A tanulmány bemutatja, milyen újfajta igényeket támaszt a társadalmi fejlődés a nevelés, azon belül a nyelvpedagógia területén. Ebben a folyamatban nyomon követhető a nyelvtanítási módszerek és az azokra ható ideológiai és pszichológiai irányzatok történeti fejlődése. Napjainkban az elsődleges hangsúly a kompetenciafejlesztésen van, és ezzel egyidejűleg nőnek a modern módszertani eljárások iránti igények. Emellett a tanulmány a fenntarthatóságra nevelés nyelvórai kereteit kutatva azt vizsgálja, milyen reformlépésekre volna szükség a nyelvoktatás és a fenntarthatóság pedagógiájának sikeres integrációjához.