Budapesti Klasszikus Film Maraton
A Nemzeti Filmintézet minden évben megrendezi a restaurált klasszikusok és filmtörténeti gyöngyszemek nemzetközi fesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A fesztivál szeptemberben a jól bevált helyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és a Francia Intézetben várta a látogatókat, de nem maradhattak el az ingyenes szabadtéri vetítések sem a Bazilika előtt a Szent István téren. A rendezvényt változatos szakmai programok, kerekasztal-beszélgetések kísérték, valamint több restaurálási premier és filmtörténettel foglalkozó alkotás bemutatójára is itt került sor.
A kísérőprogramok között megrendezték a Budapesti Classics Lab konferenciát, ahol hazai és nemzetközi szakemberek mutatták be a filmtörténet izgalmas fejezeteit és a legújabb filmarchívumi felfedezéseket. A fesztivál népszerű oktatási programjának keretében diákvetítések, beszélgetések, játszóház várta a fiatalokat.
Válogatás a filmek közül
A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány filmet, amelyeket az alábbi listából válogattunk:
https://nfi.hu/budapesti-klasszikus-film-maraton-2023/vetitesek-2023/filmek-2023
Ördögi találmány
A filmet Karel Zeman rendezte, az első vetítésre 1958‑ban került sor. Ez a film nem kevés ideig a legsikeresebb cseh film volt. Nem egy konkrét regény megjelenítése, hanem mintha minden Verne-álomé lenne egyben, de a legnagyobb része Jules Verne A francia zászló című regényéből származtatható. Különleges gépek és repülő szerkezetek vonulnak fel benne, a képek ihletője legalább annyira a Verne-könyveket illusztráló Roui és Pannemaker vagy Benett, mint a film kezdetének bűvésze, akinél a film ugyanúgy egy varázsdoboz, mint Zemannál: Georges Méliès. Ez az élő szereplőket az animációval ötvöző film, fantasztikus szörnyeivel, rajzolt háttereivel, újrafelfedezésre vár.
A nagy ábránd
A nagy ábránd című filmet Jean Renoir rendezte, és 1937‑ben mutatták be először. Maréchal és Boëldieu, a francia hadsereg tisztjei német fogságba esnek az első világháborúban. Az ellenséges oldalon álló von Rauffenstein kapitány kiemelt tisztelettel bánik velük. Jean Renoir a második világháború előestéjén forgatta ezt a mélyen humanista, az emberi szolidaritás mellett hitet tevő alkotását, melyet máig a világ legjobb filmjei között tartanak számon. Egy háborús film, amely nem a háborúról, hanem a csüggedni nem hajlandó, derűs hétköznapi emberekről szól, egy olyan korban, amikor a kölcsönös tisztelet még mindennél fontosabb volt.
Mackó úr kalandjai
A film Deésy Alfréd rendezésében jelent meg, 1920‑ban. Cia és Tommy, két bájos rosszcsont leleményesen segítik az ellenszenves kérővel eljegyzett nővérüket, hogy találkozhasson az igazi szerelmével. Este Cia álmában életre kel Mackó úr, aki számos őrült kalandba keveredik a fővárosban és a Balatonnál. A filmet 1921‑es bemutatójakor felnőtteknek és gyermekeknek szóló meseként hirdették, de a Sebők Zsigmond népszerű mesefiguráját főszerepbe helyező alkotás ma elsősorban szürreális képeivel ragadja meg a figyelmet. Ez a több mint száz éve készült film csak töredékben maradt fenn, de a filmtörténeti csemegék és a bizarr fantasztikum kedvelőinek így is kötelező darab. Ráadásul Mackó úr kalandjainak hátterében a száz évvel ezelőtti Budapest is megcsodálható.
