A szerző az iskolai nevelés egyik mindennapos problémájával, a fegyelem, fegyelmezés kérdésével foglalkozik tanulmányában. A dolgozat alaptétele, hogy a fegyelem és a szabadság nem ellentétei egymásnak, ugyanis a fegyelem, az iskola szabályozott működése nélkülözhetetlen előfeltétele a tanulókban rejlő sokféle képesség kibontakoztatásának. A tanulmány áttekinti a fegyelem fenntartásának lehetséges formáit, a büntető szankcióktól a szerződéseken alapuló szabályozáson át a terapeutikus szabályozásig. A szerző egyik fontos következtetése, hogy a fegyelem kevésbé tartható fenn szankciókkal, sokkal célravezetőbb a tanulók érdeklődését, figyelmét felkeltő, sokféle színt megjelenítő tanítás.