Abstract
ÖSSZEFOGLALÁS
A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek képességprofilja – a sérülés természete és a társuló fogyatékosságok által – egészen egyedi lehet. Közös jellemző a kommunikáció, a mozgás és a szenzoros funkciók akadályozottsága. A WHO 1992-es közismert definíciója szerint az ebbe a csoportba tartozó emberek IQ-pontja 20-nál kisebb értékű. Ezt a meghatározást a szakma egyöntetűen elavultnak tartja, és a szakemberek legtöbbje kételkedik a mért vagy becsült alacsony intellektuális képességekben. Ennek ellenére az alacsony, 20–30 IQ-pont továbbra is a diagnózis központi eleme, annak ellenére, hogy az intelligencia mérésére használt standardizált eszközök ezeknél az átlagostól extrém módon eltérő képességekkel rendelkező személyeknél nem megbízhatóak. A kutatás célja, hogy új utakat keressünk a súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek kognitív funkciói, azon belül is a figyelmük, emlékezetük és tanulási képességeik mérésében. Kokas Klára módszere, a mozdulatokkal való zenebefogadás programja és ennek videóelemzéssel végzett kutatásai szolgáltak alapul a zenebefogadó mozdulatok videóelemzéséhez.
Chopin a-moll keringőjének többszöri meghallgatását vettük videóra, az elemzést pedig Dr. Pásztor Zsuzsa tanulmányunkban ismertetett szempontjai alapján végeztük. A zene és a mozdulat ősi kapcsolatát, melyek a test és a kéz különböző mozgásaiban nyilvánultak meg, Marc Leman „embodied music cognition”elmélete alapján értelmeztük. Ez a teória a zene időbeli és egyéb minőségi jellemzőivel való összehangolódást és az érzelmi ráhangolódást testi, mozgásos tapasztalatként értelmezi. Ez a nézőpont új perspektívát jelenthet a kognitív képességek feltérképezésében. Az arckifejezések és a mosolyok zenei anticipációra és annak beteljesülésére utalhatnak, amely a dopaminrendszer működésével is kapcsolatba hozható.
