A huszonnegyedik óra utolsó perceiben járunk. A világ mégis úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben volna. A fogyasztói társadalom – az elidegenedés újmódi válfaja – leszoktat arról, hogy összefüggésben lássunk okot és következményt. Nem végzünk kétkezi munkát, hogy jóllakjunk. Nem hat ránk közvetlenül az időjárás szeszélye. Távoliaknak tűnnek olyasféle globális folyamatok, mint fölmelegedés, a tengerszint emelkedése, az esőerdők barbár pusztítása, fajok kihalása. Vendéglátóm a béka példázatával érzékelteti léthelyzetünket: ha apránként melegítjük föl a vizet, a béka hagyja magát fölforralni a lombikban. Fűzné Dr. Kószó Mária mégsem borús. Gyakorló biológiatanárból és természetvédőből vált tanárok és tanítók mesterévé. A környezettudatosság fejlesztését az óvodapedagógus-, tanító- és középiskolai tanárképzésben végzi, így átlátja, tapasztalja az egymásra épülés lehetőségének folyamatát.
