Báthory, Zoltán

A PISA-vizsgálat eredményei szerte a világban arra késztetik az oktatáskutatókat, hogy minél sokrétűbb következtetéseket vonjanak le az eredményekből. Báthory Zoltán elemzése az alapozó szakasz hossza és a középiskolák közti különbségek alapján hasonlítja össze négy különböző ország csoporteredményeit. Az elemzés szerint a pedagógus számára nagy autonómiát biztosító, hosszabb alapozó szakaszt megengedő, nem szelektív iskolarendszerekben jobbak a tanulók teljesítményei, mint a centralizált, rövid alapozó szakaszt megengedő, szelektív iskolarendszerű országokban.

A tartalmi szabályozás egyik legneuralgikusabb, legtöbb vitát kiváltó kérdése a tanítási idő felosztása az egyes műveltségterületek között. A nagy tekintélyű tantervelméleti szakember arra a felismert összefüggésre hívja fel a figyelmet, hogy az egyes tantárgyak tanítására rendelt idő mértéke nem vagy csak nagyon csekély mértékben függ össze az adott területen elért tanulói teljesítménnyel. A tantervben rendelkezésre álló idő felosztásában épp ezért jelentős szabadságot célszerű adni az egyes intézmények számára. Csupán a stratégiailag fontos műveltségterületek esetében szükséges bizonyos prioritásokat meghatározni. A szerző szerint - épp a PISA-eredményekre való tekintettel - ilyen az anyanyelvi kompetenciák fejlesztését szolgáló időkeret, továbbá az informatika és az idegen nyelv órakerete.

Most is látom magam előtt magas, szikár alakját, amint szokásos világosszürke öltönyében megy az egykori Országos Pedagógiai Intézet (előtte és utána: Fasori Gimnázium) folyosóján. Látom huncut mosolyát, különös arcjátékát, érdekes taglejtéseit, melyekből nekünk, munkatársainak nehéz volt kikövetkeztetnünk, hogy komolyan kell-e érteni, amit éppen mondott, vagy nyugodtan elengedhetjük a fülünk