Diszlexiás és nem diszlexiás általános iskolai tanulók idegennyelv-tanulási stílusait és stratégiáit hasonlítják össze és elemzik a szerzők az idegennyelv-tanuláshoz kapcsolódó kérdőívek (LCPC, SILL) segítségével. Az első részben áttekintik a diszlexiások idegennyelv-tanulásának jellegzetességeit és nehézségeit, valamint röviden ismertetik az utóbbi években népszerűvé vált nyelvtanulási stílusok és stratégiák kutatásának szakirodalmát. A második részben a vizsgálat célját, az alkalmazott vizsgálati módszereket, eljárásokat, a résztvevők jellemzőit és a vizsgálat körülményeit mutatják be. Az eredmények tárgyalása során képet kaphatunk a mintában szereplő diszlexiás és nem diszlexiás gyerekekre, valamint az egyes idegen nyelvek (esetünkben német és angol) elsajátítására jellemző tanulásmegközelítési módokról és a nyelvtanulási stratégiák használatáról.