Mihály, Ildikó

A tanulmány áttekintést ad a játék pedagógiai szerepének értelmezéséről, az egyes korok játékfelfogásáról. Érinti a játék fejlődésben betöltött szerepének pszichológiai, pedagógiai értelmezését, továbbá szól arról, hogy a játék miként válhat az iskolai nevelés egyik fontos pedagógiai eszközévé. A tanulmány egyik érdekes megállapítása, hogy a tehetségesebb, tanulásban sikeresebb gyerekek inkább a szellemi játékok iránt vonzódnak, s kevésbé szeretik a fizikai erőfeszítést igénylő játékokat. A tanulmány megismertet a bridzs és a sakk hasznosíthatóságának lehetőségeivel a tanításban, a gondolkodásfejlesztésében.

Hogyan élik meg a háborús konfliktusokat a gyerekek? Milyen nyomokat hagy lelkükben az átélt borzalom? Hogyan oldható meg a fegyverropogás, a bombázás közepette az iskoláskorú gyerekek tanítása? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg Mihály Ildikó összeállítása a háborús konfliktusoktól terhes régiókban végzett elemzések tapasztalatai alapján. Az elemzésből kiderül, hogy a háborúk súlyos, életre szóló nyomokat hagynak az ott élő gyerekekben, a depressziótól az agresszióig. A háború sújtotta területeken nemcsak a romba dőlt épületeket kell újjáépíteni, hanem a szétzilálódott, agresszióra, félelmekre szocializálódott gyermeklelkeket is hosszú ideig gondozni kell.

A próbaérettségiről szóló összeállításunkhoz kapcsolódóan áttekintést adunk arról, hogy a világ különböző országaiban miként történik a középiskolai tanulmányokat lezáró vizsga, és hogy az érettségit, illetve az azzal egyenértékű vizsgákat milyen módon ismeri el a felsőoktatás. A nemzetközi összefoglaló ismerteti azokat a nemzetközi egységesítési törekvéseket is, amelyek célja olyan egységes nemzetközi követelményrendszer megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok a tágabb európai és világtérben szabadon folytassanak felsőfokú tanulmányokat.

Az iskola életében több olyan feladat jelenik meg, amely egyre kevésbé fér be a pedagógusok napi munkaidejébe. Vannak tevékenységek, amelyekhez nem mindig elégséges a pedagógiai kompetencia. Ezt a problémát próbálja kezelni az önkéntesen dolgozó – többnyire – nem pedagógiai szakemberek iskolai jelenléte. A cikk bemutatja, hogy a különböző országokban az iskolai élet mely területein, milyen módon vesznek részt az önkéntesek. Az írás egyik legérdekesebb része a kortárs önkéntesek iskolai tevékenységének, a tanulók közhasznú iskolai munkavégzésének felvillantása.