Pallos, Zsuzsanna

Tartalmi összefoglaló

A könyvtárépítészetet tárgyaló tanulmányunk első részében meghatároztuk a könyvtárépítészet fontos, specifikus kérdéseit. Kísérlete tettünk továbbá arra, hogy a könyvtárépítészet fejlődéstörténetén keresztül bemutassuk, hogyan változik az emberiség kapcsolata az írott szóhoz, milyen általános és egyedi megoldásokat találtak a felmerülő problémákra. Az első rész a középkorig, európai, ázsiai és indiai példákon tárgyalta a témát. A második részben folytatjuk ezt a történeti áttekintést, hogy a folyamatos változásokat végigkövetve elérkezzünk napjaink jellemzőihez és ki­hí­vá­sai­hoz.

^[1]A szovjet pedagógusoknak ambivalens kapcsolatuk volt hazájuk nagy irodalmi zsenijével és remekművével, a Háború és béke című regénnyel. Tolsztoj személye és mesterműve ugyanis ideológiailag összeegyeztethetetlen és művészileg is túl erőteljes ahhoz, hogy egyszerűen csak besorolják a 

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Közismert, hogy napjaink tanulóinak más attitűdjei, elvárásai és korlátai vannak, mint akár a tíz évvel ezelőttieknek. Bár elődeikhez hasonlóan ők is társas lények, szeretnek találkozni, együtt lenni a barátaikkal, családjukkal személyesen és online is. De az, ahogyan kialakítják személyes és szakmai kapcsolati hálóikat, már korántsem hagyományos. Facebook, sms, messenger, wiber, mobil, fényképezés simán összefér egy kávé melletti beszélgetéssel. A mai gyerekek/tanulók már nem félnek használni a technikát, életük természetes, sőt rajongásig szeretett része a mobiltelefon, a digitális kamera, az mp3 lejátszó stb. Böngészni, letölteni, üzeneteket küldeni bárhonnan és bármikor tudnak. Megváltoztak az információkeresési szokásaik is, sokkal természetesebben fordulnak az internethez, a kortársakhoz a közösségi hálón, mint a könyvtárhoz, ahol ma már nem elég, ha a könyvtár katalógusát és teljes szövegű elektronikus forrásait tudják online nézni, hanem számítanak arra, hogy szövegszerkesztő és táblázatkezelő programokat, működő internetkapcsolatot, e-mail használati lehetőséget, HTML-szerkesztő szoftvert, audio- és videostreaminget, valamint más applikációkat is használni tudnak. Ezekhez az állandó és mind gyorsabb és kiterjedtebb változásokhoz a könyvtárnak is folyamatosan kell igazodnia és megújulnia, nem veszítve szem elől a küldetését: a közösség szolgálatát, összekapcsolva a tanulókat és a tanárokat a szükséges információkkal, átadva a kezelésükhöz szükséges készségeket.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ

Friss kutatási eredmények igazolják, hogy azok a gyerekek, akik szívesen és gyakran olvasnak, nemcsak az iskolában teljesítenek jobban, hanem későbbi pályájuk során is általában sikeresebbek, mint az olvasni kevésbé szerető társaik. Ugyanakkor az is közismert, hogy a mai gyerekek előnyben részesítik a technológiát és szívesebben olvasnak elektronikus eszközön az iskolában és a szabadidejükben egyaránt. A National Literacy Trust azt kutatja, milyen hatással van mindez a gyerekek és a serdülők (8-16 év) olvasási szokásaira, készségeire és motivációjára, és hogyan lehetne mindezt az olvasás népszerűsítésében és a műveltség emelésében hasznosítani. 2014-ben tehát az RM Books cég közreműködésével azt vizsgálták, hogyan hat az e-könyv olvasása a gyerekek és fiatal felnőttek (8-16 év) olvasási készségeire és motivációjára. A felmérés eredményei szerint az elektronikus olvasást kedvelők száma a projekt alatt szignifikánsan nőtt. Ezért megvizsgáltuk, milyen az oktatási e-könyvek piaca és milyen formában veszik meg, illetve szolgáltatják ezeket a köteteket az iskoláknak és a közkönyvtáraknak az Egyesült Királyságban. Egyúttal arra is kitértünk, milyen (globális) problémák merülnek fel a jelenlegi, megváltozott viszonyok közt.