A diákok hangja erősebb, mint valaha – tudósítás a XIII. Országos Diákparlamentről

Ünnepélyes nyitóülés a Sóstói Stadionban

A delegáltak pénteken érkeztek meg Székesfehérvárra, a Nemes Nagy Ágnes Kollégiumhoz, ahonnan díszes, táblás felvonulás keretében sétáltak át a Sóstói Stadion rendezvénytermébe, amely az esemény teljes időtartama alatt a parlament „főhadiszállásaként” működött. A város részéről az alpolgármester fogadta a fiatalokat, majd a nyitó plenáris ülésen dr. Cser-Palkovics András polgármester, Mészáros Attila alpolgármester és dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár köszöntötték a résztvevőket.

Dr. Maruzsa Zoltán beszédében ismertette a 2024-es ODP ajánlási pontjaival kapcsolatos fejleményeket. Elmondása szerint a tavalyi évben elfogadott 63 pontból 22 teljesült maradéktalanul, 7 részben valósult meg, míg egy pont jogi okokból nem volt teljesíthető. Hét javaslat megvalósítása jelenleg is folyamatban van, több kérdésben pedig más minisztérium az illetékes, amelyekkel szintén folytattak egyeztetéseket.

A megnyitót követően a jelenlévők hallhattak az Országos Diáktanács (ODT) elmúlt éves munkájáról, Nagy Anna és Lehota András Péter beszámolójában. Bemutatkozott a Nemzeti Ifjúsági Tanács is, Kovács Péter elnök előadásában. A pénteki program zárásaként az előző évi ODP-n készült fotókból összeállított montázst tekintették meg a résztvevők.

Fórum a döntéshozókkal

A pénteki nap második felében fórumot tartottak a delegált diákok számára, ahol kérdéseket tehettek fel az oktatási döntéshozóknak. A fórumon részt vett dr. Maruzsa Zoltán államtitkár, dr. Balatoni Katalin köznevelési helyettes államtitkár, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke, dr. Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese és dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa.

A beszélgetést Pintér Ambrus, a Diáktájékoztatás főszerkesztője moderálta. A fórum során számos kérdés érkezett – köztük előre megfogalmazottak és helyben született felvetések is. Az este egyik legnagyobb visszhangot kiváltó kérdését Nagy Barnabás, budapesti ODT-tag tette fel: „Önök szerint mi a legnagyobb gondja a magyar oktatási rendszernek?” – ezzel szimbolikusan is a döntéshozók felé fordította a diákok gyakran egymás között megvitatott kérdését. Később így folytatta: „Ha minden kapu nyitva állna, pénzügyi vagy bürokratikus akadály nem lenne, mi lenne az első dolog, amin változtatnának?”

A válaszok között szerepelt a gyógypedagógusok számának növelése, az SNI-s tanulók ellátásának javítása (Hajnal Gabriella), a korai iskolaelhagyás visszaszorítása (Maruzsa Zoltán), a pedagógusok támogatása (Balatoni Katalin), valamint az a bizalom, amelyre a tanulók egyetemi tanulmányai során is szükség van (Vanó Renáta). Maruzsa Zoltán megosztotta azt is, hogy emlékiratot kíván írni munkásságának eredményeiről és kudarcairól. Dr. Aáry-Tamás Lajos zárásként úgy fogalmazott: ha lenne varázspálcája, még hangsúlyosabbá tenné az ODP szerepét, és az oktatáspolitika fontosságát is növelné.

Szekcióülések:
közös gondolkodás, közös munka

Szombaton reggel megkezdődtek a szekcióülések, amelyek a diákparlamenti munka legaktívabb szakaszát jelentették. A nap folyamán tematikus csoportokban dolgoztak a delegáltak: javaslatokat vitattak meg, pontosítottak és szavaztak meg. A rutinosabb résztvevők már kényelmes ruhában, kávéval felszerelkezve vettek részt a megbeszéléseken, míg az újoncok számára a nap első felét játékos ismerkedés és csapatépítés töltötte ki.

A szekcióülések közben közös sétára is sor került, amely során a diákok megismerhették Székesfehérvár történelmét és a Városháza épületét. A visszatérés után következett a munka legfontosabb része: a javaslati pontok kidolgozása: a megyékből hozott felvetéseket helyben formálták végleges javaslatokká.

Az ötletbörzék során több humoros, de végül elvetett javaslat is elhangzott, például hogy az ODT-nek legyen saját focicsapata, vagy hogy az ötödik osztály után tiltsák be a matek tantárgyat. Ugyanakkor több komoly pont is született, amelyeket minden résztvevő egyöntetűen támogatott. Ilyen volt például az egynél többször évet ismétlő diákok számára kidolgozandó felzárkóztató program, vagy az a kezdeményezés, hogy a végzősök a használt iskolai digitális eszközöket kedvezményesen megvásárolhassák vagy akár ingyenesen megkaphassák.

A szekciók összesen 142 javaslatot állítottak össze, amelyek szombat este kerültek a 33 fős szerkesztőbizottság elé. A bizottság tagjai az éjszaka folyamán dolgoztak: a javaslatokat szövegezték, összevonták, szűkítették és végül szavazással döntöttek a végleges ajánlásokról.

Éjszakai műszak és táncház

Miközben a szerkesztőbizottság tagjai a „csendes éjszakai műszakban” dolgoztak, a többi delegált a kollégiumban lazíthatott: táncház és DJ biztosította a szórakozást. Az esti program a közösségi élmények mellett lehetőséget adott a nap feszültségeinek levezetésére is.

A szerkesztőbizottság munkáját Mészáros Attila alpolgármester és dr. Jásper András, a Diákközéletért Alapítvány elnöke is segítette. Az eredetileg 142 pontból álló javaslatlistát végül 49-re szűkítették le – ezek képezték a vasárnapi záró plenáris ülés vitájának alapját.

Záróülés és az ajánlási csomag átadása

A vasárnapi ülésen a delegáltak szavaztak a 49 pontból álló tervezetről, amelyet végül 48 pontos javaslatcsomaggá formáltak. Az elfogadott csomagot ünnepélyes keretek között adták át dr. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. A zárás részeként elbúcsúztak a résztvevők, megtekintették az eseményen készült képekből és videókból összeállított montázst, majd újabb közös képek és interjúk készültek.

A javaslatok megvalósítását mostantól az Országos Diáktanács követi nyomon, amelynek ülésein a diákok mellett az oktatási kormányzat szakemberei is részt vesznek. A pontok sorsáról és a megvalósítás állásáról az ODT közösségi felületein rendszeres tájékoztatást adnak.

Érdemi munka és közös célok

A diákparlament nemcsak formális esemény: valódi érdekképviseleti fórum, ahol komoly munka zajlik. A XIII. Országos Diákparlament során elfogadott 48 javaslat – a nyelvvizsgarendszer bővítésétől kezdve a tanulmányi ösztöndíjak bevezetésén át a WIFI-hálózat bővítéséig – a fiatalok igényeiből és tapasztalataiból született. Az, hogy a korábbi évek ajánlásainak akár 50–60%-a is megvalósul, azt bizonyítja, hogy a diákok hangja nem csak szimbolikus: valódi súlya van a köznevelés alakításában.