Kardos Tamás
Fotó: Szanka Anna
Az Ópusztaszeri Emlékparkban járva meglepődve láttam, hogy készül egy gyógy- és fűszernövény-ültetvényt. Hogy kerül ez egy emlékparkba? – Kardos Tamást, az intézmény múzeumpedagógusát kérdezem.
Gyakorlatilag úgy kerül ide, hogy az Emlékpark közepén egy középkori monostor romjai láthatóak. A monostorokban szerzetesek laktak, és nemcsak imádkoztak, hanem dolgoztak is. A jelmondatuk így szólt: „Ora et labora!”, azaz, „Imádkozzál és dolgozzál!”. A Benedek-rendi szerzetesek munkájához hozzátartozott a gyógyítás is (a monostorban kórház is működött). Régen nem mai értelemben vett gyógyszerkészítményeket használtak, hanem terápiákkal, fűszernövényekkel, gyógynövényekkel gyógyítottak.
A kert a monostor árkádos kerengőjének közepén terült el. Ennek a majdnem ezeréves monostornak a romjain fogunk egy új épületet és kertet építeni.
Mikor és hogyan találták meg a kolostort? Milyen állapotban volt ekkor a terület?
Az 1800-as években már romokban állt. Rómer Flóris régész ásta ki a romokat. Ezzel csak az volt a baj, hogy sok mindent nem megfelelően tártak fel, mert gyakran éjszaka is zajlott az ásatás. Egy falmaradványa sokáig állt a tájból kiemelkedve, amit a Pallavicini család, a terület birtokosa, nem hagyott széthordani, mint ahogy mondjuk az a római Colosseum egy részével vagy a szegedi várral történt. Az 50-es években az orosz hadsereg egy lőgyakorlaton ezen a falon gyakorolt, és ekkor szétlőtték. A ma is látható romkertet feltáró szakszerű ásatást az 1970-es években dr. Trogmayer Ottó vezetésével végezték.
Mikorra lesz kész az új épület, és hogy fog kinézni?
Érdemes tudni, hogy nem az egész monostort fogjuk újjáépíteni. Az eredeti alapokra, jobbára természetes anyagokból, könnyű szerkezettel emeljük az épületet, viszont egy modernebb formában.
Az évszázadok alatt felhalmozott és a mai tudás összefonódásának jelképe lesz. Az épület három részből fog állni: egy főépülettömb (foglalkoztató, bolt, feldolgozó), külső terasz, üvegház. A tetejére napelemek kerülnek, a növények locsolásához kút- és esővizet fogunk használni. Biogazdálkodás keretében működik majd a korabeli fűszer-gyógynövény kert. Érdekes még, hogy gyümölcsfákból kiépített kerítéssel választjuk el a kertet a mostani régészeti területtől. Várhatóan 2017 elejére készül el.
Melyek voltak a legnépszerűbb gyógy- és fűszernövények a középkorban? Mire használták őket?
Begyűjtötték a vadonélő növényeket, mint amilyen a naspolya, a barackfélék, a dió, a mogyoró, a vadkörte. Termesztettek is voltak, pl. a zsálya, a rozmaring, a rózsa.
A fehérliliom olaja nagyon drága, viszont az égési sérülések kezelésében elengedhetetlen volt. A rózsaolajnak sebtisztító és bőr-
nyugtató hatása van. A rozmaringot és a kakukkfüvet a gyógyítás és a fűszerezés mellett legtöbbször arra használták, hogy a szoba földjét felszórták vele, és ahogy taposták, kioldódtak az olajai, fertőtlenítettek és jó levegőt biztosítottak. A citromfüvet vadon gyűjtötték be, és csak később termesztették. De mindezek mellett több száz általánosan használt növényt is felsorolhatnánk.
A falu lakossága miket evett a középkorban?
Ma elég változatosnak mondanánk, ugyanis meg kellett enni a zsályát, a galagonya- és csipkebogyót, a csicsókát, akár a porcsint is. A makkot és az írisz gyöktörzsét lisztnek darálták le. Ezek azért voltak fontosak, mert megfigyelték, hogy így tudnak csak életben maradni.
Gyerekek laktak a monostorban?
A monostorokban egész pici koruktól oktatták a gyerekeket, papnövendékeket a tudományokra, de több esetben templomi szolgákként dolgoztak. Cserébe megtanították őket írni, olvasni és a kertészet tudományaira. Szer monostor is így működhetett.
Milyen programokkal várja majd a mai gyerekeket és felnőtteket a megújult monostor?
Mint az Emlékpark minden részében, úgy itt is lesznek foglalkozások. A gyógy-növénytermesztés és felhasználás, kertészet és a középkor témakörében múzeumpedagógiai, kézműves foglal-kozásokat dolgozunk ki. Akit a biogaz-dálkodás érdekel, annak is nyújtunk programot. Iskolásoknak tananyaghoz kapcsolódó, de a családok számára is élményszerű időtöltésre lesz lehetőség. Helyben és saját alapanyagokból készült biotermékeket fogunk majd készíteni és árulni is (lekvár, teafű, illóolaj…). Továbbá folytatjuk a területre vonatkozó tudományos kutatást…
Lexikon:
Monostor: Nemcsak szerzetesi szálláshely: ima, étkezés, önellátás, gazdálkodás, tanítás, gyógyítás hely-színe.
Pallavicini: A grófi család neve, akiké a pusztaszeri uradalom volt.
Citromfű: Elsősorban idegerősítő és nyugtató hatása ismert. Alvási zavarokra is jó, kellemes citrom illata van.
Kakukkfű: Jóízű teát készíthetünk belőle, ami segít a torokfájás és a köhögés megszüntetésében. Emésztési zavarok esetén is jó szolgálatot tesz.
Rozmaring: A levéldrog antibakteriális, antioxidáns és gyulladáscsökkentő.
Levendula: A belőle készült tea kiváló nyugtató, szélhajtó.
Menta: A mentát az ókori görögök balzsamozásra használták. Alkalmazható puffadás és hányinger ellen, s az emésztést is segíti.
Receptek
Bazsalikomos limonádé:
Hozzávalók: 6-7 db bazsalikomlevél, 1 kisebb citrom leve, méz vagy barnacukor ízlés szerint.
Az alapanyagokat összeturmixoljuk, ezt követően leszűrjük. Nyári napokon jéggel a legfinomabb.
Cukordinnye (sárgadinnye) turmix:
Hozzávalók: 1 kis dinnye, egy marék menta, egy marék citromfű, esetleg egy kis méz vagy cukor
Az alapanyagokat összeturmixoljuk és jéggel, szívószállal szervírozzuk.
Levendulás porcukor sütire vagy teába: kristálycukrot és szárított levendulavirágot együtt ledarálunk, és tetszés szerint már fogyasztható is.
