Tanulmányunk célja annak a paradigmaváltásnak az értelmezése, amely a hazai iskolai könyvtárak mindennapi gyakorlatában bekövetkezett a 20. század 80-as éveitől napjainkig. E fórumon nincs arra lehetőség, hogy empirikus módon igazoljuk: mindaz amit a kulturális örökség fogalma rejt magában, elérte az iskolai könyvtárakat, mindössze néhány tendenciát, összefüggést próbálunk meg fölvillantani a diszciplína értelmezése során. Kiindulópontunk a francia „patrimoine” fogalmi rendszerének módosulásai, s ezek magyarországi hatásainak értelmezése. Nem újraértelmezni akarjuk az iskolai könyvtár és a kulturális örökség viszonyát, hanem bemutatni, az iskolai könyvtár jelenlegi feladatrendszere, tevékenysége, hogyan definiálható, vezethető le a kulturális örökségből. Meggyőződésünk ugyanis, hogy kulturális örökség tekintetében a felnövekvő generációk kiemelkedő jelentőségű nevelési - oktatási színtere: az iskolai könyvtár.
