Oktatásfejlesztés

ÖSSZEFOGLALÓ

Az elmúlt évek egyik oktatáspolitikai döntése nyomán az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fontos innovációs fejlesztése volt az egész napos iskola nevelési-oktatási programjainak kidolgozása. A fejlesztésben több mint kétszáz pedagógus működött együtt mintegy negyven fejlesztő szakemberrel. Az együttműködés eredményeképpen öt nevelési-oktatási program keretében közel ezer, tanórán kívüli tevékenység számára készült foglalkozásterv jött létre. A foglalkozásterveket a fejlesztőkkel közös munka során iskolai keretek között próbálták ki, ezt követően módosították, majd véglegesítették a pedagógusok. A fejlesztés befejezése óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy több ok miatt sem kerülhetett sor a létrehozott szakmai produktum széles(ebb) körű bevezetésére a köznevelési rendszer intézményeiben. Az okokat elemezve a tanulmány szerzői a nehezen változtatható intézményi textúrákra, szervezeti működésmódokra, valamint a megváltozott oktatáspolitikai környezetből adódó döntéshozói szándékok mellett a fejlesztés támogatásához szükséges pénzügyi feltételrendszer hiányára mutatnak rá. Zárásként a tanulmány vázolja azokat a szervezeti és anyagi kereteket, melyek ahhoz lennének szükségesek, hogy az egész napos iskolák működése rendszerszinten javítani tudja a magyar köznevelés minőségét. 

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány a közösségi forrásokból finanszírozott oktatásfejlesztési lehetőségekkel foglalkozik, bemutatja az Unió fejlesztési gyakorlatának az oktatás területét érintő újabb változásait, illetve kiemelten foglalkozik azzal az implementációs tudásháttérrel, ami a most kezdődő időszakban nagy hangsúlyt kap a programok tervezése és értékelése során. A tanulmány első része áttekint néhány olyan fejlesztési tapasztalatot, melyek szükségessé tették az uniós fejlesztéspolitika újragondolását, majd bemutatja a megerősödött tartalmi és implementációs kontrollhoz kapcsolódó új, vagy részben új szabályozási eszközöket. Többek között kitér az ex-ante feltételekre, az országspecifikus ajánlásra, a köztes feltételek teljesítéséhez kötött tartalékokra, valamint arra, hogy immár az EU a tagállami fejlesztések megvalósítása közben is átcsoportosíthatja a pénzügyi forrásokat új kihívások kezelésére. A tanulmány második része hazai és nemzetközi implementáció-kutatások eredményeire támaszkodva a közoktatást, illetve a kurrikulumot érintő beavatkozások megvalósításával foglalkozik. Bemutat néhány olyan összefüggést, amelyek ismerete a programok tervezéséhez, illetve az ex-ante értékelések elvégzéséhez alighanem nélkülözhetetlenek.