Nagy, Gábor

Korábbi lapszámainkban a szabadtéri testmozgás és a közlekedési eszközök témakörében kiaknázható élménypedagógiai lehetőségekből adtunk ízelítőt. Most induló sorozatunkban először Magyarország legnagyobb rejtett kincsével, a vízzel foglalkozunk, majd a víz éltette növényvilággal, végül pedig az állatokkal.

2014 nyarán Nagy-Britanniában egy 2000 fős kutatás zajlott. Alig egy évvel azután, hogy az Egyesült Államok közös nemzeti alaptantervéből eltörölték a folyóírás tanítását. A brit felmérés eredményeit „Lassan haldoklik a kézírás” címmel közölték az ismertebb médiumok, köztük a Guardian is. Az derült ki belőle, hogy a vizsgálat előtti fél évben háromból egy válaszadó egyáltalán semmit

Ki macskakaparással ír, ki gyöngybetűkkel. Ez utóbbi csoportba tartozók számára a Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban évek óta sikerrel rendezik meg a „Szépírás a kézírás” versenyt. E megmérettetésről és a szépírással kapcsolatos egyéb kérdésekről a korábbi évek egyik győztesével, Inger Mirával, a Budapesti Operettszínház dekoratőr gyakornokával beszélgettünk.

Sokfajta érv szól a kézírás tanításának megőrzése mellett, többek között az is, hogy a kézírás egészen másként aktiválja az agyunkat, mint ha géppel írunk. A kérdés részleteibe, az agyműködés és a kézírás kapcsolatának kutatási eredményeibe avat be Hámori József Széchenyi-díjas neurobiológus, akadémikus, aki beszélgetésünkben olyan érdekességekre is kitér, mint hogy miért adjunk kisgyermekünk kezébe legót vagy más építőjátékot, miért ne akarjuk átszoktatni a balkezeseket, és miért hasznos a naplóírás.