Pogányné Rózsa, Gabriella

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

A Nagy Háború a hadviselés módszereiben, a hadi események hatalmas földrajzi kiterjedésében és elhúzódó voltában teljesen új kihívások elé állította a világot – nem utolsósorban a katonák olvasmányokkal való ellátásában is. Magyarországon már korábban is voltak könyvtárak a katonai kórházakban, de nem sokkal a háború kitörése után a meglévő egészségügyi és kórházi könyvtári intézményrendszer már nem tudta ellátni a sebesülteket. Még 1914-ben indult a Könyvet a sebesülteknek! mozgalom, ezt 1916-tól a Könyvet a harctérre! program egészítette ki, amely a hadifogolytáborokban lévők ellátását is célozta. Utóbbi feladat viszont – sok esetben az ellenséges külfölddel való összefüggés miatt – csak nehézkesen működött. A tanulmány szakirodalmi forrásokra, a korabeli sajtó cikkeire és memoárokra támaszkodva dolgozza fel a témát.

A XXI. századi információs vagy tudástársadalom emberének ‒ legalábbis a modernebbeknek, a fiataloknak vagy fiatalosaknak, akik már a számítógépek világában váltak íróvá-olvasóvá vagy akár kutatóvá ‒ elsődleges információs forrása a világháló; ami nincs a neten, az nincs is ‒ hangzik a Larousse enciklopédia reklámjának mai parafrázisa. Ám a jelen és a jövő mindenképpen a múltból is kell, hogy

A „peregrinatio” latin kifejezés szótári értelmében idegen földön való tartózkodást, utazást jelent^[1], értelmezése azonban a különböző korokban más és más szempontokkal bővült, az eltérő kultúrákban újabb konnotációkkal gazdagodott. Ehhez az alapvető értelmezéshez kötődik az ókori Róma