A szerző áttekinti a nagy pedagógiai kutató műveltségfelfogásának leglényegesebb elemeit. Érzékletesen mutatja be, hogy Kiss Árpád a hetvenes években megfogalmazott műveltségkoncepciójában már milyen nagy jelentőséget tulajdonított az európai dimenzió jelenlétének, az európai identitás fejlesztésének, erősítésének. Részletesen elemzi Kiss Árpád egyik legjelentősebb pedagógiai művének, a Műveltség és iskola című könyvnek a tudás- és műveltségértelmezését, s bemutatja, hogy a jeles hazai neveléstudós milyen tág horizonton gondolkodott a tudás tartalmáról, annak társadalmi, gazdasági meghatározottságáról.
