A 2023. december és 2024. január között lezajlott igazgatói kérdőíves felmérés elemzése

Részvételi arány

A kérdőív kitöltésére 2732 iskolaigazgatót kértünk meg, a megkérdezettek közül 1673-an adtak választ, a kitöltések aránya így az összes igazgatóhoz képest 61,24%. A kérdőívre adott válaszokat összesítettük, az alábbiakban kérdésenként mutatjuk be a statisztikai adatokat. Egyes kérdésekre csak meghatározott körtől vártunk választ, ezen kérdéseknél külön jelezzük a megkérdezettek és a válaszadók számát.

A válaszadók 59%-a egyetértett azzal, hogy sem a tanórán, sem az óraközi szünetben nem lehet engedélyezni a mobiltelefon használatát, 40% szerint az óraközi szünetekben legyenek használhatók a készülékek, tanórán kizárólag tanári kérésre, oktatási célra lehessen azokat elővenni. Mindössze 1 % adna teret a korlátlan mobilhasználatnak.

A válaszadók 84%-a szerint a pedagógusoknak nem szabad a mobiltelefont magáncélra használni a tanórán és a gyermekfelügyelet ideje alatt.

A válaszadók több mint kétharmadának az iskolájában a 2023/2024. tanév elején végzett felmérés szerint nem volt olyan allergiában szenvedő tanuló, akinél a betegség anafilaxiás sokkot eredményezhet.

A 3. kérdésre igennel válaszolók döntő többségének (90%) az iskolája befogadta a szükséges gyógyszert. Ez a magas arány jelentősen eltér a szülői percepciótól, a szülői kérdőíven az igennel válaszolók csak 60%-a állította, hogy iskolájában a szükséges gyógyszert befogadták. Ugyanebbe az irányba mutat, hogy a középiskolákban csak 51%-os a gyógyszer befogadásáról beszámolók száma, ezeken a helyszíneken jó eséllyel alapítványból, vagy a fenntartó költségére a gyógyszer már biztosított.

Az igazgatók szinte teljeskörűen úgy nyilatkoztak, hogy fontosak számukra a kiadott kerettantervben foglaltak, az egészséges életmódra és a közlekedési ismeretekre nevelés.

A válaszadó igazgatók 68%-a szerint a mérések objektív,  jól használható visszajelzést adnak a tanulói és – áttételesen – a pedagógusi teljesítményről, ugyanakkor 32%-uknak a véleménye az, hogy a mérések feleslegesek, a kapott adatok semmire nem használhatóak. Az objektív mérési adatoktól való távolságtartás ezen mértéke semmiképpen sem szerencsés, a mérések egyik célja éppen az, hogy az igazgatók használják ezen adatokat az általuk vezetett iskola eredményességének javítása érdekében.

Ezzel az állítással a válaszadók többsége, 65%-a teljesen vagy többnyire egyetértett azzal, hogy az igazgatónak évente értékelnie kell az irányítása alatt álló pedagógusok munkáját. Ez az arány korrelál, de kismértékben mégis elmarad a 2022 őszén tartott pedagógus-kérdőívezés eredményétől, melynek során a válaszadók 75%-a legalább közepesen vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat további szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről.

A válaszadó igazgatók 75%-a szerint értékelő munkájukat segíti, ha visszajelzést kapnak a tanulók véleményéről az adott pedagógus munkájáról, attitűdjéről. Az eredmény korrelál a 2022 őszén szervezett pedagógus-kérdőívezés eredményével, melynek során a felmérésben részt vevők 71%‑a legalább közepesen egyetértett azzal, hogy középiskola és általános iskola felső tagozata esetében segítené az intézményvezető értékelését, ha visszajelzést kapna a tanulók véleményéről az adott pedagógus munkáját illetően. Érdemes azonban arra is figyelni, hogy 25% nem ért egyet, és csak 10% ért egyet teljes mértékben ezzel a felvetéssel.

A válaszadók 40%-a a digitális kapcsolattartást, 39%‑uk a személyes kapcsolatot részesíti előnyben, míg 21%-uk szerint a szülőket a szülői munkaközösség képviseli, velük a jogszabályoknak megfelelően működnek együtt. A szülőkkel való aktív kapcsolattartás hiánya semmiképpen sem helyes gyakorlat, még akkor sem, ha jól tudjuk, hogy a szülői munkaközösségnek általában valóban van egy, az ügyeket konszolidálni képes jó gyakorlata.

A válaszadó igazgatók kétharmada egyetértett azzal, hogy a jogtalan munkabeszüntetésben részt vevő pedagógusokat felelősségre vonják, 32% azonban nem értett egyet.

A válaszadók 75%-a szerint szükség van a teljesítményértékelésre. A válaszadó igazgatók véleménye teljes mértékben megegyezik a 2022 őszén szervezett pedagógus-kérdőívezés során kapott válaszokkal. Akkor a válaszadó pedagógusok 75%-a legalább közepesen vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat további szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről. 12. Az idei évben megváltozott a tanév rendje: hosszabb lett a téli és a tavaszi szünet, rövidült a nyári szünet, a tanítási napok száma nem változott. Mi erről a véleménye?

A válaszadók 50%-a egyetért a változtatással, 28%-uk szerint nincs ennek jelentősége. Az igazgatók véleménye tehát támogatóbb, mint a szülők visszajelzése, ugyanakkor 22% itt is egyet nem értően nyilatkozott.13. A kormány átalakítja a tanfelügyelet rendszerét, az intézményi tanfelügyelet azonban megmarad, ötévente minden intézmény tanfelügyeletére sor kerül. Mi a véleménye az intézményi tanfelügyeletről?

A válaszadók 70%-a tartja szükségesnek az intézményi tanfelügyeletet, ami összességében magas arány, itt is érdemes azonban felhívni a figyelmet arra, hogy 27% nem látja értelmét az intézményi tanfelügyeletnek.

A válaszadók 65%-a támogatja a digitalizációt, ami a kormányzat ezirányú elköteleződését alátámasztja, a több mint 18 %-os elutasítottság azonban ebben a kérdésben is jelentős.

A válaszadó igazgatók 83%-ánál 18 óráig biztosított a gyermekfelügyelet az iskolában. Mivel nem csak általános iskolákat kérdeztünk meg, az arány a várakozásnak megfelelő, hiszen a középiskolákban nem is szükséges biztosítani a 18 óráig tartó tanfelügyeletet. 16. Elegendőnek tartja a fogadóórák számát?

Szinte minden válaszadó igazgató elegendőnek tartja a fogadóórák számát. Ez a válaszadói magatartás megegyezik a szülői válaszokban mért adattal, így megállapítható, hogy igazgatói és szülői oldalról sem szeretnének több fogadóórát.

Szinte minden válaszadó elegendőnek tartja a szülői értekezletek számát. Ez a válaszadói magatartás egyezik a szülői válaszokban mért adattal, így megállapítható, hogy igazgatói és szülői oldalról sem szeretnének több szülői értekezletet. Az a 15 fő, aki ezzel ellentétesen nyilatkozott, számos más csatornán tud kommunikálni az igazgatóval vagy a pedagógusokkal.

A válaszadó igazgatók 73%-a nyilatkozott úgy, hogy jelentősek az adminisztratív terheik. 25%-ukat pedig közepes mértékben terhelik az adminisztratív feladatok. 6 igazgató nyilatkozott úgy, hogy őt semennyire nem terhelik az adminisztratív feladatok.