Bajomi, Iván

A szerző nemzetközi példák alapján ismerteti, miként lehetne hatékonyabbá tenni a pozitív diszkrimináción alapuló oktatásfinanszírozást. Nyugat-Európa és a világ más térségeinek szegénységtől sújtott területein kiemelt támogatásban részesítenek bizonyos körzeteket annak érdekében, hogy a hátrányban levők felzárkóztatására szánt anyagi forrásokat minél jobb pedagógiai hatékonysággal használhassák fel. E modell hazai alkalmazási lehetőségeit elemzi a tanulmány.

A diákok szerte a világon kompetenciáik, tudásuk jelentős hányadát iskolán kívüli keretek között sajátítják el. Világszerte megjelenő igény, hogy az ilyen módon megszerzett ismereteket ismerjék el az oktatási, szakképzési rendszerben. A tanulmány bemutatja, hogy Franciaországban milyen folyamat vezetett el ahhoz, hogy a nem formális keretek között szerzett végzettségeket elismerje a vizsgarendszer és a munkaerőpiac. Az elismertetésben nagy szerepe van annak, hogy a munkaerőpiac egyre kevésbé a formalizált szakmai tudást, sokkal inkább bizonyos kulcskompetenciák meglétét igényli a munkavállalóktól.

A makroszintű oktatáspolitika mellett szinte minden település rendelkezik saját oktatáspolitikával, az oktatási intézmények irányításának sajátos, helyi értékszempontjaival. A szerzők kutatásuk tapasztalatait tárják az olvasó elé, amelyből megismerhető egy budapesti külvárosi kerület iskolahálózatának működése, az intézmények közötti viszonyrendszert alakító érdekérvényesítési mechanizmusok természete. Különösen érdekes a kerületen belüli szelekciós és szegregációs folyamatok életközeli bemutatása, továbbá annak feltárása, hogy milyen taktikával próbálják az egyes intézmények elkerülni az iskolabezárás „rémét”.