Olvasási idő: 
18 perc
Author

A cél, hogy egyetlen tehetség se vesszen el

Interjú Bajor Péterrel, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnökével

A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) különböző módokon támogatja a tehetségek felismerését és gondozását, a tanulók és mestereik segítését. Oktatóprogramokat és szakmai fórumokat szerveznek, valamint segítik a tehetséges fiatalok kapcsolatépítését, önszerveződését és társadalmi felelősségvállalását. Állandó lehetőséget adnak arra, hogy a magyarországi és határon túli magyar tehetségsegítéssel foglalkozó szervezetek egyeztessék álláspontjukat, továbbá új támogatási formák átgondolásával és pályázatok kiírásával egyengetik a tehetséggondozás rendszerének fejlődését. Mindezekről Bajor Péterrel, a szövetség ügyvezető elnökével beszélgettünk.

A MATEHETSZ komplex segítséget nyújt a tehetséges fiataloknak. Hogyan épül fel a támogatásrendszer, milyen programokkal igyekeznek támogatni a tehetségek kibontakoztatását?

2006-ban alakult közhasznú egyesületünk, a MATEHETSZ, amelynek mára már negyven tagszervezete van, tehát lényegében ernyőszervezetként működik. Azért jött létre, hogy civil oldalról segítsen az állami és civil összefogás keretében megvalósuló Nemzeti Tehetség Program (NTP) koordinálásában, megvalósításában. A tehetséggondozás érdekében sikerült elindítani egy társadalmi mozgalmat, ennek előzménye az az országgyűlési határozat volt, amelyet 2008-ban széles szakmai-politikai konszenzussal elfogadott az országgyűlés. Így 2008-ban elindult a Nemzeti Tehetség Program, ezt követően 2009-ben a Magyar Géniusz Program volt az első európai uniós fejlesztési program, aminek a kiemelt projekt részét a MATEHETSZ valósíthatta meg. Ebben a kiemelt projektben tehetséggondozást célzó képzéseket fejlesztettünk és szerveztünk, kiadványokat, szakkönyveket jelentettünk meg és tettünk ingyenesen hozzáférhetővé a pedagógusok számára, illetve jelentősen növeltük a MATEHETSZ tehetséghálózatában a Tehetségpontok számát is. A Csermely Péter professzor úr által megálmodott struktúra az volt, hogy egy kárpát-medencei hálózat jöjjön létre a tehetségek gondozása érdekében, és ezáltal földrajzi, szociális okokból lehetőleg egyetlen tehetség se vesszen el. A Magyar Géniusz Program első két évében 500 tehetségnapot tartottak az intézményekben a mi ösztönzésünkre, 14.000 pedagógus képzése történt meg, és megjelent 40 szakkönyv a tehetségfejlesztés szakmai támogatása érdekében.

Kiemelt állami célelőirányzatként 2010-től állampolgári részről felajánlható a személyi jövedelemadó 1%-a is, az egyházak mellett a Nemzeti Tehetség Programot is támogathatjuk. A Nemzeti Tehetség Program közös nemzeti ügyünk, ezért természetszerűen az egyházak által is elfogadható és támogatott cél. Az NTP tehetségtámogató, ún. „hazai” forrásai eljutnak az egyházi fenntartású köznevelési és felsőoktatási intézményekhez is.

Két forráscsoport felhasználásával indult el tehát a Nemzeti Tehetség Program megvalósítása: az európai uniós kiemelt projektek és hazai források pályázati keretei egymást kiegészítő célokkal, különböző aktivitásokkal segítik a gyerekeket, tanulókat, fiatalokat. A hazai források összessége az állampolgárok által felajánlott 1%-okat és ennek az országgyűlési kiegészítését jelenti, ez 2015 óta körülbelül évi 3 milliárd forint hazai forrást jelent. Idén a költségvetésben 3,6 milliárd forint áll rendelkezésre NTP-pályázatok megvalósítására, tehát jövőre ekkora összeget tudnak megpályázni az iskolák, óvodák, tehetséggondozással foglalkozó intézmények. Mindemellett külön díjjal jutalmazzuk a tehetségbarát önkormányzatokat is, hiszen ők is tehetnek a tehetséggondozásért, a helyi tehetséggondozó intézmények és tehetségek támogatásáért. Emellett a társadalmi összefogás ösztönzésére 5 évvel ezelőtt a MATEHETSZ alapította a Genius Loci díjat, amely a vállalatok és vállalkozók tehetségtámogató tevékenységének elismeréséért jött létre.

