelenéseknek a legújabb generációjával, az okostankönyvekkel a kínálatot.

Jelenleg több mint 200 okostankönyvünk érhető el, amivel persze korántsem tudjuk lefedni a teljes tankönyvi kínálatot, de a fejlesztések folyamatosan zajlanak, és szeretnénk mihamarabb publikálni a többi okostankönyvet is.

Milyen terveik vannak a digitális fejlesztések szempontjából? Milyen tankönyvek „okosítása” fog megtörténni idén?

Teveink szerint megvalósult a pedagógusok számára a Köznevelési Információs Rendszer (KIR) autentikációja, amelyet szeretnénk kiterjeszteni a diákok számára is, így létrehozva egy biztonságos és zárt oktatási teret. Illetőleg szeretnénk még kiterjeszteni ugyanezt a szak- és felnőttképzésre is. Szeretnénk a portfóliónkat egyre inkább bővíteni, és vannak függőben lévő projektterveink, mint például a „B” sorozatú tankönyveink digitalizálása.

Természetesen nagy célkitűzésünk, hogy minél több embert érjünk el, mert a koronavírus-járvány idején átlagban napi százötvenezer feletti egyedi látogatót vonzott a portál, ami jelenleg néhány tízezerrel csökkent, de a visszajelzések szerint a pedagógusok nagyon szeretik, elégedettek a portállal, ezért szeretnénk, ha még többen ismernék meg és használnák az NKP-t.