A közoktatás szerkezeti tagolásával összefüggő viták jelentős mértékben érintik a tanítóképzést, annak tartalmát, célrendszerét. A tanulmány első részében a szerzők történeti folyamatában elemzik az elmúlt egy-másfél évszázadban e téren bekövetkezett változásokat. A képzés közelmúltjának egyik fontos fejleménye a különböző szakterületekre történő szakosodás, továbbá a képzési intézmények integrálódása az egyetemi-főiskolai pedagógusképző intézményekbe. Rövid nemzetközi áttekintést adnak a tanítóképzés időkereteiről és intézményrendszerének alakulásáról, majd érintik azokat a lehetséges következményeket, melyek a tanítóképzés kompetenciahatárainak 5–6. évfolyamra történő kiterjesztésével járhatnak.
