Olvasási idő: 
10 perc

A cél: megszerettetni a gyerekekkel a természettudományokat!

Interjú dr. Angyal Zsuzsanna tankönyvszerzővel

A 2020-as NAT-ban részben átalakul a természettudományok oktatásának rendszere. Az alsós környezetismeretet ötödik és hatodik osztályban mostantól a természettudomány elnevezéssel illetik, mely felkészít a hetedik osztálytól megjelenő diszciplináris tantárgyakra. Az új tárgy tematikájáról, illetve az új tankönyvekről dr. Angyal Zsuzsanna számolt be lapunknak.

A felmenő rendszerben bevezetődő új Nemzeti alaptanterv (NAT) miatt idén ősztől először az ötödikeseknél jelent meg a természettudomány elnevezésű tantárgy. Miben más ez, mint az eddig létező természetismeret?

Elsőként mindenkinek a tárgy neve tűnik fel. Valóban az eddigi természetismeret tantárgy az, ami az új NAT értelmében természettudománnyá változott. A legalapvetőbb változás, hogy megpróbáltuk gyakorlatorientáltabbá tenni a tantárgyat. Távolabbról kezdve: ennek a tantárgynak nagyon fontos összekötő szerepe van. Alsó tagozatban – eddig elsőtől negyedikig, most pedig harmadik és negyedik osztályban – a környezetismeret tantárgy vezeti be a gyerekeket a természettudományokba, annak ellenére, hogy ebben a tantárgyban nemcsak természettudományokról, hanem sok esetben társadalomtudományos kérdésekről is szó esik. A diszciplináris természettudományos tantárgyak pedig hetedik osztálytól jelennek meg, ami jelentős tartalmi és terjedelmi ugrást jelent a gyerekek számára. Ezt a kétfajta viszonyulást hivatott összekötni az új tantárgy.

A tárgy alapvető célja azoknak a képességeknek, készségeknek a kialakítása, illetve azoknak az attitűdöknek a formálása, amik ahhoz kellenek, hogy a diákok hetedik osztályban megfelelően tudják befogadni a diszciplináris természettudományos tárgyak megjelenését. A kisebbik fiam most ötödikes, érdekes lesz megfigyelni rajta a tantárgy hatásosságát. Gyakori, hogy hetedikre valami elromlik, és a gyerekek nem kedvelik a természettudományokat, ezt akár a hetedikes fiamon és az iskolalátogatásokon a gyerekek reakcióit megfigyelve is érzékelem. Az eddigi tankönyvek nagyon sok, már-már felesleges mértékű lexikális anyagot tartalmaztak. Olyan dolgokat, amire a mai világban semmi szüksége nincs a gyerekeknek, vagy ha mégis, akkor az internetről fél perc alatt meg tudják keresni a válaszokat. A tantárgy kialakításánál a legfontosabb szempont az volt, hogy ezeket a nem annyira hasznosítható lexikális részeket gyakorlatorientált anyagokkal váltsuk ki, illetve, hogy egy kicsit „kinyissuk a világot”. A mostani kerettanterv és a tankönyvek sokkal több természeti problémával foglalkoznak. Nemcsak hazai vonatkozású dolgokról, hanem távoli tájak természeti folyamatairól is szó esik.

A természettudományos diszciplínák (biológia, kémia, fizika és földrajz) integrált oktatása már évek óta a hazai oktatásügyi diskurzus fókuszában áll. Milyen álláspontot képvisel ebben az új NAT?

Az igaz, hogy a tantárgy neve előrevetítené azt, hogy ez egy integrált jellegű tárgy, de ennek ellenére sajnos nem az. A fejezeteket áttekintve látható, hogy vannak földrajzi, biológiai és a fizikai, kémiai ismereteket előkészítő, anyagtudományi jellegű fejezetek. A tananyag kialakításánál viszont igyekeztünk megjeleníteni az integrált hozzáállást. A vizes élőhelyekről, vagy az erdei társulásokról szóló fejezetekben nemcsak biológiai, hanem földrajzi vonatkozású ismeretek is megjelennek, hiszen ezek egymástól nem elválasztható dolgok. A környezetismeret tantárgy esetében nagyon sokat beszélgettünk a tankönyvszerző kollégákkal, aminek az eredményeképp a két tantárgy megfelelően épül egymásra. Ahhoz azonban, hogy egy komoly, integrált felfogásban működő természettudományos tantárgy megvalósulhasson, sokkal több időre és egyeztetésre lenne szükség.

Hajnal Gabriella, a NAT megújításáért felelős miniszteri biztos úgy fogalmazott, a természettudományos tantárgyak esetében „science-típusú” tananyagot állítottak össze. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi a szemléletváltás célja?

