Abstract
ÖSSZEFOGLALÁS
A Dunlap és mtsai (2000) által megalkotott Módosított Új Ökológiai Paradigma Skála (Revised New Ecological Paradigm Scale) az egyik legelterjedtebb fajtája azon mérési eszközöknek, amelyek az ökológiai világnézet erősségének számszerű, pszichometriai leírására törekednek. A skálát számos országban és különböző társadalmi csoportok esetében alkalmazták a környezeti nevelés hatékonyságának értékelésére attitűdvizsgálatokban, illetve az ökológiai világnézet elemzésében (Pl.: Rosa és mtsai, 2018; Ogunbode, 2013; Nagy, 2011; Gergely és mtsai, 2014; Major, 2017). Ugyanakkor a széles körű használattal párhuzamosan jelentős mértékű bírálat is érte a mérőeszközt, ami talán kevésbé ismert az alkalmazók körében (Például: Manoli és mtsai, 2019; Xiao és mtsai, 2019; Rosa és mtsai, 2018; Anderson, 2012; Kopnina, 2011a). Jelen tanulmányban a skálát kritikai szempontból elemzem, korábbi írások és egy saját kutatás eredményei alapján. Ez utóbbi esetében a skála egyes állításait humánökológia mesterszakos hallgatók, illetve a témában laikus személyek értelmezték, vitatták meg. Új javaslatok születtek az egyes állítások fogalmi értelmezésére és átalakítására, illetve a felülvizsgált NEP-et számos környezetetikai nézettel vetettük össze, amely során további hiányosságokat tártunk fel. Az így gyűjtött észrevételeket összehasonlítottam a korábbi kutatási eredményekkel is. A tanulmányban a korábbi elemző munkák és a jelen kutatás kritikai észrevételeit mutatom be, ennek keretében az egyes állítások újraértelmezésére és átfogalmazására irányuló javaslatokat is megfogalmazok.
