Új Köznevelés

Egy tankönyv csak akkor tekinthető késznek, ha a műszaki szerkesztő, a tördelő és a korrektor is elvégzi a feladatát. Erről a három munkakörről keveset hallani, pedig meghatározóak a tankönyvfejlesztés folyamatában. Hogy mivel is foglalkoznak pontosan, illetve mi a feladatuk az állami tankönyvfejlesztésben, arról ők maguk mesélnek.

„A tankönyv is könyv legyen: érdekes és tanulságos szövegeket közlő, olvasásra szánt könyv” – írja Takács Etel (1921–1992) pedagógus, nyelvtankönyvíró. Nem olyan egyszerű azonban egy jó tankönyv fejlesztése és elkészítése. Miután pedig elkészül, még nem válik automatikusan tankönyvvé. Komoly procedúrán kell átesnie annak a kiadónak, amelyik könyvét tankönyvvé szeretné nyilváníttatni. A tankönyvi akkreditációról, a tankönyvvé nyilvánításról, valamint a tankötelezettségi kérelmek lebonyolításáról beszélgettünk Szikora Ágnessel, az Oktatási Hivatal Tanügyigazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztály vezetőjével.

Jó ideje határozza meg az életünket a digitalizáció, így természetesen az oktatásban sem elhanyagolható a digitális tananyagok fejlesztése és használata. Elengedhetetlenek azonban azok az ismeretek, hogy miként használjuk helyesen a digitális eszközöket, hogy valóban hatékony legyen a tanulás. Az Oktatási Hivatal (OH) Digitális Tananyagfejlesztési Osztályának osztályvezetőjét, Pintér Gergelyt kérdeztük a Nemzeti Köznevelési Portálról, az okostankönyvekről, valamint az Oktatási Hivatal digitális fejlesztéseiről.

Amikor a kezünkbe veszünk egy tankönyvet, gyorsan megállapítjuk, hogy jó, szép, tetszik vagy nem. Amit azonban többen nem tudunk, hogy ahhoz, hogy egy gyerekeknek tanulásra szánt könyv felhasználóbarát legyen, igazodjon az alaptantervhez és a jogszabályoknak is megfeleljen, sok munkacsoport folyamatos, összehangolt munkájára van szükség. Kamp Alfréddal, az Oktatási Hivatal Tankönyvkiadási Koordinációs Főosztályának vezetőjével beszélgettünk a tankönyvkiadás kihívásairól és soklépcsős folyamatáról.