Egy korszakra visszatekintve válik igazán láthatóvá, hogy mennyire meghatározottak voltak az akkor élők lehetőségei. Különösen igaz ez a magyarságra Európa XX. századi viharos és tragikus történetében. Horváth Tibornak az adatott, hogy e korban kellett írástudónak lennie, magyarnak lennie, embernek lennie. Embernek, aki törekszik a jóra, szereti és megbocsát felebarátjának