Abstract
TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A tanulmány empirikus vizsgálat alapján azt mutatja be, hogy a diákok mit tesznek – és nem, hogy mit kellene tenniük – az olvasandó szöveggel. A hangsúly az univerzális folyamatok helyett az egyéni különbségeken van, ezen belül is a kognitív jellemzőkön. Az olvasás kommunikációs tevékenység, egyben tanulási eljárás is. Tanórai vizsgálatokat végeztünk a megfigyelés módszerével, az olvasott szövegek mennyiségének, minőségének kategorizálásával. Kutatási eredményeink elemzése során példákat hozunk arra, hogy a szépirodalmi szövegek megértéséhez magasabb képességszintek szükségesek, ezért elengedhetetlen az 1. és 2. képességszinten megvalósuló, igényes köznyelven megfogalmazott, hétköznapi szövegek olvasása az alsó tagozaton.
