Száz évvel ezelőtt, 1911-ben, éppen kétszáz évvel az első magyar irodalomtörténeti munka, Czwittinger Dávid írói lexikonjának és bibliográfiájának a megjelenése után, Baros Gyula és Pintér Jenő gimnáziumi tanárok és Horváth János, az Eötvös Kollégium tanára irodalomtörténeti társaság megalapítására gondolt. Vállalni és folytatni akarták a magyar irodalomtörténet-írás hagyományait: Czwittinger Dávid, Rotarides Mihály és Bod Péter tevékenységét, a XVIII–XIX. század specializálódását, a XIX. század rendszerező munkáját.