Zarándy, Zoltán

Az alábbi két fordításrészlet a kollektív történelmi emlékezet és a kommunista múlt problémájának értelmezéséhez ad új szempontokat. Az első fordítás a tankönyvek összehasonlító elemzése kapcsán szól arról, hogy az egyes országok történelemtankönyvei mely szempontok alapján hasonlíthatók össze, milyen projektek építhetők fel. Heike Christina Mätzig tanulmánya azt mutatja be, hogy a jelenlegi német tankönyvek milyen módon közelítik meg a kommunista múltat.

A nemzetközi oktatási szakértő tanulmánya összegzi azokat a főbb projekteket és kezdeményezéseket, amelyek révén széles nemzetközi fejlesztőhálózat teremtődött az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése, meghonosítása, terjesztése érdekében. A cikk egyik legérdekesebb része az e-learning, a hálózati tanulás programja és az IKT ismertetése, amely az Európai Unió egyik legjelentősebb, az IKT terjesztését segítő tanulási programja.

1998–1999-ben Angliában elemzés és azt követően jelentés készült arról, hogyan járulhat hozzá a társadalomismeret oktatása a demokrácia kultúrájának fejlesztéséhez. A tanácsadói csoportot nem kisebb tudós személyiség, mint a Nobel-díjas Crick professzor, a DNS egyik felfedezője irányította. A jelentés arra tett javaslatokat az angol oktatási és munkaügyi miniszter számára, hogy miként lehet a kötelezően tanítandó társadalomismeret tananyagát olyan interdiszciplináris ismeretek tárházává tenni, amelyek pozitívan alakítják a társadalmi részvétel iránti attitűdöket, erősítik a társadalmi problémák iránti érzékenységet.

Magyarország európai integrációja a történelem mély gyökerekkel rendelkező, longue durée folyamata, amelyben az oktatásnak – mint az európai és magyar műveltség egyik legfontosabb elegyítő műhelyének – mindig kitüntetett szerepe volt. Bizonyíték erre, hogy 1996 a honfoglalás millecentenáriumát és az első magyar középiskola, Pannonhalma millenniumát jelölte. A honfoglalással hazánk földjét nyerték őseink, az iskoláztatással az európai kultúrát. Az első magyarországi iskolák: kolostorok, székesegyházak és plébániák iskolái a nyugati kereszténység oktatási rendszerébe tagolódtak, majd később a reneszánsz, a humanizmus, a reformáció és a barokk szellemének hű közvetítőivé váltak. A magyar közoktatás alapjait – a felvilágosodás, a reformkor, az 1848-as forradalom eszméit és a modern európai szabadelvűség törekvéseit felhasználva – a John Stuart Mill-el rendszeresen levelező Eötvös József fektette le az 1867-es kiegyezés után gyorsan szabadelvűvé váló politikai légkörben. Számos intézkedése, így például a tankötelezettség alapján álló modern népoktatás megteremtése, megelőzte az általában mintául szolgáló Európát.