A „science-típusú” tananyag egyrészt az integrált jellegű oktatást, másrészt pedig a gyakorlatközpontú hozzáállást jelenti, ahol számos példát a hétköznapi életből veszünk. Az ötödik és hatodik évfolyamban – ahol megjelenik a tantárgy – alkalom nyílik arra, hogy a gyermekek ily módon kapjanak kedvet a természettudományokhoz. Arról azonban megoszlanak a vélemények a szakmán belül, hogy a magasabb évfolyamokon mekkora létjogosultsága van az integrált hozzáállásnak. Vannak, akik úgy tartják – részben jogosan –, hogy egy integrált, „összevissza” tantárggyal nem lehet felkészíteni a gyerekeket a diszciplináris érettségikre vagy a felvételikre. Hosszabb távon azonban mégis pozitív kifutása lehet, ha egy kétszintű oktatási rendszert képzelünk el, ahol azok a gyerekek, akik a jövőben várhatóan nem szeretnének természettudományokkal foglalkozni, azok „csak” egy átlagműveltséget tudnának szerezni az integrált tantárgy keretei között. Számukra ez a tantárgy segítene eligazodni az élet tudományos dolgaiban, viszont akik fizika vagy vegyész szakokra szeretnének jelentkezni, nekik lenne módjuk behatóbban tanulni a diszciplínákat.

Milyen tanítási és tanulási módszertanokat érdemes használni a természettudomány tantárgy oktatása és tanulása során?

Ahogy már elhangzott, elsősorban a gyakorlatorientált tanítást kell előtérbe helyezni, akár úgy is, hogy ez a lexikális tudás „rovására” menjen. Arra biztatom a pedagógusokat, hogy nyugodtan adjanak kőzeteket a gyerekek kezébe, vizsgálódjanak talajtípusokkal, végezzenek el egyszerű kísérleteket, és vigyék ki a diákokat a természetbe, ha van erre lehetőség. Itt természetesen nem arra gondolok, hogy több száz kilométert utazzanak az osztályok egy erdőbe. Akár az iskolához legközelebb eső parkban is rengeteg dolgot lehet megfigyelni, amitől sokkal érdekesebbé válhat a feldolgozandó tananyag. A tantárgy célja a természettudományok megszerettetése és az ezzel kapcsolatos attitűd kialakítása, ezért semmiképpen nem javaslom, hogy a pedagógusok két kézzel kapaszkodjanak a tankönyvbe és a tanmenetekbe. Próbálják meg egy kicsit „lazábban venni”, a gyerekek igényeihez alakítani a tantárgyat.

A most elkészült új taneszközök esetében két tankönyvről és egy munkafüzetről beszélhetünk. Mi a különbség a két tankönyvváltozat között?

Mi alapvetően a régi, OFI által kiadott tankönyv átdolgozását végeztük Molnár Tamással, egy szombathelyi kollégámmal. Ebben a könyvben elég nagy változások vannak az előd természetismeret tankönyvhöz képest. Részben átstrukturáltuk a fejezeteket, valamint lettek teljesen új leckék is. Újfent a gyakorlatorientált megközelítést tudom kiemelni, több gyakorlati tevékenységgel zajló órát építettünk be a tanmenetbe. A munkafüzet is erre a tankönyvre támaszkodik, itt szintén az egykori természetismeret munkafüzetet dolgoztuk át. A másik tankönyv az Apáczai Kiadó régi tankönyve, ennek csak a lektorálását végeztem, az eredeti szerzők dolgozták át az új kerettanterv szerint. Itt átstrukturálás nem igazán történt, inkább gyakorlati feladatokat tettek bele a tankönyvbe. Ez a tankönyv lényegesen kevesebbet változott, mint a másik.

A természettudomány tantárgyhoz elkészült kerettanterv külön alfejezetben foglalkozik a társadalomközpontú természettudományos oktatás előtérbe helyezésével. Hogyan jelenik meg ez az igény a tankönyvekben?

A természettudomány tantárgy esetében a társadalmi vonalat egyértelműen a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tananyagrészek jelentik. A már említett, az ökológiai társulásokat feldolgozó részekben megjelennek kifejezetten környezeti, természeti problémákra összpontosító feladatok. Ezen kívül külön fejezetek is foglalkoznak bizonyos globális problémákkal. Ezekben a leckékben szintén megjelenik az integrált oktatás igénye, hiszen egy természeti problémát általában nem lehet a társadalmi háttértől elkülönítve feldolgozni.

Az idei évben, a koronavírus-járvány kapcsán adott egy olyan, egyszerre társadalmi és természeti probléma, ami kapcsolódhat a természettudomány tantárgy tematikájához. Hogyan lehet megfogni egy ötödikes fiatal figyelmét, hogy lehet tájékoztatni a járványhelyzetről, az azzal kapcsolatos védekezésről és ennek a hátteréről?

Az ötödikes természettudomány-tankönyvben külön lecke foglalkozik a járványokkal, fertőzésekkel. Mivel ezt a részt tavasszal írtuk, be tudtunk tenni egy kis térképet a koronavírus terjedéséről. Emellett a téma az élőlények esetében, az élősködőkkel foglalkozó részeknél is beleférhet. Egy kreatív pedagógus bárhova be tudja építeni ezt a kurrens témát, vagy akár egy külön alkalmat is szánhat rá. Számtalan lehetőség van a kerettantervi lehetőségeken kívül is. Vannak olyan helyzetek, amikor az élet felülírja azt, hogy mi a fontos, mivel kell komolyabban foglalkozni.