A MATEHETSZ a pedagógus-továbbképzések és a kapcsolódó (ingyenesen elérhető) szakkönyvek megjelentetése által a Nemzeti Tehetség Program szakmai bázisát adta az elmúlt 10 évben: ennek a munkának az összefoglalásaként jelent meg 2020 szep­temberében A tehetség kézikönyve című kötetünk. Ez egy összefoglaló munka, ami tartalmazza a tehetséggondozással kapcsolatos lényegesebb pszichológiai és pedagógiai szempontokat, a lehetséges módszertanok leírását, 14 nagy tehetségterület ismertetését. A könyv elérhető az iskolák, szakmai közösségek számára a tehetseg.hu portálunkon keresztül különböző digitális változatokban is, vagy ha kérik, ingyenesen elpostázzuk nekik a nyomtatott változatot. Szeretnénk, hogy minél több iskolában, könyvtárban meglegyen a kötet, hogy ezzel is szakmai segítséget nyújtsunk a pedagógusoknak, tehetségfejlesztő szakembereknek.

Milyen tevékenységeket indított el a Tehetséghidak Program?

A Tehetséghidak a 2012−2015 közötti EU-s kiemelt projektünk volt, az elnevezéssel azt szerettük volna hangsúlyozni, hogy a tehetséggondozás jelentős része kapcsolatok, hidak építését jelenti. Egy tehetséges fiatal számára meg kell teremteni azokat a kapcsolati, kapcsolódási lehetőségeket, amelyek egyrészt az ő érdeklődését szolgálják, másrészt, amelyek az ő kevésbé fejlett területeinek fejlesztését is segíteni tudják. A tehetséggondozás komplex szempontjai alapján fontosnak tartjuk azoknak a háttérterületeknek a fejlesztését is, amelyek a fiatal kiemelkedő tehetségterületei számára elengedhetetlenül szükségesek. Például, ha valaki a természettudományok területén különleges képességű, elengedhetetlen, hogy angolból is jó legyen és a kommunikációs készségei fejlődjenek. Tehát, ha le van maradva angolból, akkor a tehetséggondozó programban arra is figyelni kell, hogy abból felzárkóztassák, és nemcsak a természettudományok terén kell vele foglalkozni. A kommunikációs készségekben is segítségre szorulhat, mert ha kiáll bármilyen rendezvényen egy csoport elé, 5−10 percben közérthetően el kell, hogy tudja mondani az őt érdeklő tudományos terület legfontosabb elemeit. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor egy idő után lelassul a természettudományos tehetségének kibontakozása, akár a későbbi karrierje, mert nem fog tudni jól és érthetően szót érteni a professzoraival, kollégáival, közönségével, szponzoraival.

Fontos, hogy az ország minél több pontján lehetőségekhez, támogatáshoz juthassanak a fiatalok. Ebben tud segíteni a Tehetségsegítő Hálózat is?

Igen, azért jött létre ez a hálózat, hogy az információk és a fejlesztési lehetőségek elérhetők legyenek a fiatalok, a szülők és a fiatalokat segítő pedagógusok számára, a földrajzi vagy szociális távolságok ellenére is. A hálózati személyes kapcsolatok valójában hidak, amelyek lehetőségként rendelkezésre kell, hogy álljanak annak érdekében, hogy lehetőleg egyetlen tehetség se vesszen el. A Kárpát-medencében létrejött társadalmi hálózat a fentebb említett komplex fejlesztés érdekében szükséges segítségeket hivatott biztosítani. A tehetségpontoknak kommunikálniuk kell egymással, ismerniük kell egymást annak érdekében, hogy a tanulók elérhessék a számukra szükséges legkülönfélébb lehetőségeket. Ilyenek például a mentális támogatások, a kortárs közösségek, a külföldi lehetőségek, a különböző településeken fellelhető szakemberekhez való kapcsolódás, az országos programokhoz való csatlakozás, vagy a nagyvállalatokkal való együttműködés lehetősége.

A most futó, de idén már lezáruló Tehetségek Magyarországa projekt szintén szerteágazó tevékenységi kört foglal magában. Milyen segítséget, támogatást kínál a projekt a résztvevőknek?

Mindegyik programunkra jellemző a sokszínűség, hiszen több korosztályban és sokféle tehetségterületen, az óvódás kortól az érettségiig szeretnénk különböző támogatásokat adni. A fiatalok különféle intézménytípusba járnak, sokfelé laknak, és mindemellett különböző fokon állnak a tehetségük kibontakoztatását illetően is. Ahányan vagyunk, annyiféle a tehetségünk is, vagyis ahány gyerek van, annyiféle segítséget igényel a pedagógusától, vagy tőlünk és az általunk megbízott szakemberektől.

