Mihály, Ildikó

Az OECD nagyszabású kutatási programot kezdett arról, hogy az egyes országokban hogyan tanulnak a felnőttek. Az alábbi összeállítás a tíz országban végzett elemzés legérdekesebb megállapításait foglalja össze. Az összegzés egyrészt fényt derít arra, hogy az egyes országokban milyen intézményes lehetőségek nyílnak meg az élethosszig tartó tanulásra, másrészt információk szerezhetők arról, hogy a kormányok és a munkavállalók milyen eszközökkel ösztönzik a felnőttek tanulását.

A PISA 2000 vizsgálatban a finn tanulók kiemelkedő eredményeket értek el az olvasási teljesítményekben. A rövid ismertető áttekintést ad arról az elemzésről, amelyet a finnek végeztek saját oktatási rendszerükkel kapcsolatban. A jó teljesítmények hátterében egyrészt az áll, hogy a finn oktatási rendszerben gondot fordítanak az olvasásra történő szocializációra, másrészt a családokban intenzív a kulturális kommunikáció. A kiemelkedő eredményekben talán a legjelentősebb szerepe annak van, hogy az oktatási rendszer alapvetően komprehenzív jellegű, ami lehetővé teszi, hogy minden tanuló a neki leginkább megfelelő fejlesztésben részesülhessen.

A polgári társadalmak fejlődésének egyik legkarakterisztikusabb eleme az állam és az egyház szétválasztása, amely együtt járt az állami oktatás világivá válásának, hitéleti semlegességének erősödésével. Mindezek ellenére a vallás sokféle formában jelen van az iskola mindennapjaiban. Az alábbi tanulmány áttekinti, miként sikerül Európában és Amerikában biztosítani ezt a semlegességet. A szerző betekintést enged azokba a vitákba is, amelyek a vallási jelképek iskolai jelenléte körül robbantak ki több európai országban. A tanulmány fontos következtetése, hogy a multikulturális nevelés szempontjából lehet funkciója a különböző vallások iskolai jelenlétének, mivel ezeken keresztül az egyes vallások mögötti kultúrák cseréjének nőhet meg az esélye.

Az oktatás világában az árnyékgazdaság analógiájaként megjelent az árnyékiskola, azaz a hatékony tudást biztosító különórák rendszere. A tanulmány áttekintést ad arról, hogy milyen arányban és milyen sajátos formában valósul meg az árnyékoktatás a fejlett gazdasággal rendelkező országokban. Az árnyékoktatásban szinte mindenütt a jobb társadalmi státusú, kedvezőbb szociokulturális háttérrel rendelkező családok gyerekei vesznek részt. Ebből következik a tanulmány egyik fontos megállapítása: az árnyékiskola felerősíti az iskolázásban egyébként is erőteljesen ható társadalmi hátrányokat, s növeli az egyenlőtlenségeket. Az árnyékoktatás terjedése világszerte a formális oktatás hatékonyságának problémáival magyarázható. A megoldás kulcsa az oktatás hatékonyságának növelése és az iskolán belüli kiegészítő oktatás lehetőségeinek szélesítése.