Kőrösné Mikis, Márta

A szerző az elmúlt évek során pedagógiai kutatóként több nemzetközi, illetve országos felmérésben vett részt, amelyek a hazai iskolai informatikai alkalmazások feltételeit, tevékenységeit, produktumait vizsgálták. Ezek közül mutatja be röviden az innovációk eddigi legfontosabb tapasztalatait, eredményeit.

Az információs és kommunikációs technika iskolai alkalmazásának pedagógiáját gyakran illetjük az innovatív jelzővel. De valóban minden esetben beszélhetünk innovációról? A tanulmány szerzői olyan iskolai helyszíneket és tanulói tevékenységeket választottak megfigyelésük tárgyául, amelyek tapasztalatai, hatásai elgondolkoztatóak, eredményei pedig adaptálható példákat szolgáltathatnak más oktatási intézmények számára.

Az európai országok az informatikai műveltség átadását önálló tantárgyi keretben vagy más módon valósítják meg. A legújabb EU oktatáspolitikai dokumentumok stratégiai fontosságú feladatnak tekintik az IKT-kompetenciák fejlesztését. Beszélgetésünkben az informatikának a magyar közoktatásban betöltött jelenlegi szerepét vizsgáljuk: az általános műveltség, az értékek megóvása és a képességfejlesztő pedagógia sorsa iránt felelősséget érző szakértőkkel.

A 2005. évi érettségi egyik legnagyobb változása az informatika tantárgyban letehető vizsga, amely minden eddiginél több gyakorlati elemet tartalmaz. Az Országos Közoktatási Intézet 2005 tavaszán – több ilyen jellegű vizsgálat tapasztalataira alapozva – megkérdezte a tanárok véleményét az új vizsga követelményeiről, továbbá arról, hogy a vizsgára történő eredményes felkészítés feltételei mennyire adottak a mai középiskolai informatikaoktatásban. A felmérés egyik fő tanulsága, hogy a tanárok a hagyományos informatikai témákban megfelelőnek ítélik a felkészítést szolgáló tananyag és a vizsgakövetelmények összhangját, ám az informatika különböző műveltségterületeken történő alkalmazásával kapcsolatos követelményekhez jelentős szemléleti és tartalmi változtatásra van szükség az oktatásban és a feltételrendszerben.