Rezsabek, Nándor

A csillagos eget kémlelve melyik kisgyerek ne álmodozott volna arról, hogy egyszer majd űrhajósként ismeretlen bolygókat fedez fel? Mi, felnőttek gyakran megértően mosolygunk ilyenkor, pedig mint interjúalanyunk története is példázza, a világűr kutatójává válni – még ha egyelőre „csak” a Földről is – ma már nagyon is megvalósítható álom. Elég hozzá egy érdekes könyv, egy lelkes pedagógus és egy „csipetnyi” matematikai gondolkodás – no meg az illető tudása, kíváncsisága és kivételes kreativitása… Sik András Mars-kutatóval beszélgettünk.

„Mert ahogyan a föld növényeket hajt, és a kert veteményeket sarjaszt, úgy sarjaszt majd igazságot az én Uram, az Úr is, és öröméneket minden nép hallatára” (Ézs 61,11) – olvasom a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium honlapjának Napi Ige rovatában, érdekes útmutatásként kapcsolódva jelen interjúnk témájához: az iskolában folyó biológiaoktatás gyakorlati elemeihez. Amikor tavaly részt vettem a Kutatók Éjszakája egyik, az iskola jól felszerelt tantermében tartott programján, egyértelművé vált számomra a patinás oktatási intézmény 21. századi potenciálja. Beszélgetésünkben erről kérdezem Hámor Endre igazgatóhelyettest, biológia–földrajz–filozófia szakos tanárt.

A magyar földrajzi felfedezők, a távoli földrészeket járó magyar utazók felkészültségről, bátorságról, a tudományok iránti elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot. Hazájuk, Európa mellett bejárták Észak-, Közép- és Dél-Amerikát, Afrikát, Ázsiát, de még Óceánia szigetvilágába is eljutottak. Minden kiválóságuk ellenére eredményeik (néhány kivételtől eltekintve) nemzetközi szinten nem váltak

Idén 70. évfolyamába lépett folyóiratunk egykori szerzői között ott találjuk a 20. század kiemelkedő természettudományos ismeretterjesztőjét, a hazai amatőrcsillagászat mozgalom szervezőjét, Kulin Györgyöt. A „kulini népművelés” sarokköve a Galilei-élmény átadása volt: mindenki legalább életében egyszer tekintsen csillagászati távcsőbe, lássa azt, amit az itáliai tudós elsőként: a Hold hegyeit, a Jupiter holdjait, a Vénusz sarlóját, a Nap foltjait. Ma már másként működik a világ, az egykor ambiciózus célnak több tényező állít akadályt, de az égbolt szépségei napjainkban is hívogatnak.
Lássuk, mire megy a 21. század érdeklődője csillagászati távcső nélkül! Szabad szemmel, színházi látcsővel vagy binokulárral.