A boldogság titka a gyakorlás
Boldogságkör Szabadegyházán
A gyerekek élete, pont úgy, mint a felnőtteké, tele van kihívásokkal, kudarcokkal, konfliktusokkal. Ezt nem lehet elkerülni, és ettől nem tudják megvédeni őket sem a szülők, sem a pedagógusok. Egy dolgot lehet tenni: eszközt adni a kezükbe ahhoz, hogyan kezelhetik jól a konfliktusokat, vagy hogyan lehetnek hálásak azért, amit kapnak, sőt „megtanulhatják” azt is, hogy szabad dühösnek lenni, de nem bánthatják egymást. És ehhez nagyon jó módszer, „tanulási út” a Boldogságóra Program és a Boldogságkör szakkör. Pálfyné Miklós Andreával, a Szabadegyházi Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatójával és Kolonics Zsuzsanna Ibolya tanítónővel, a Boldogságkör szakkör vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan zajlanak náluk a szakkörök, és mit jelent számukra a Boldog Iskola cím.
Zsuzsa néni! Ma lesz boldogság? – tette fel a kérdést az egyik gyermek Kolonics Zsuzsanna Ibolya tanítónőnek a Szabadegyházi Kossuth Lajos Általános Iskola folyosóján. Ez a kisdiák nem az élet nagy kérdéseit kutatva szeretett volna gyors választ kapni, hanem arra utalt kérdésével, hogy mikor lesz a következő boldogságkör, merthogy a szabadegyházi iskolában lehetőségük van a gyerekeknek ingyenesen részt venni ezen a foglalkozáson. Az iskola 2020-ban pályázta meg és nyerte el először a Boldog Iskola címet, és ennek a programnak a keretében tartja Zsuzsa néni azóta is a foglalkozásokat a gyerekeknek.
A Boldog Iskola cím az egyik sajátossága a Fejér vármegyében található általános iskolának, de nem az egyetlen. Pálfyné Miklós Andrea igazgatónő, aki már 2018 óta intézményvezető, sok egyéb sajátosságot is felsorolt; kiemelkedő például a környezeti nevelésük. Az iskola területén számos egzotikus fa és növény található, melyeket sok évvel ezelőtt az akkori diákok ültettek, a mai generáció pedig azóta is gondozza és gyönyörködik bennük. Magaságyások is vannak az iskola udvarán, melyekben jelenleg is – szintén a diákok, tanári felügyelettel – növényeket nevelnek és gondoznak. Az intézmény nagyon erős a sport területén is, hiszen a közel kétezer fős település általános iskolájának van saját futó-, távolugró, sőt még teniszpályája is, melyeket a száznegyven gyerek szabadon használhat. Érdekesség még, hogy nemcsak hogy kedvük szerint használhatják a pályákat a diákok, hanem például a teniszoktatás is része a tantervnek. Az igazgatónő erősségként emelte ki a kollektívát is. Pálfyné Miklós Andrea ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Nagyon összetartó közösség vagyunk, akik közel harminc éve együtt dolgozunk. Gyakorlatilag együtt nőttünk fel a pedagóguspálya kihívásaihoz.” Majd Kolonics Zsuzsanna Ibolya hozzátette: „Én Sárospatakról érkeztem ide. Ahogy a kollégáim, úgy én is itt maradtam, mert nagyon sok támogatást, segítséget kaptam az iskolától, az önkormányzattól, és mert a munkatársi közösség is nagyon jó.”
