Kerber, Zoltán

A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyzetét ismertető tanulmány egyrészt bemutatja a nyelvi-irodalmi nevelés elmúlt évtizedekben lejátszódott fejlesztési folyamatait, másrészt összegzi azt a sajátos kulturális környezetet, amelyben az általános iskolai és gimnáziumi nyelvtan és irodalomtanítás elhelyezkedik. Részletesen kitér azokra a kihívásokra, amelyek a média, a tömegkultúra, az informatika felől érték az irodalomtanítást. Külön foglalkozik a tanulmány a szövegértésben a PISA és más vizsgálatok kapcsán felszínre került, valójában azonban régóta meglévő problémák okaival, illetve a megoldás lehetséges útjaival. (A tanulmány teljes terjedelmében a www.oki.hu honlapon olvasható.)

Az 1995-ben megjelent NAT egyik meghatározó újdonsága a műveltségterületekben való gondolkodás volt, ami akkoriban sok vitát is kavart. A műveltségterületek kialakításának fő célja az volt, hogy a tantárgyak közötti kapcsolatokat, integrációs elemeket, illetve a kereszttantervi követelményeket hangsúlyosan lehessen megjeleníteni a tartalmi szabályozásban, a pedagógiai programokban, helyi tantervekben. Az implementáció során, a helyi tantervek készítésének időszakában azonban – néhány üdítő kivételtől eltekintve – általában a szokásos tantárgyi struktúrában fogalmazódtak meg a tantárgyak. A kerettanterv megjelenésekor ez a probléma oly módon szűnt meg, hogy a kerettanterv eleve meghatározta a tantárgyakat, sőt, még az óraszámokat is pontosan megadta. Ezzel tulajdonképpen leszűkítette azt a mozgásteret, amelyet a NAT a százalékos arányok meghatározásával biztosított. Az integrációt ugyan nem tiltotta, de a műveltségterületi gondolkodást eltávolította a napi tervezés gyakorlatától.

Az Oktatási Minisztérium „A magyar közoktatás fejlesztési stratégiája 2002” dokumentum keretében megfogalmazott NAT-felülvizsgálathoz kapcsolódóan célul tűzte ki, hogy a Nemzeti alaptanterv koncepcióját és szövegét újra kell gondolni. E munka kiindulópontjául az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság által készített „Nemzeti alaptanterv 2002” című munkaanyag szolgál.

Tavaly decemberben látott napvilágot az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság által kiadott NAT-tervezet, amely a tartalmi szabályozás új struktúráját vázolta fel. Ezen elképzelés szerint az alap- és a helyi tantervek közötti átmenetet a programok biztosítják. A változtatás indoka az, hogy a felülvizsgált alaptanterv magtantervi struktúrában jelenik meg, amelyben nincsenek részletes követelmények, a tartalmak pedig csak a fejlesztési feladatokhoz kapcsolódóan jelennek meg. Mindezek részletes kifejtése az akkreditált kerettantervekben és a hozzájuk kapcsolódó programokban történik majd meg. Az iskolák helyi tantervük írásakor ezekből a tantervekből, programokból, programcsomagokból választhatnak. A beszélgetés résztvevői a programfejlesztés közvetítő szerepét és kritériumait értékelték a tartalmi szabályozás rendszerében.