A tanulmány néhány európai történelemtantervet, valamint a magyar NAT, illetve kerettanterv történelemmel foglalkozó fejezeteit veti egybe. A szerző egyik legfontosabb elemzési szempontja, hogy az egyes országok - Anglia, Franciaország és Németország - tanterveiben milyen a direkt történelmi ismeretek, illetve a társadalomtudományi, közéleti szerepre, társadalmi aktivitásra, a demokrácia gyakorlására felkészítő tananyagelemek aránya. A tanulmány részletesen elemzi az összehasonlított tantervekben szereplő követelmények sajátosságait is.