Még Budapest sűrűn lakott részein is találni olyan kertet, amely különleges növényeinek köszönhetően természetvédelmi terület. Bár a többségüket csak a tulajdonos engedélyével lelet megnézni, érdemes egyszer-egyszer ellátogatni ezekbe a kertekbe.
Mihályfi Ernő kertje
Dr. Mihályfi Ernő újságíró és diplomata volt. Élete során sok helyen megfordult, utolsó lakhelye a II. kerületi Bogár utca és a Mák utca kereszteződésében álló ház volt. Az épülethez tartozó nagy kertet a Kossuth-díjas táj- és kertépítész, egyetemi tanár, Ormos Imre tervezte 1948-ban. Az elmúlt évtizedekben több mint 60 különleges fát és hozzávetőleg 300 lágyszárú növényt ültettek el, sőt egy hangulatos kis tavat, sziklakertet és járdát is kialakítottak. A kert egyik büszkesége a rododendron-gyűjtemény (ez egy nagyon szép fás szárú virágos növény), de számos örökzöld és lombhullató fa is él itt. A gondosan ápolt kertet szívesen látogatják az erdei énekesmadarak, mint például a zöldike, a fenyvescinege vagy az erdei pinty, de gyakorta felbukkan a védett mókus is. Jelenleg a tulajdonos engedélyével látogatható.
fenyves cinege
rododendrom
zöldike
Budai arborétum
A Budai Arborétum napjainkban a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának ad otthont, ám nem mindig volt ez így. Az arborétum területe az 1800-as években szőlőskert volt, de egy filoxéra nevű rovar – ami a szőlők gyökerét támadja meg – elpusztította az összes szőlőtőkét. Dr. Entz Ferenc orvos, szőlész és kertész javaslatára a szabadon maradt területen kertészeti iskolát hoztak létre. Immár több mint 2000 dísznövény található az arborétumban, amely Alsó Kertre és Felső Kertre osztódik. Az Alsó Kertben az egyes fajok és fajták egymástól külön-külön helyre kerültek, így jól megfigyelhetők az egyes növények. A Felső Kert erdő hangulatát idézi; itt idősebb fák élnek, többek között itt található az ország legöregebb perzsafája és libanoni tölgye. A madarak egyik kedvelt helye az örökzöld gyűjtemény, amelyet ősszel és télen szívesen látogat például a sárgafejű királyka. Az egész arborétumot be lehet járni, tanösvények vezetnek el a növényekhez. Az év bármely hónapjában érdemes ellátogatni a Budai Arborétumba, ahol gyönyörködhetsz a folyton változó természetben.
sárgafejű királyka
Istenhegyi úti kert
Az Istenhegyi úti kertet 1995-ben nyilvánították védetté. Ráférne egy felújítás, de még így is érzékelhető gazdag természeti kincse. Megtalálható a Budai-hegység alacsony részeire jellemző tölgyes állomány, ezenfelül rengeteg ültetett fa él a kertben. A területen egy romos ház is található. A kert egyik különlegessége, hogy a hátsó részében nincsenek sétautak, így szabadon burjánozhatott a természet, s mostanra egészen erdőszerűvé vált ez a rész. Olyan sok fa van ott, hogy a lombjuk összeért, ezért csak kevés fény jut el a talajig, ami nem kedvez a cserjeállománynak, viszont ideális a borostyánnak, amely behálózza a területet. A madarak közül rendszeres költőfaj a csilpcsalpfüzike, de a széncinege is szívesen időzik a kertben. Ha szeretnéd megnézni ezt a vadregényes kertet, a tulajdonos engedélyével látogatható.
széncinege
borostyán
Művész úti kert
A fogaskerekű Művész úti megállójától nem messze fekszik ez a két részre osztott, gazdag növényállománnyal rendelkező kert. A fák között sok a tölgy. A gondoskodásnak köszönhetően több 80-100 éves fa áll a kertben, amelyek törzskörmérete meghaladja a két métert. De díszfák is fellelhetőek itt, például tiszafa vagy életfa. Egyes fák már elszáradtak, most a harkályokat csalogatják magukhoz. A kert egy kevésbé ápolt részében dús aljnövényzettel találkozhatunk, a vadszeder például meglehetősen elterjedt. Az erdei pinty nagyon szereti ezt a környezetet, egész évben felbukkan a kertben. Az utcafront felől teljes mértékben látogatható a kert, de csak a tulajdonos engedélyével.
harkály
Péceli úti kert
Rendkívül gazdag növényállománnyal rendelkezik. Közel 20 éve nyilvánították védetté. A gyűjteményben körülbelül 300 növényfaj, illetve fajta található. Maga a terület csak 20 méter széles, de hossza majdnem 200 méter. Egyik különlegessége, hogy a hazai ritka fafajták mellett mediterrán, trópusi és szubtrópusi fajok és fajták is élnek itt. Például a minden évben termő gránátalmafa mellett selyemakác és ámbrafa található a kertben. Ez utóbbi Észak-Amerika keleti és délkeleti részén őshonos. Az ámbrafa nagyon különleges növény: ha a törzsét megsebezzük, aromás gyanta jelenik meg rajta, amelyet az illatszergyártásban is használnak, de a rágóguminak is ez az egyik alapanyaga. Rengeteg örökzöldet telepítettek ide az évek során, amelyek a lombhullató fákkal vegyesen helyezkednek el a kertben. A kellemes környezetnek köszönhetően a vörösbegy nemcsak vendégként jelenik meg, sokszor itt költi ki a tojásait is. A kertet csak a tulajdonos, Tóth József engedélyével lehet megnézni, aki gondoskodik arról, hogy minden növény jól érezze magát.
vörösbegy
Cikkünk forrása: Pest Környéki Madarász Kör: Helyi védett természeti értékek Budapesten, Budapest Főváros Önkormányzata, 2016
