A témáról szóló áttekintő tanulmány hiánypótló: argumentumai egyrészt a klasszikus neveléstörténetből, másrészt a különböző műfajú filozófiai és szépirodalomból származnak (értekezések, esszék, utópiák, naplók, levelek, útirajzok, regények). A „Grand Tour” során mi mindent nézzenek meg az ifjak, egyedül utazzanak-e vagy kísérővel, kiknek az ismeretségét keressék, hogyan viszonyul mindez az iskolai tanuláshoz stb.? Az e kérdésekre adott válaszok (F. Bacon, Milton, Comenius, Morus Tamás, Locke, Rousseau, Rabelais, Montaigne, Darwin, Emerson, Csernisevszkij, Ellen Key, Széchenyi István, Wesselényi, Szemere, Jókai Mór) ütköztetéséből kerekedik ki a probléma 16–19. századi komplex tükörképe.