2015 óta fut a Tehetségek Magyarországa Program, ez a MATEHETSZ által megvalósított harmadik nagy európai uniós projekt, ráépül az előtte lévő két programra, konzorciumban valósítjuk meg a Nemzeti Tehetség Központtal. A Géniusz Program létrehozott egy hálózatot, szakmai muníciót, képzéseket adott a pedagógusok számára. Úgy is mondhatjuk, az volt a célunk, hogy halászni tanítsuk a halászokat, hogy aztán jól tudjanak halakat fogni. A Tehetséghidak Program kiterjesztette a tehetséghálózat kapcsolatrendszerét, a tehetségpontok közti együttműködést ösztönözte, és rengeteg, a tehetségpontokban, illetve különböző köznevelési intézményekben zajló fejlesztőprogramot támogatott. Ezután pedig a Tehetségek Magyarországa Program egy újabb körrel beljebb ért a tehetséggondozáshoz szükséges tevékenységekben: a tehetséges fiatalok egyéni fejlesztésére tud fókuszálni, a Tutor Programunkban nagy volumenben, különleges minőségű, személyre szabott tehetséggondozás valósulhat meg.

A fiatal tehetségek közvetlen segítése a Nemzeti Tehetség Központ szervezésében az általuk koordinált 39 intézményi Minősített Tehetséggondozó Műhelyben történik, a MATEHETSZ-nél pedig a projekt elején létrehozott tutorrendszerünk működik. Mára már több mint 3500 diák vett részt ebben az egyéni támogató programban. Ezek a 12 és 18 év közötti tanulók egyenként egy naptári éven keresztül kaptak segítséget az általunk beválogatott és képzett felnőtt tehetségsegítő szakembereinktől. A tutorált fiataloknak rendelkezésükre állt a tutor mellett további mentális tanácsadói támogatás lehetősége is, készségfejlesztő hétvégék és táborok, valamint ösztöndíjtámogatás is, ez utóbbi összességében körülbelül 350 millió forint értékben. Elértünk tehát a tehetséggondozásnak arra a szintjére, hogy a köznevelési intézményekkel együttműködve, az odajáró tanulóknak nagy számban tudunk személyre szabott kísérést, segítséget adni. Az eltelt öt évben évente átlagosan 700 tanuló vett részt a programban, akiket a tutoraik segítségével egy-egy év időtartamban támogattunk.

Milyen ösztöndíjakkal segíti a Nemzeti Tehetség Program a tehetségeket? Milyen feltételekkel lehet ezekre pályázni?

Az első kiemelt projektjeink utáni tapasztalatunk az volt, hogy nagyon nehéz a szigorú projektelőírások között egyedi szolgáltatásokat, eszközöket vásárolni a diákoknak, mert állandóan közbeszerzési keretekbe ütköztünk. Pedig az évi többezer támogatandó diák a legkülönfélébb szolgáltatásokat, eszközöket, támogatásokat igényli. Ezért javasoltuk, hogy az ösztöndíj mint lehetőség kerüljön be a Nemzeti Tehetség Programba. Az EMMI vezetőinek jóváhagyásával így 2015 óta (adómentesen) tudunk ösztöndíjat adni a diákoknak. Ennek is van egy hazai és van egy európai uniós forrású pillére, illetve egyéb kisebb lehetőségekkel is kiegészül. A hazai lábban az NTP-pályázatok keretében indította el a kormány a Nemzet Fiatal Tehetségeiért ösztöndíjat. Ez évente 300−400 millió forint összértékben ad ösztöndíjat fiataloknak, egészen fiatal kortól kezdve a felnőtt fiatalokig, különböző kategóriákban lehet rá pályázni. Emellett fut egy európai uniós ösztöndíjrendszer is, ezt a MATEHETSZ koordinálja a Tehetségek Magyarországa projekt keretében, ezt a projektben részt vevő gyerekeknek, tanulóknak kínáljuk fel további támogatási lehetőségként. A szabadon használható pénz azért is nagyon kedvező, mert nem mi, az íróasztal mögül mondjuk meg, hogy mire lehet költenie egy fiatalnak, hanem a saját, egyedi igénye szerint van lehetősége pénzforrásokat felhasználni. Ezzel amúgy a személyes felelősségvállalás gyakorlása terén is fejlesztő hatást érünk el.

Tegyük hozzá, hogy ha egy 14−15 éves tanuló bekerül a programba, már úgy érezheti, hogy egy kivételes lehetőséghez jutott, ami az önértékelését, az önbecsülését jelentősen erősítheti. Ha utána pedig még ösztöndíjat is nyer, az egy különleges megtiszteltetés lehet számára, még akkor is, ha a családja amúgy nem szorulna rá arra. Az, hogy ezt a pénzt ő kapja, az ő tehetsége, az ő első anyagi forrása a tehetségével összefüggésben, komoly önfegyelmet, motivációt is ad neki. Az NTP-s (hazai) és a MATEHETSZ-es (EU-s és más) ösztöndíj pályázatok keretében az elmúlt években mintegy 2,2 milliárd forint értékben mintegy 6000 fiatal kapott ösztöndíjat a Nemzeti Tehetség Programban.