Az iskola három évvel ezelőtt találkozott a prof. dr. Bagdy Emőke, prof. Oláh Attila és Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke által kidolgozott Boldogságóra Programmal, megtetszett nekik, megpályázták és el is nyerték. Ennek a programnak a keretében tartanak jelenleg is Boldogságkört a szabadegyházi iskolában. Kezdetben a tanítónő a saját osztályában kezdte el a boldogságórákat (egy-egy készségtárgy témájába beépítve), majd a 2022/2023-as tanévtől az érdeklődő alsó tagozatos gyerekeknek is lehetőségük volt részt venni a Boldogságkör szakkörön. Annyi gyerek jelentkezett, hogy Zsuzsa néni 2 foglalkozást tartott egy héten. A Boldogságkörnek a legfőbb célja az, hogy fejlesszék a gyerekek érzelmi intelligenciáját, önismeretét és a boldogságra való képességüket úgy, hogy eszközöket adnak a kezükbe, hogy hogyan lehet a negatív gondolkodásmódon változtatni, és a tanulásban egy optimista hozzáállást kialakítani. Az igazgatónő ezzel kapcsolatban kiemelte: „Fontosnak tartjuk azt, hogy ne csupán a pedagógiai programban és a munkatervben szerepeljen, hanem a gyakorlatban is megvalósítsuk a programot.” Eddig az alsó tagozatos kisdiákoknak volt csak lehetőségük részt venni rajta, de ősztől már a felső tagozatos diákok is jelentkezhetnek rá. Minden héten hétfőn és szerda délután vannak a foglalkozások, akkor gyűlnek össze 30 percre a gyerekek, hogy gyakoroljanak, ahogy a tanítónő is mondta: „ha a mottóját kellene megfogalmaznom, azt mondanám: gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni”. Arra pedig, hogy mit és hogyan kell gyakorolni, már kidolgozott tematikájuk van, ugyanis a Boldogságóra Program megadja, hogy melyik hónapban mi legyen a fő téma. Ezek a témák a hála és az optimizmus gyakorlása, a társas kapcsolatok, jó cselekedetek, a célok kitűzése és elérése, az apró örömök élvezete, a megküzdés, megbocsátás és a testmozgás gyakorlása vagy a fenntartható boldogság kialakítása. Ezekről a témákról beszélnek az év során, és erre építi a heti alkalmakat is a tanítónő. Arra a kérdésemre, hogy van-e ismétlődő eleme a foglalkozásoknak, Kolonics Zsuzsanna elmondta, hogy ugyanúgy épülnek fel az órák: relaxációval kezdenek, majd következik a témára hangoló beszélgetés, ezt mesék, történetek követik, melyek szintén az adott témához kapcsolódnak, utána játékos gyakorlatok, a végén pedig mintegy lezárásként a hónap dalát hallgatják meg. Ha pedig marad még idejük, akkor egy – a gyerekek által választott – játékot is játszanak, mely sok esetben a Pozitivity társasjáték.
A játékosság mellett nagyon fontos kérdés az is, hogy mit tesz hozzá a gyerekek életéhez a Boldogságkör és a Boldog Iskola program. Sokkal többet, mint gondolnánk. Fejleszti az érzelmi intelligenciát, segíti a pozitív gondolkodást, emellett olyan készségeket is fejleszt, melyek támogatják a gyerekek szociális közösségbe való beilleszkedését, valamint arra is megtanítja őket, hogyan kezeljék az indulataikat. Megismerkednek olyan fogalmakkal, mint a hála, a bizalom, az elfogadás. Megtapasztalják általa, hogyan lehet a dühöt csillapítani verbális és fizikai agresszió nélkül; vagy azt, hogy egy osztályközösségben mindenki jó valamiben. A tanítónő ezek mellett fontosnak tartja azt is, hogy a gyerekek megismerjék önmagukat, gyakorolják, hogy miként reagáljanak helyzetekre, és melyek azok a tanulási módszerek, amelyek segítik őket a hétköznapokban. A program által lehetőség van a szülők felé is nyitni, hiszen év elején tájékoztatást kapnak arról, hogy mi a vezérfonala egy-egy foglalkozásnak.