Tehetségfelismerésben és tehetséggondozásban részt vevő szakemberek felkészítésével, továbbképzésével is foglalkoznak. Milyen tudással és készségekkel gazdagodhatnak a résztvevők?

Nagyon nagy volumenben már a pedagógusok közösségét is elértük. 2020-ra a harmincezer résztvevőt is meghaladtuk a tehetséggondozó módszertani, érzékenyítő, szemléletformáló képzéseken. Fontos annak a hozzáállásnak az átadása, hogy a Nemzeti Tehetség Programban nem csak a kitűnő tanulókkal foglalkozunk. Ők a tehetségesek egyik – nagyon tiszteletre méltó – típusa; mi azonban azt szeretnénk üzenni a pedagógusoknak, hogy a tehetséggondozás nem csak a jó tanulókra, a jó tanulmányi eredményekre figyel, nem csak azokra, akiknek könnyű felébreszteni magukban a motivációt, életben tartani az ambíciót. A tehetség sokszor valamilyen – szociális, mentális – elakadással küzd, adott esetben nehezen ért szót a pedagógusával, nehezen illeszkedik be a közösségébe. Ők azok, akik a tehetségazonosítási folyamatban nehezebben felismerhetők, mert több időt és energiát kell szánni rájuk. A pedagógusnak huzamosabb ideig kell figyelnie őket, hogy észrevegye, mi az a terület, ami érdekli őket, megállapítsa a szociális nehézségeiket, hogy esetenként miért vannak konfliktusaik a tanáraikkal vagy a társaikkal, illetve hogy a családi háttérben van-e akadálya a tehetség kibontakozásának. Őket, a nehezebben felismerhető tehetségeket segíteni, ez a szépsége és egyben nehézsége a Nemzeti Tehetség Programnak. Mindenkinek van egyedi érdeklődése, tehetsége, de minden generációban van körülbelül 20%-nyi fiatal, akik az átlagosat messze meghaladó képességekkel rendelkeznek. Különlegesen nemes feladatunk, hogy őket megtaláljuk, akkor is, ha nem jó vagy kitűnő tanulók.

Azoknak a fiataloknak is fontos segíteni, akik nem tartoznak ebbe a 20%-ba. A Nemzeti Tehetség Program általános célkitűzése, hogy nemcsak a kivételes képességű gyerekeket segítse, hanem azokat is, akik magukhoz képest mutatnak fel speciális érdeklődést és teljesítményt. Tehát mindenkinek a tehetségét meg kell találnunk – ez az általános pedagógusmunkának a természetes része –, ezen belül aztán a felszínre kell kerülniük azoknak, akik az átlagos teljesítményt messze meghaladják.

A Nemzeti Tehetség Program tavaly novemberben első alkalommal indította el a helyi tehetségtámogatás hónapját, amelyben a közösségek nélkülözhetetlen támogatói szerepére irányítja a figyelmet, emellett rendszeresen díjazzák a tehetségsegítőket is. Mit kell tudni ezekről a kezdeményezésekről?

A Nemzeti Tehetség Program célja, hogy tehetségbarát társadalom jöjjön létre, ami azt jelenti, hogy nemcsak a köznevelés szereplőire, a gyerekekre, tanulókra, szülőkre és pedagógusokra számítunk, hanem a társadalom minden rétegére, csoportjára. Számítunk az önkormányzatokra, helyi társadalmi és politikai vezetőre, egyházakra, vállalatokra, a magánemberekre, és számítunk a médiára is. Természetesen a pedagógusoké a főszerep a tehetségfejlesztésben: a Bonis Bona díjat 2013 óta adjuk át, melynek keretében a tehetséggondozók, tehetségsegítők munkáját ismerjük el, évente körülbelül 60 pedagógus és szakember részesül ebben a díjban. E mellé indította el a Nemzeti Tehetség Központ a már említett új kategóriát, a Tehetségbarát Önkormányzat Díjat, amellyel azokat az önkormányzatokat díjazzák, amelyeknek van olyan, a helyi tehetségeket támogató programja, amelyet saját erőből, saját elhatározásból és szakmai megfontolásból indítottak el. Évente három település részesülhet ebben az elismerésben. Tulajdonképpen ennek a Tehetségbarát Önkormányzat Díjnak a kiterjesztése ez az új akció, amelynek keretében a helyi tehetségtámogatásnak egy egész naptári hónapot adva felhívják a figyelmet arra, hogy bármelyik település sokat tehet az ott élő fiatalok támogatása érdekében.