Ahhoz, hogy valaki a saját iskolájában Boldogságkör szakkört tarthasson, nem kell az intézménynek elnyernie a Boldog Iskola címet, de a pedagógus el kell, hogy végezzen egy 30 órás akkreditált képzést. Ilyen képzést szervez a Jobb Veled a Világ Alapítvány, mely a Boldogságóra Program a pozitív pszichológia módszereivel címet viseli. Az igazgatónő boldogan mesélte ezzel kapcsolatban: „Bár a Boldog Iskola cím elnyerésének feltétele, hogy egy pedagógus elvégezze ezt a képzést, nálunk már ketten is elvégezték a tanfolyamot, és a tantestület is támogatóan áll a programhoz.”
És hogy a boldogságot hogyan lehet gyakorolni, arra több példát is említett a tanítónő. A Hála Világnapján – szeptember 21-én – a szakkörös gyerekek hálakuponokat készítettek az iskola dolgozóinak. A kuponokon az szerepelt, miért hálásak nekik. Mindenki kapott ilyen kártyát, a karbantartó, a takarítók és a pedagógusok is. A gyerekek maguk fogalmazták meg és adták át őket, megtapasztalva ezzel azt, hogy milyen nagyszerű és könnyű dolog adni, és milyen jó másoknak örömet szerezni. Szintén ezen a napon egy másik pedagógus, aki szintén „boldogságórás”, a nagyobbakkal hálaköveket készített, melyeket utána a faluban több helyen kiraktak. A kövekre pozitív üzeneteket írtak. A település lakói ezeket megtalálták, és volt, aki visszajelzést is küldött az internetes oldalon, hogy milyen örömet szerzett neki, amikor megtalálta. Ez nagyon jó példa arra is, hogy az iskola folyamatosan nyit a település lakói felé is. Zsuzsanna nagyon büszkén mesélte azt is, hogy volt, amikor az osztályában a gyerekek Elismerő Oklevelet írtak a családjuk valamelyik tagjának, hazavitték és át is adták azt. Ezzel kapcsolatban a tanítónő hangsúlyozta, hogy „célunk az is, hogy tágítsuk a kört, hogy a gyerekek ne csak egymás között az iskolában, hanem a családban és a település lakói felé is nyitottabban tudják az érzelmeiket kinyilvánítani.”
A foglalkozásokon sokfajta játékot is játszanak a gyerekekkel: mozgásos játékokat, társasjátékot, népi játékokat, vagy akár a hideg-meleg játékot is, melynek a lényege, hogy babzsákkal a fejükön sétálnak, és közben vigyáznak, hogy le ne essen a babzsák. Ha valakinek leesik a babzsákja, hideggé válik és le kell guggolnia. Csak akkor melegszik fel (és állhat fel) ismét, ha egy társa odamegy hozzá, felveszi a babzsákját és felteszi a fejére. Ez a játék is igazán mélyre ható, egymásra való odafigyelést igényel, és erősíti a közös munkát, az összehangolódást. A szakkör fontos kelléke egy plüssmackó is, amelyet akkor használnak, ha válaszolni kell arra a kérdésre, hogyan érezték aznap magukat. Ilyenkor körbe adogatják a játékot, megölelik és egy kicsit beszélnek is hozzá a gyerekek. Aki szeretné megosztani a csoport tagjaival az aznap átélt érzelmeit, az elmesélheti örömeit, nehézségeit.
A boldogság és ezzel együtt az élet olyan, mint egy nagy hullámvasút, mely hol fent van, hol meg lent, függetlenül attól, hogy gyerekként vagy felnőttként utazik valaki rajta. Ezt nem nagyon lehet elkerülni − és ettől nem igazán lehet megóvni a gyerekeket sem. Szabadegyházán a Kossuth Lajos Általános Iskolában a tanárok nagyon jól tudják ezt, és összefogva törekszenek arra, hogy a gyerekek a boldogságot tényleg megéljék, de ne úgy, hogy a felnőttek megóvják őket a konfliktusoktól, a kudarcoktól, a dühüktől, hanem úgy, hogy eszközöket adnak a kezükbe, hogy saját maguk meg tudják oldani a problémáikat, hogy megtalálják az erősségeiket, és azokat a dolgokat, melyek boldoggá teszik őket.